Harminckét órás kihallgatása után szerda este szabadon távozott Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutalap (IMF) volt vezérigazgatója az észak-franciaországi Lille ügyészségéről, ahol egy prostitúciós hálózat ügyében indított nyomozás keretében előző nap őrizetbe vették – közölték rendőrségi források. Az esetleges vádemelés ügyében a vizsgálóbírók március 28-ra rendelték be a volt politikus-közgazdászt.
Srauss-Kahnt kedd reggel óta hallgatták ki azokkal a párizsi és washingtoni szexpartikkal kapcsolatosan, amelyeken a részvételét már korábban nyilvánosan beismerte. Prostituáltak szolgáltatásainak igénybevételét nem tiltják a francia törvények, az ügyészség Strauss-Kahnt azonban a kihallgatás kezdetén üzletszerű kéjelgés elősegítésében való bűnrészességgel és hűtlen kezelés bűntettével gyanúsította meg. Azt feltételezik ugyanis a nyomozók, hogy a volt IMF-vezér tudott arról, hogy a szexpartikon megjelent nők prostituáltak voltak, s utazásaikat nagyvállalatok számláiról finanszírozták. Az előbbi bűncselekmény húsz, az utóbbi öt év szabadságvesztéssel büntethető.
Frederique Baulieu, a volt IMF-vezér ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele "teljesen elégedett volt azzal, hogy nagyon nyugodt körülmények között hallgatták meg". A nyomozás titkosságára hivatkozva Strauss-Kahn újabb beidézéséről azonban nem kívánt tájékoztatást adni. "Az ügy most a vizsgálóbírók kezében van, nekik kell arról dönteniük" - mondta az ügyvéd.
Az úgynevezett Carlton-ügyben eddig nyolc személy ellen emeltek vádat, köztük Jean-Christophe Lagarde, Lille rendőrfőkapitánya ellen. A gyanú szerint helyi vállalkozók prostituáltakat közvetítettek Strauss-Kahnnak, aki a lille-i főkapitány társaságában vett részt a luxusszállodákban rendezett partikon.
A nyomozás során az is kiderült, hogy az ügy fő gyanúsítottjai többször is jártak Strauss-Kahnnál Washingtonban. Utoljára tavaly május 11. és 13. között, egy nappal azelőtt, hogy a volt IMF-vezért nemi erőszak kísérletének gyanúja miatt New Yorkban őrizetbe vették. (mti)
Figyelem! Megjegyzése csak moderálás után jelenik meg.
május 22
2006. május 22.
Május 20-án egy sugárzóan tehetséges húszéves lány a nézők szavazatainak köszönhetően megnyert egy televíziós vetélkedőt. Lesz berendezett lakása, új autója, elkészül egy lemez a dalaival. A győztes, Rúzsa Magdolna vízummal jött Magyarországra. Ha a TV2 egy esztendővel ezelőtt nem dönt úgy, hogy a Megasztár elnevezésű zenei tehetségkutató műsorába engedi jelentkezni a határon túl élő magyarokat is, a mostani győztes csak egy tévénéző lett volna a sok közül. Egy munkanélküli szülésznő, aki a reklámszünetben talán elábrándozik azon, hogy milyen is lehet tizenkétezer ember előtt énekelni. A vajdasági, kishegyesi lány nagy fölénnyel győzött. Végre normálisan működtek a dolgok, mert most Gyurcsány Ferenc nem mondta, hogy határon túli magyarként Magdi elveszi az anyaországi énekesek elől a (nyeremény) lakást-autót, és azt sem hirdették óriásplakáton, hogy ha rá szavaznak, húszezer szerb dalnok özönlik majd Magyarországra. Most nincs kampányidőszak, ezért Gyurcsány Ferenc most megtapsolta a határon túli magyart. Rúzsa Magdolna (média)történelmet írt Magyarországon. És vajon hány hozzá hasonló zenei talentum ült szombat este sóvárogva a képernyők előtt szerte a Kárpát-medencében csak azért, mert ők nem hallottak idejében a lehetőségről, vagy éppen nem volt pénzük útlevélre-vonatjegyre, amivel felutazhattak volna Budapestre? És hány jobb sorsra érdemes tehetség kallódik el más művészeti ágakban, a sportban, a tudományban csak azért, mert a történelem és a körülmények így alakultak a világnak ezen a szegletén? Ősztől egy másik területen is változik a világ: a magyar jégkorongbajnokságban elindul a Csíkszeredai Sportklub együttese. /Lukács Csaba: Rúzsa Magdi büszkesége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. május 22.
Helytörténeti kiadványok bemutatásával kezdődött a váradi Limes könyvfesztivál utolsó napja. A budapesti Wagner Péter Feneketlen a múltnak kútja /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvéről elmondta: a könyv fiatalkori kutatásának az eredménye, s a széki népi építészettel foglalkozik. A szerző három évvel ezelőtt vette elő az 1970-es évek elején készült anyagot. Új felvételeket készített 2003-ban, hogy felmérje, mi maradt meg az akkori világból. Bemutatták továbbá Borbély Gábor Stark Erzsébettel és Dukrét Gézával egyetemben írott, Bihar megye útikönyve című kiadványának második kötetét (Prolog Kiadó). Ezután Dánielisz Endre beszélt Biharország népi világa (Prolog Kiadó) című könyvéről. Fleisz János bemutatta Egy város átalakulása – Nagyvárad a két világháború között (Literátor Kiadó, Nagyvárad) című kötetét. Ez a könyv a tíz évvel ezelőtt megjelent Város, kinek nem látni mását című kötet folytatása. Ebben 1867-től 1918-ig ismerhették meg Várad történetét, a két világháború közötti időszakról (1919-1940) pedig az Egy város átalakulásában olvashatnak. Végezetül Péter I. Zoltán beszélt a Nagyváradi emlékképek című (Europrint Kiadó), tavaly megjelent könyvéről. /Fried Noémi Lujza: Helytörténeti könyvek matinéja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. május 22.
Ágoston Vilmos neves kritikus, szerkesztő mutatta be május 19-én a Nagyváradi Ady Társaság Magyarok a román parlamentben című kiadványát. Ágoston nem csupán a két világháború közti időszakról, valamint a Váradon született, ékesszólásáról híressé vált Hegedüs Nándor egykori romániai parlamenti képviselő eredményes munkásságáról beszélt, hanem párhuzamot vont a 20. század első felének és napjaink politikai vitakultúrája között. „Megdöbbentem, hogy a mai parlamentben ugyanaz hangzik el, mint jó pár évtizeddel ezelőtt. Ez külön elemzés tárgya lehetne” – mondta az író, majd az RMDSZ-es politikusok interpellációira, valamint az azokkal szinte azonos előzményekre utalt. /Gurzó K. Enikő: Hegedüs Nándor és a romániai vitakultúra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. május 22.
Kiss Józsefet, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum nyugalmazott tanárát nyolcvanadik születésnapja alkalmából május 20-án egykori pedagógustársak, diákok és a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagjai köszöntötték. Bemutatták Kiss József Közjóra születni /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, mely az iskola 1946–2000 közti időszak történéseit, emlékeit foglalja össze. /(mr): Aki a közjóra született. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1952. május 22.
A Máriaradnára internált erdélyi ferenceseket a Securitate Désre, Esztelnekre és Kőrösbányára hurcolja, ezeket a helyeket jelölve ki számukra további kényszer-tartózkodási helyül. A ferences nővérek a szászvárosi ferences kolostorba kerülnek. - 1951. augusztus 20. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
RSS
