2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Jól eltervezett puccskísérlet volt, csak egy 1970-es évekből származó forgatókönyvvel"

2016. július 17. 17:43, utolsó frissítés: 17:43

Furcsa, 20. századi puccskísérlet volt a péntek-szombati törökországi, amelyet 21. századi technológiával és népi támogatással vertek le.

Amikor az önmagát katonai "Béketanácsnak" kikiáltó testület péntek este megpróbálta megbuktatni Recep Tayyip Erdogan török elnököt és egyre inkább tekintélyelvű kormányát, úgy látszott, hogy a lázadó tábornokok és ezredesek utolsó harcukat vívják.

"Ezt a puccskísérletet nyilvánvalóan jól eltervezték, de egy 1970-es évekből származó forgatókönyvet használtak fel hozzá" - mondta Gareth Jenkins, egy Isztambulban élő kutató és katonai szakíró.

Az egész az 1973-as Chilére, vagy az 1980-as Ankarára hasonlított, s nem egy 2016-os modern nyugati államra.

A lázadók egy hétvégén csaptak oda, amikor az elnök éppen nyaralt. Elfoglalták az ország legfőbb repülőterét, hidat zártak le Isztambulban, tankokat küldtek a parlamenthez és a legfontosabb útkereszteződések ellenőrzésére, a TRT állami televízióban felolvastak egy nyilatkozatot, amelyben kijárási tilalmat rendeltek el, s arra szólították fel az embereket, hogy maradjanak otthon.

Ám nem sikerült elkapniuk a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetőinek egyikét sem, nem sikerült elnémítani a kereskedelmi televíziókat, a mobiltelefonokat, vagy a közösségi oldalakat, ami lehetővé tette Erdogannak és munkatársainak, hogy támogatóikat az utcára vezényeljék.

Sinan Ulgen
török elemző szerint a zendülők legnagyobb hátránya az volt, hogy a parancsnoki láncon kívül léptek fel, s emiatt nem rendelkeztek elegendő erőforrással a hatalmi központok ellenőrzés alá vonására. "A terv azért is hatástalan volt, mert egyetlen katonai létesítményt sem sikerült elfoglalni Törökországban, nem sikerült egyetlen politikai vezetőt sem elfogni" - közölte Ulgen, aki korábban diplomata volt.

Erdogant gyakran vádolják, hogy beleavatkozik a közösségi oldalak tartalmaiba és szájkosarat rakat az írott és az elektronikus sajtóra. Ezúttal azonban ő használta a korszerű kommunikációs technológiát, hogy kicselezve a lázadókat eljuttassa üzenetét a közel 80 millió fős lakossághoz. A FaceTime videoapplikációt használta egy újságíró okostelefonján, amit a kamera felé fordítva élőben mutattak a CNN Türk hírtelevízión. Binali Yildirim miniszterelnök húsz perccel a puccs bejelentése után a Twitteren ítélte el a lázadást, s arról biztosította a törököket, hogy a fegyveres erők főparancsnoksága nem támogatja a zendülést.

Nem Erdogan és Yildirim az első vezető, aki új kommunikációs technikát használva járt túl ellenfelei eszén. Ezt tette például Luther Márton, aki a nyomtatást használta 1517-ben a római katolikus egyházat elítélő téziseinek a terjesztésére, vagy Khomeini ajatollah, aki Franciaországban rögzített hangfelvételeinek sokszorosításával és iráni terjesztésével mért csapást a sahra 1979-ben.

A közösségi média megnehezíti a kormányok számára a hírek elhallgatását és a tiltakozás hangjának elnémítását. Az iráni "zöld forradalom" egy állítólag meghamisított elnökválasztás ellen protestáló hangjait 2009-ben felerősítették a mobiltelefonokra feltöltött és a YouTube-on, a Facebookon és a Twitteren terjesztett videofelvételek.

Pénteken Törökországban Erdogan munkatársai és elvbarátai képesek voltak eljuttatni üzenetüket a török és a nemzetközi médiához, azt nevezetesen, hogy a 2003 óta hatalomban lévő elnök biztonságban és nem fogságban van, miközben éppen katonák foglalták el a TRT televíziós állomást. Elődje, Abdullah Gül szintén a FaceTime-ot használta a CNN Türk állomáson a zendülők szidalmazására, Ahmet Davutoglu volt miniszterelnök mobilon keresztül közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtévével, hogy a puccskísérlet megbukott.

Mindez kiáltó ellentétben volt például a szovjet keményvonalasok végeredményben sikertelen 1991-es puccskísérletével, amikor Mihail Gorbacsov szovjet elnök krími nyaralójába bezárva, tehetetlenségre kárhoztatva kénytelen volt a BBC-re hagyatkozni, miközben Moszkvában zajlottak az események. A keményvonalasok három napig tartották magukat, mígnem Borisz Jelcin orosz elnöknek sikerült mozgósítani a közvéleményt a puccs ellenében.

A mostani török események hasonlítottak a fiatal spanyol demokrácia elleni 1981-es puccskísérletre, amikor lázadó tisztek hatoltak be a parlamentbe, de nem sikerült széles katonai támogatásra szert tenniük, miután János Károly király katonai uniformist öltve fordult a médiában a nemzethez, s a népet az alkotmány megvédésére szólította fel. (mti/reuters)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS