2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bottoni: a kisebbségi jogok érvényesítése megállíthatja a magyarság fogyását

2012. június 04. 15:30, utolsó frissítés: 16:42

Az állampolgári és kisebbségi jogokkal élés segíthet abban, hogy a határon túli magyarok száma ne csökkenjen tovább – mondta Stefano Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa a nemzeti összetartozás napján tartott rendhagyó történelemóráján hétfőn Budapesten a Magyarság Házában. Az olasz-magyar házasságból született történész nagy kérdésnek nevezte, milyen mértékben tudnak élni ezekkel a jogokkal a határon túli magyarok, akiknek szerinte járt a kettős állampolgárság lehetősége.

Stefano Bottoni megemlítette, az elmúlt húsz évben fogyott a legjobban a határon túli magyarság. Példaként hozta fel, hogy Romániában a legújabb népszámlálás adatai szerint "négyszázezer ember tűnt el" a magyarok közül a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Trianon után a határon túli magyar közösség körében végbement egyfajta "szétfejlődés", vagyis a különböző országok magyarjai kulturális értelemben eltérően fejlődtek, illetve más-más történelmi tapasztalatokat szereztek, ugyanakkor vannak alapértékek – mint például az anyanyelv -, amelyek közösek – mondta.

A történész szólt arról is, hogy Trianon után a határon túli magyarok nehéz helyzetbe kerültek, "kényszerközösségek jöttek létre", nem nemzetállamok, hanem többnemzetiségű államok keretei közé kerültek.

A magyar külpolitika szándéka az volt a két világháború között, hogy békésen, diplomáciai úton visszaszerezze az elvesztett területeket, amit viszont akkor csak Németország segítségével lehetett megtenni – emlékeztetett. Hangsúlyozta: amikor elítéljük a területi revíziókat, "hozzá kell tenni, hogy a politikai döntéshozók egyáltalán nem tudhatták, mi lesz ennek a vége", és "szinte teljes országos támogatottsága volt a revíziónak".

Stefano Bottoni a magyar állam saját állampolgáraival szembeni súlyos bűnének nevezte a vidéki és a határon túli magyar zsidóság kiirtását a holokauszt idején, amivel véleménye szerint a magyar identitás is megsérült.

Kitért arra is, hogy az egypártrendszer idején a nemzetiségi kérdés "az egyik legnagyobb tabutéma volt", mert a vezetők felfogása szerint a kisebbségek majd "akarva-akaratlanul" beolvadnak a többségi nemzetbe.

A pártállam utolsó időszakában a magyarországi ellenzéki mozgalmak azzal vádolták a kommunista rendszert, hogy a határon túli magyarokkal nem törődik. A külhoni magyarok melletti, 1988. június 27-ei tüntetés volt az első ellenzéki megmozdulás, amelyet engedélyezett a rendőrség – mutatott rá a történész. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS