2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Iráni elnökválasztás: rossz és kevésbé rossz közt dönthetnek a szavazók

2013. június 11. 13:19, utolsó frissítés: 13:30

A 2013-as iráni elnökválasztáson a választók kétféle zsarnokság közül választhatnak – írta az amerikai Time magazinban Hooman Majd iráni születésű amerikai hírmagyarázó. Szerinte fontos lenne, hogy Irán a két rossz közül a kisebbiket válassza, és a szerény kínálatból egy kevésbé keményvonalas jelöltre essen – nem a nép, hanem a mindenben a döntő szót kimondó Ali Hamenei ajatolláh – választása.

Sokan tudni vélik, hogy a keményvonalas – a kiterjedt üzleti érdekeltségekkel is rendelkező, nagyhatalmú Köztársasági Gárdát képviselő – Szaid Dzsalílira esik majd az ajatolláh választása. Dzsalíli megválasztása az utolsó szög lenne az iráni reformok koporsójába, és folytatódna Irán nemzetközi elszigeteltsége – írta az iráni-amerikai újságíró.

A "kisebbik rossz" Haszan Rohani lehetne. A jelöltek közül a leginkább mérsékeltnek tartott volt nukleárisügyi főtárgyaló hívei hangosan követelték a 2009-es elnökválasztáson indult két reformista jelölt, a házi őrizetben lévő Mir-Hoszein Muszávi és Mehdi Kerubi szabadon engedését.

Felröppentek olyan hírek, miszerint két korábbi elnök, a reformpártiak két meghatározó alakja, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni és Mohammed Hatami a héten nyilvánosan támogatásáról biztosítja Rohanit. Az is fölmerült, hogy egy másik mérsékelt jelölt, Mohammed Reza Aref alelnök visszalép Rohani javára.

Rohani leginkább a városi középosztály voksaira számíthatna, ez a réteg azonban – amely 2005-ben távol maradt az urnáktól, aztán 2009-ben, Mahmúd Ahmadinezsád négyéves elnöksége után tömegesen szavazott Muszávira – várhatóan távollétével tüntet majd a június 14-i megméretésen. Szerintük az összes elnökjelölt Hamenei ajatolláh embere, ezért – mint mondják – nincs értelme elmenni voksolni. Vidéken azonban a többség vallási kötelességének érzi, hogy szavazzon, ezért itt hagyományosan nagy a részvétel. A jelöltek is elsősorban vidéken kampányolnak.

Dzsalíli és Rohani mellett a leggyakrabban Ali-Akbar Velajati volt külügyminisztert és az 51 éves teheráni főpolgármestert, Mohammed Bakír Kalibafot emlegetik az esélyesek között. Utóbbi – szemben Dzsalílival – alig említette az iráni atomprogramot hétvégi kortesbeszédében, ehelyett gazdasági kérdéseket állított a középpontba. Azt ígérte, két éven belül rendbe rakja a gazdaságot, letöri a szárnyaló – 30 százalékot közelítő – inflációt, és csökkenti a munkanélküliséget. Többször említette a "tehetséges fiatalokat", akiket szerinte most "figyelmen kívül hagynak", és akiket neki "kötelessége megsegíteni".

A riál másfél év alatt csaknem 70%-kal értékelődött le, az alapvető élelmiszerek ára egy év alatt megháromszorozódott. Áprilisban rekord alacsony szintre – a 2011-es napi 2,2 millió hordóról napi 700 ezer hordóra – süllyedt a nyersolajkivitel, a kőolajexportból származó bevételek a korábbi szintnek csaknem a felére, 50-60 milliárd dollárra estek vissza. Ennek következtében megcsappantak a devizabevételek, ami miatt komoly hiány keletkezett importcikkekből – többek között rák elleni gyógyszerekből.

Ezért nem volt meglepetés, hogy az elnökjelöltek első tv-vitáján is a gazdaság helyzete volt a fő téma. A jelöltek azonban nem azt emelték ki, hogy a romló körülmények a vitatott atomprogram miatti külföldi szankciókra vezethetők vissza. Ehelyett a távozó elnök, Ahmadinezsád és körének hozzá nem értését kárhoztatták. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS