A tálibok a saría bevezetéséért készek lennének a békére?
2012. szeptember 13. 16:45, utolsó frissítés: 16:45
Az Afganisztánban fegyveres ellenállást folytató tálib mozgalom vezetői jelezték, bizonyos feltételekkel készek tárgyalni egy átfogó békemegállapodásról – adta hírül a brit sajtó a hét első felében egy brit kutatóintézet jelentésére hivatkozva.
A dokumentum összeállítói – a londoni King’s College egyetem három kutatója és a Harvard egyetem emberi jogi központjának munkatársa – négy magas beosztású tisztségviselővel készítettek interjút júliusban: a tálib kormány egy volt miniszterével, a mozgalom egyik alapító tagjával, egy magas rangú egykori mudzsahid (a szovjetek ellen harcoló) parancsnokkal és egy afgán közvetítővel, aki korábban már tárgyalt a tálibokkal.
A négy interjúalany egyetértett abban, hogy bármilyen megállapodás csakis akkor érvényesíthető, ha azt jóváhagyta Omár molla tálib vezér. A jelentés szerint a tálib vezetés köreiben egyre általánosabb az a pragmatikus megközelítés, hogy a 2014 (a külföldi csapatkivonás) utáni politikai előnyökért hajlandók tárgyalni a békéről, két feltétellel. Az egyik a jelenlegi afgán kormány távozása és a 2003-ban elfogadott alkotmány eltörlése, és helyette az iszlám jogrend, a saría bevezetése.
A másik, hogy az amerikai haderő a 2014 végéig levezénylendő csapatkivonás után legfeljebb tíz évig működtethet támaszpontot öt helyszínen, Kabul, Kandahár, Herát, Mazari-Sarif és Dzsalalábád közelében. Washingtonnak ugyanakkor garantálnia kell, hogy katonái nem indítanak támadást ezekről a bázisokról iráni vagy pakisztáni célpontok ellen.
A tálib vezetők nyilvánosan nem támogatják a tűzszünet ötletét. A londoni The Guardian szemleírója szerint azonban tévedés azt hinni, hogy a tálibok csak az abszolút hatalommal lennének elégedettek a csapatkivonás után. A liberális lap szerint még ha elérnék is ezt, minden bizonnyal élénk ellenállás bontakozna ki velük szemben, a tálibok pedig szeretnék elkerülni, hogy a polgárháború folytatódjon. Ezzel ugyanis nem teljesülne a tálib vezetés két fő célja: rendszerük nemzetközi elismerése és a stabilitás.
Ami az elsőt illeti, annak elérése nem teljesen lehetetlen. A tálib rendszert megdöntő 2001 őszi offenzíva fő indoka az volt, hogy a mozgalom menedéket nyújt az al-Kaida terroristahálózat vezetőinek. Az al-Kaida vezérkara ma az elemzői konszenzus szerint Pakisztánban bujkál. Emellett enyhén szólva is ingatag a tálibok és a terrorszervezet arab vezetői közötti viszony. Amint azt Jason Burke angol újságíró leírta 2003-ban megjelent könyvében, már 1998 szeptemberében is csak egy hajszálon múlt, hogy Omár molla nem szolgáltatta ki az Afganisztánban menedéket kereső Oszama bin Ladent a szaúdi hatóságoknak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója/szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet: naivitás azt hinni, hogy a tálibok „megjavultak” volna ahhoz képest, ahogy a 90-es években az iszlám sajátos értelmezése alapján Afganisztánt irányították. A lap emlékeztetett, nemrégiben a dél-afganisztáni Hilmend tartományban feltehetően azért öltek meg 15 férfit és két nőt, mert zenéltek és táncoltak. Az a szaúdi vahhábizmusból táplálkozó, az afganisztáni kultúrával és az iszlám hagyományaival is ellentétes "szellemiség", amelyre hivatkozva annak idején lerombolták a bamijáni óriás Buddha-szobrokat, nem tűnt el a tálib mozgalomból – jegyezte meg az FAZ szakértője, Wolfgang Günter Lerch. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!