Még rosszabb háború jöhet, ha nem rendezik a szíriai konfliktust
2016. március 14. 16:21, utolsó frissítés: 16:21
Staffan De Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja szerint a szíriai konfliktus politikai rendezését célzó genfi béketárgyalásoknak a célja egy "világos ütemterv" kidolgozása Szíria jövőjét illetően. Azt mondta, a konfliktus rendezésére nincsen B terv, a tárgyalások sikertelensége a harcok újbóli kiéleződéséhez, egy "még rosszabb háborúhoz" vezetne.
Az ENSZ által kitűzött menetrend szerint a tárgyalások hétfői kezdetétől számítva hat hónapon belül létre kell jönnie Szíriában egy átmeneti kormánynak és egy új alkotmánynak, majd a rákövetkező 12 hónapon belül parlamenti- és elnökválasztásokat kell tartani.
Damaszkusz és a Rijád támogatta ellenzéki csoportokat tömörítő Tárgyalási Főbizottság (HNC) is elkötelezett egy politikai átmenet mellett, ugyanakkor abban nincs egyetértés, hogy ez pontosan mit is jelent, és miképpen kell végrehajtani.
A damaszkuszi kormányzat azonban elutasítja az ENSZ felszólítását az elnökválasztásra, és a Bassár el-Aszad elnök távozását követelő hangokat is. Valíd Moallem szíriai külügyminiszter korábban leszögezte: minden olyan kísérletet visszautasítanak, hogy az elnökválasztást bármilyen formában napirendre tűzzék Genfben.
Megfigyelők szerint a genfi béketárgyalások szolgáltathatják az utóbbi években a legjobb esélyt arra, hogy megoldást találjanak az ötéves szíriai konfliktusra, amelyben mintegy negyedmillió ember halt meg és 11 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Az ENSZ-megbízott reméli, ha ez idő alatt nem is jutnak megállapodásra, legalább egy ütemtervben meg fognak tudni egyezni. Megjegyezte, hogy mivel a tárgyalások egyelőre közvetettek, lehetősége nyílik minél több, a konfliktusban érintettet felet meghallgatni. Hozzátette, hogy a közvetett, majd a közvetlen tárgyalások résztvevőinek a listája folyamatosan bővülni fog.
Az ENSZ-megbízott elmondta azt is, hogy ha a hétfőn kezdődő tárgyalásokon és a további két fordulóban a szemben álló felek nem mutatnak hajlandóságot a párbeszédre, a befolyással bíró nagyhatalmakhoz, így az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és a világszervezet Biztonsági Tanácsához fog fordulni. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!