2019. február 18. hétfőBernadett
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A magyar Alkotmánybíróság megsemmisítette az egyházügyi törvény több rendelkezését

2013. február 26. 18:32, utolsó frissítés: 18:32

A magyar Alkotmánybíróság megsemmisítette az egyházügyi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.

A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.

Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.

Az Országgyűlés 2011. július 12-én fogadta el a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt, amely a tárgykört szabályozó 1990. évi IV. törvény helyébe lépett. A törvényben csak az Országgyűlés által elismert 14 egyházat rögzítették. Ezek: a Magyarországi Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete.

A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet, kétharmados többséggel.

A jogszabály 2012. január 1-jén lépett volna hatályba, de 2011. december 16-án Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: "jogtechnikai megfontolások" miatt hatályon kívül helyezik azt. Az Alkotmánybíróság három nappal később, december 19-én közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a törvényt. Az Országgyűlés 2011. december 30-án ismét elfogadta az egyházügyi törvényt, amely ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint az előző. Az addig egyházként működő, de újbóli nyilvántartásba vételüket nem kezdeményező vallási közösségek egyesületként működnek tovább, de ha regisztrációs kötelezettségüket nem teljesítik, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek. Egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá alakulását legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, a feltételek között egyebek között az szerepel, hogy a szervezet vagy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon.

2012. február 27-én az Országgyűlés kibővítette az elismert egyházak körét, a lista újabb 18 vallási közösséggel bővült. Ezek: a Magyarországi Metodista Egyház; a Magyar Pünkösdi Egyház; a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház; az Erdélyi Gyülekezet; a Hetednapi Adventista Egyház; a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház; a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek; a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége; az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország; az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza; a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház; a Magyar Iszlám Közösség; a Magyarországi Iszlám Tanács; a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.

A képviselők 66 kérelmet elutasítottak, ezek a vallási közösségek március 1-jével elvesztették egyházi státusukat, és egyesületként működhetnek tovább.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő, tekintélyes és független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság 2012. március 19-én közzétett jelentésében megállapította, hogy az egyházügyi törvény összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, de néhány pontja problematikus, nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak.

A Magyar Hírlap 2013. február 4-ei értesülése szerint 17 egyházi státusát és ezzel járó állami támogatását elvesztett szervezet fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához az új egyházi szabályozással kapcsolatban. A strasbourgi fórum február 27-éig várta a magyar kormány válaszait az egyházi törvénnyel kapcsolatban feltett kérdéseire.

A Demokratikus Koalíció (DK) üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely megsemmisítette a Fidesz és a KDNP "vallásszabadságot korlátozó, vallási közösségek jogfosztásáról, olykor kifejezett üldözéséről szóló törvényét" - írta a párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Egyúttal felszólítják a kabinetet, hogy a "megbukott" rendelkezéseket ne írják bele az alaptörvénybe.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) azt követeli a kormánytól, hogy kárpótolja a kisegyházakat a nekik okozott erkölcsi és anyagi károkért - reagált az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosságra hozott döntésére Szabó Tímea az MTI-nek. Leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a politika döntse el, hogy kit nevezhetnek egyháznak.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeszerint a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd azt a problémát, amely az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése nyomán állt elő az egyházak elismerése ügyében, "businessegyházakat" pedig továbbra sem fognak támogatni. Alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és "amit lehet", azt tiszteletben tartanak belőle. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS