2019. július 22. hétfőMagdolna
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Fegyveresek támadtak egy francia szerkesztőségre

2015. január 07. 13:32, utolsó frissítés: 2015. január 08. 14:44

UPDATE: A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap évek óta támadások kereszttüzében állt

Nem a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek.

A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonnier avagy Charb, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak.

A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét misem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg.

A 45 ezer példányban megjelentetett magazin eheti borítóképén Michel Houellebecq, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót.

2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtóbombát dobtak a magazin párizsi irodájára.

2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin "Charia Hebdo" néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám "társ-főszerkesztőjeként" jelölte meg.

2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A karikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal korábban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az iszlám híveit. A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek déli muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia diplomáciai képviseletek és iskolák.

"Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége" - nyilatkozott akkor a Charlie Hebdo igazgatója. (mti)

UPDATE: A legmagasabb fokú biztonsági intézkedések léptek életbe szerdán Olaszországban a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzést követően. Rómában biztonsági gyűrűvel vették körül a szerkesztőségeket.

Elsőként az olasz fővárosban levő szerkesztőségeknél erősítették meg a védelmet. Hasonlóképpen a Vatikán környékén is tovább erősítették a biztonságot.

Angelino Alfano belügyminiszter a legmagasabb fokú biztonsági készültséget rendelte el egész Olaszországban. A belügyminiszter ezt követően összehívta az olasz nemzetbiztonsági és terrorizmus ellenes bizottságot.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök elítélte a párizsi merényletet és szolidaritását fejezte ki Francois Hollande francia elnöknek. Franciaország római és milánói konzulátusa előtt szolidaritási megmozdulást tartottak. (mti)


UPDATE: Klaus Johannis néhány perccel ezelőtt közzétett Facebook-üzenetében elítélte a támadást.




UPDATE: A támadók egy fekete autóval elmenekültek a helyszínről a lövöldözés után, erről egy újságíró videofelvételt is készített. A két támadó a felvételen azt kiabálja, hogy "megbosszultuk a prófétát" és hogy "Allah Akbar". Egy másik felvételen a két maszkos fegyveres az utcán végez egy rendőrrel, majd ismét azt kiabálják, hogy "megbosszultuk a prófétát" és hogy "megöltük a Charlie Hebdót".

Lövések értek egy rendőrautót is, a támadók ugyanis menekülőben tűzpárbajba keveredtek a rendőrökkel. A támadók miután végeztek egy útjukat álló rendőrrel, elmenekültek, az autójukat kora délután Párizs egyik északkeleti elővárosában, Pantinben találták meg. A támadókat nagy erőkkel keresik, mintegy háromezer rendőr eredt a nyomukba.

Egy férfi elmondta, az északkelet-párizsi 19. kerületben látta, ahogy késő délelőtt egy fekete autó megállt, kiszállt belőle két fegyveres, majd megállítottak egy másik, szürke autót, ahonnan kiszállítottak egy idős férfit és végül elhajtottak az ő autójával. A férfinak azt mondták, azt üzenik a médiának, hogy a "jemeni Al-Kaidától" vannak. (hvg.hu)


UPDATE: A hírek szerint Stephane Charbonnier, a lap főszerkesztője is életét veszítette a támadásban.

UPDATE: Mély megdöbbenésüknek adtak hangot európai vezetők szerdán, a Charlie Hebdo francia szatírikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadást követően.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket.

"Ez tűrhetetlen, barbár cselekedet, amelyet sem emberként, sem európaiként nem hagyhat szó nélkül egyikünk sem" - idézte a brüsszeli testület rövid közleménye a luxemburgi politikust, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, Franciaországot pedig mind a maga, mind az általa vezetett testület nevében szolidaritásáról biztosította.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Franciaországot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette.

Az Európai Uniótól teljes mértékben független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai integrációs szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a luxemburgi Anne Brasseur szintén az interneten tudatta: együttérez az áldozatokkal. "Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen" - tudatta rövid üzenetében az ET parlamenti közgyűlésének vezetője. (mti)

UPDATE: A BBC riportere szerint a két fegyveres tipikus dzsihadista öltözéket viselt, és "Allahu Akbar"-t kiáltottak.

A legutóbbi információk szerint a támadásnak 12 halálos áldozata van, ebből kettő rendőr.

UPDATE: a Twitteren megjelent egy fotó az állítólagos elkövetőkről.





Legalább két fegyveres támadt a francia Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségére, a támadásban többen meghalhattak, tudósít a francia sajtó. Szemtanúk szerint a támadók kalasnyikovokkal nyitottak tüzet.

A párizsi ügyészség szerint a támadásban 10-en haltak meg és öten megsérültek.
François Hollande elnök is a helyszínre indult. Párizsban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget.

A lapot korábban többen kritizálták a hírekhez való viszonyulása miatt. Legutóbbi, egy órával ezelőtt közzétett tweetjük Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam vezetőjét ábrázolja. A szerkesztőségre 2011-ben Molotov-koktéllal támadtak, miután "főszerkesztőjükként" Mohamed prófétát nevezték meg.



