Balog: nem lesz tandíj azoknak, akik diplomaszerzés után Magyarországon dolgoznak
2012. december 17. 10:13, utolsó frissítés: 10:13
Magyarországon Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnap megerősítette, hogy megszüntetik a keretszámrendszert. A minőségi követelményeket teljesítő diákok bekerülhetnek a felsőoktatásba, ha pedig vállalják, hogy a diplomaszerzés után Magyarországon dolgoznak, az állam a teljes képzési költségüket kifizeti. A tárcavezető már hétfőn tárgyalna a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK). A HÖOK ugyanakkor irreálisnak tartja, hogy elmenjenek a tervezettnél egy nappal korábbra kezdeményezett találkozóra, mivel előzőleg semmiféle hatástanulmányt nem kaptak.
A kormány a tanulmányi költségek teljes állami fedezetéért azt várja el a felsőoktatásba bekerülő hallgatóktól, hogy szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki szándékukat, hogy Magyarországon akarnak dolgozni - közölte Balog Zoltán. A tárcavezető a vasárnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a kormány "semmifajta tandíj bevezetésére nem hajlandó, nem készül" és nem is látja azt szükségesnek.
Megerősítette, hogy megszüntetik a keretszámrendszert, így a minőségi követelményeket teljesítő diákok bekerülhetnek a felsőoktatásba, ha pedig vállalják, hogy a diplomaszerzés után Magyarországon dolgoznak, az állam a teljes képzési költségüket kifizeti.
Előző nap Orbán Viktor kormányfő a Facebookon megjelent videoüzenetében közölte, el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert; azoknak, akik teljesítik a szükséges követelményeket, és elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, továbbra is ingyenesnek kell maradnia a felsőoktatásnak.
Balog Zoltán sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási képzés sokba kerül, az állam célja ezért, hogy a tandíj nélkül, állami támogatással megszerzett diplomájukat a diákok itthon kamatoztassák.
A Klubrádió beszámolója szerint Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja azt mondta, a HÖOK szerint még nagyobb lett a bizonytalanság a felsőoktatási rendszerben, a Giró-Szász András kormányszóvivő és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottak pedig ellentmondanak mindannak, amit a kormány az utóbbi időben kommunikál.
A HÖOK vezetői olyan anyagot szeretnének kapni, amelyből legalább a sarokpontokat megismerhetik. Például, hogy mi történik a Diákhitel 2-vel, illetve megmaradnak-e a hallgatói szerződések. Ezek nélkül nem tudnak véleményt alkotni és dönteni - közölte Kiss Dávid. A Hallgatói Hálózat szerint biztosra vehető, hogy a kormány "csak ártani tud a felsőoktatásnak".
A diákszervezetnek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nemcsak a drasztikusan csökkentett keretszámok ellen, hanem a döntéshozatal átláthatatlansága, "az igazságtalan, röghöz kötésen, az egyetemek kivéreztetésén alapuló, szociálisan vállalhatatlan rendelkezések ellen" tiltakoznak.
Kövér László szerint a kormány nem készítette elő a "politikai talajt" a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban, nem kezdett el beszélni arról, hogy mi az a probléma, amelyet meg akar oldani, hanem evidensnek vette, hogy mivel a téma tavaly és tavalyelőtt már szóba került, logikus az, amit tenni fog, és azt az érintettek is így fogadják majd. A kabinet nem számolt azzal, hogy "az emberi emlékezet véges", illetve vannak olyanok, akik a diákok mögött, a "saját sérelmükért való revansvétel" vagy a saját területeiket érintő folyamatok megállítása okán abban érdekeltek, hogy most nagyobb botrány legyen ebből az intézkedésből, mint tavaly vagy tavalyelőtt - fejtette ki álláspontját a házelnök az M1-nek adott, vasárnap este sugárzott interjújában.
A Fidesz arra szólította fel az MSZP-t, hogy ne hergeljék a tanulni akaró, jó szándékú, jövőjükért aggódó diákokat.
Az MSZP szerint a kormánynak nincs koncepciója a felsőoktatás átalakítására, csak rögtönöz, és ezt kommunikációs trükkökkel próbálja elfedni. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a legutóbbi javaslat nincs kiérlelve, a szakma sem tudja értelmezni, és alighanem még a szaktárcát is meglepte, hiszen Balog Zoltán erőforrás-miniszternek három napja van kidolgozni a megfelelő kormányrendeletet.
Tóbiás József kifejtette: a felsőoktatás jövőjéről tárgyalásokra lenne szükség, a miniszterelnök viszont "fordítva ül a lovon", előbb hoz döntéseket, és csak utána egyeztet róluk. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!