Peking ideges a Dél-Koreába tervezett rakétavédelmi rendszer miatt
2016. február 11. 18:23, utolsó frissítés: 18:23
Kína idegesen reagált arra a hírre, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok tárgyalást kezd a THAAD elnevezésű rakétavédelmi rendszer telepítéséről, s nem csak hivatalos megnyilatkozásaiban támadta a tervet, de hírek szerint nyomban diplomáciai offenzívába is kezdett annak határozott kifejezésére, hogy nem szeretne ilyen típusú fegyverzetet látni a "hátsó udvarában".
Sajtóértesülések szerint Liu Csen-min kínai külügyminiszter-helyettes hivatalába kérette a dél-koreai nagykövetet, és a bejelentéssel kapcsolatban kifejezésre juttatta nemtetszését. Egyes források szerint Peking fellépése legalább olyan hangsúlyos volt, mint amilyen Phenjannal szemben a ballisztikus rakétakísérletként értékelt műholdfelbocsátás után.
Kínai politikai körökben ugyanis az az uralkodó nézet, hogy a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense, végső fázisú, nagy magassági területvédelem) nem kis részben Kína, illetve Oroszország ellen irányul, és elősegíti egyfajta katonai szövetség létrehozását is az Egyesült Államok, Dél-Korea, illetve Japán között. És e feltevést katonai megfigyelők is alátámasztják.
A South China Morning Post című hongkongi lapban megjelent összeállításban Jüe Kang nyugalmazott ezredes, katonai szakértő úgy vélte, amint a THAAD elkészül Dél-Koreában, a következő lépés annak összekötése lesz a japán rakétavédelmi rendszerrel. Ez pedig, mint fogalmazott, egy katonai szövetség, egy "mini-NATO" képét vetíti előre. Jüe megjegyezte, most már a kérdés nem az, hogy Szöul befogadja-e a THAAD-ot, hanem az, hogy e folyamat mennyire fog felgyorsulni.
Jüe szerint a THAAD célja a kelet-ázsiai stratégiai biztonsági egyensúly megváltoztatása, Kína katonai előnyének meggyengítése.
"Egy konfliktus esetén Kína és Oroszország arra kényszerülne, hogy megsemmisítse a THAAD-ot ballisztikus rakétákkal vagy akár atomfegyverekkel" - jegyezte meg ugyanakkor a volt katonatiszt. Hozzátette: Dél-Koreának ebben az esetben meg kellene fizetnie annak az árát, hogy halálos biztonsági fenyegetést jelentő fegyverzetnek adott otthont a saját területén.
Szintén kínai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Dél-Koreába telepíteni tervezett THAAD rendszer 4000 kilométeres hatósugarú radarérzékelői súlyosan veszélyeztetnék Kína légvédelmi övezetét, általuk láthatóvá és követhetővé válnának a kínai katonai mozgások például a Tajvani-szorosban, a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai tengeren is. Hszü Kuang-jü kutató megjegyezte, hogy például a kínai szárazföldi és légi hadgyakorlatok helyszínei, a katonai repülőgépek repülésének gyakorisága, a repterek az új felderítőtechnika révén azon nyomban ismertté válnának.
Megfigyelők mindezek fényében azt sem tartják kizártnak, hogy Kína és Oroszország válaszlépésként megnövelné ballisztikus rakétáinak készletét, és több atommeghajtású tengeralattjárót telepíthetne a régióba.
Pekingnek mindettől függetlenül a jelek szerint nem lennének ínyére effajta forgatókönyvek, és még mindig azt igyekszik elérni a Szöulra gyakorolt nyomással, hogy álljon el Washingtonnal közös tervétől.
Nyilvános üzenete az, hogy a fejlett rakétavédelmi rendszerrel csak rosszabb lesz a helyzet a Koreai-félszigeten; nem fog megoldást nyújtani, hanem sokkal valószínűbb, hogy fegyverkezési versenyt gerjeszt. A Hszinhua állami hírügynökség szerint az új helyzet minden bizonnyal irritálná Észak-Koreát, amely amúgy is bizonytalannak érzi saját helyzetét "az Egyesült Államok "ellenséges politikája" miatt.
A korábbi phenjani válaszlépésekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a THAAD tovább fokozza majd a feszültséget, és ezzel a Koreai-félsziget egyfajta ördögi körben találhatja magát - fogalmazott a hírügynökség.
Pekinget bosszantja, hogy a phenjani vezetés teljesen "önfejű", s képtelen hatással lenni rá, miközben az Egyesült Államok azt a látszatot kelti, hogy Kínának lennének eszközök a kezében Észak-Korea megregulázására. Peking meggyőződése, hogy a Koreai-félsziget békéjének kulcsa az amerikai tárgyalási hajlandóságban rejlik. Kínai szakértők Phenjan viselkedését a rettegéssel magyarázzák, s úgy vélik, hogy e helyzetben csak olaj a tűzre a szankciókkal történő nyomásgyakorlás vagy a katonai elrettentés fokozása. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!