(bbc)

Az elmúlt négy évtized legsúlyosabb terrortámadásai Franciaországban

2012 márciusában egy algériai származású férfi három támadásban összesen hét embert, köztük három gyereket lőtt agyon. A magát az al-Kaida iszlamista terrorszervezet tagjának mondó Mohamed Merah március 11-én és 15-én a francia hadsereg három katonájával végzett a dél-franciaországi Toulouse és Montauban városában, majd 19-én két óvodás és egy iskolás gyermeket, valamint egy fiatal rabbit lőtt le a toulouse-i zsidó iskola előtt. 21-én a kivezényelt kommandósok elől lakásában barikádozta el magát, s másnap életét vesztette a tűzharcban.

1996. december 3-án egy robbanóanyaggal töltött gázpalack robbant fel a párizsi helyi gyorsvasút Port-Royal állomásán az egyik vonatban. A detonációban négyen vesztették életüket és 91-en megsebesültek.

1995. július 25-én szintén a gázpalack robbant a csúcsforgalom idején Párizs belvárosában, egy helyközi vonatban, a zsúfolásig telt Saint-Michel metróállomás peronján. A támadásban nyolc ember meghalt és 119 megsebesült. Az ezt követő hónapokban további nyolc robbantás és robbantási kísérlet történt Franciaországban, a merényletsorozatot az algériai kormány megdöntésére törekvő szélsőséges iszlamista fegyveresek vállalták magukra. 2002-ben két férfit hosszú börtönbüntetésre ítéltek három 1995-ös robbantással kapcsolatban.

1986. szeptember 17-én egy bombatámadás hét emberrel végzett és 55-öt megsebesített egy ruhaüzlet előtt Párizs központjában. A merényletet egy Fuad Ali Szaleh nevű tuniszi származású férfi által működtetett terrorhálózat követte el, amely 1985 és 1986 során 15 robbantást hajtott végre, s ezeknek együttvéve 13 halálos áldozata és 303 sebesültje volt Párizsban. Az iráni megbízásból tevékenykedő férfit 1992-ben életfogytiglani börtönre ítélték.

1983. december 31-én ketten életüket vesztették és 34-én megsebesültek egy robbantásban a marseille-i Saint-Charles pályaudvaron, ahol a csomagmegőrzőben lépett működésbe egy pokolgép. Néhány perccel ezt megelőzően egy másik pokolgép a Párizs-Marseille TGV gyorsvasúton robbant fel Tain-l'Hermitage közelében, három ember halálát okozva és három főt megsebesítve. Mindkét támadásért Ilich Ramírez Sánchezt, ismertebb nevén Carlost, a sakált tették felelőssé, aki 1982 és 1983 során támadássorozatot hajtott végre Franciaországban.

1983. július 15-én örmény terroristák hajtottak végre robbantásos merényletet a párizsi Orly repülőtéren a Turkish Airlines török légitársaság check-in pultjánál, amelyben nyolcan meghaltak és 54-en megsebesültek. Az örmény népirtás elismeréséért harcoló három örmény terroristát tíz, illetve 15 éves börtönbüntetésre ítélték 1985-ben.

1982. augusztus 9-én öt fegyveres tüzet nyitott és kézigránátokat dobott a Goldenberg nevű étteremre Párizs zsidónegyedében. A hat emberéletet követelő és 22 embert megsebesítő terrorcselekményt azóta sem sikerült teljesen felderíteni, de sokan az Abu Nidal vezette palesztin szervezetet vádolták annak elkövetésével.

1982. március 29-én a Toulouse-Párizs vonalon közlekedő vonatot érte bombatámadás, amelyben öten meghaltak és 77-en megsebesültek. Eredetileg a vonaton utazott volna Jacques Chirac későbbi köztársasági elnök, akkori párizsi főpolgármester is. Ez volt Carlos, a sakál franciaországi merényletsorozatának első támadása, amelyet azért követett el, mert Párizsban elfogták két terroristatársát, köztük későbbi feleségét is.

1980. október 3-án egy motorkerékpár táskájába rejtett robbanószerkezet lépett működésbe a párizsi Copernic úton lévő zsinagóga előtt, négy ember halálát okozva és 20-at megsebesítve.

1978. május 20-án palesztin fegyveresek nyitottak tüzet az Orly repülőtéren egy Tel-Avivba tartó gépre beszállni készülő utasokra, a lövöldözésben három utas, két rendőr és három merénylő halt meg.

Mindezek mellett 1989. szeptember 19-én a francia UTA légitársaság a kongói Brazzaville és Párizs között közlekedő személyszállító repülőgépét érte pokolgépes támadás Niger területe felett, amelyben 170-en meghaltak, köztük 54 francia állampolgár. Egy francia bíróság 1999-ben a líbiai titkosszolgálat hat tagját tette felelőssé a terrorcselekményért, de a tetteseket nem kerítették kézre. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS