2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kedden ismerteti döntését a brit legfelsőbb bíróság arról, hogy kell-e parlamenti jóváhagyás az 50. cikkely aktiválásához

2017. január 23. 19:23, utolsó frissítés: 19:23

Kedden hirdeti ki döntését a brit legfelsőbb bíróság abban a kérdésben, hogy a kormánynak kérnie kell-e előzetes parlamenti jóváhagyást a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.

Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása - amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.

A kormányfő álláspontját többen, akik a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallják, jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt.

A jogi eljárás kezdeményezője Gina Miller, a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője, akihez többen is csatlakoztak, és keresetüket az egyik legtekintélyesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya terjesztette a bíróság elé.

Miller több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy nem a Brexitet szeretné meggátolni, hanem arra törekszik, hogy a brit parlamentet megfelelő módon bevonják a folyamatba. Ennek ellenére többen is megfenyegették; egyiküket, egy 55 éves férfit a Scotland Yard a múlt hónapban őrizetbe vette, a hivatalos indoklás szerint "fajgyűlölő tartalommal megtetézett rossz szándékú kommunikáció" gyanújával.

Az első fokon eljáró londoni felsőbíróság novemberben a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést. Erről hirdeti ki döntését kedden a legfőbb brit fellebbviteli fórum.

A fellebbezés decemberben tartott négynapos tárgyalásán a brit kormány jogi főtanácsadója, Jeremy Wright megerősítette a hivatalos kormányzati álláspontot, amely szerint a parlament a népszavazásról szóló törvény tavalyi megalkotásával a választók kezébe adta döntést, a választók pedig a referendumon a kormányt hatalmazták fel arra, hogy indítsa el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

A brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a választók szűk, országos átlagban 51,9 százalékos többséggel a kilépésre voksoltak.

Az előzetes parlamenti jóváhagyást követelő kereset benyújtóinak ügyvédje, Lord David Pannick - az egyik legelismertebb brit jogi szaktekintély, aki a brit uralkodó jogi képviseletét is ellátja - az eljárás során azonban kifejtette: a brit EU-tagságról tartott népszavazásnak politikai jelentősége van, de semmiféle jogi relevanciával nem bír, és semmiképpen sem hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot az 50. cikkely parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválásával elindítsa.

Ha a legfelsőbb bíróság megerősíti az első fokon eljáró londoni felsőbíróság végzését, és parlamenti jóváhagyáshoz köti az 50. cikkely aktiválását, a brit kormány jogi képviselője szerint "egysoros törvénytervezet" beterjesztésével és gyors elfogadtatásával ez megoldható, így nem feltétlenül borulna a kormány által a kilépési folyamat elkezdésére kidolgozott menetrend. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS