Megkezdődtek Izland uniós csatlakozási tárgyalásai
2011. június 28. 10:50, utolsó frissítés: 10:50
Megkezdődtek hétfőn Izland hivatalos EU-csatlakozási tárgyalásai, amelyeket a leköszönő magyar EU-elnökség mellett a soron következő lengyel elnökség is támogat.
Reykjavík példátlan gyorsasággal nyerte el az Európai Unió tagjelölti státusát, amelynek gazdasági és politikai okai részben a 2008-ban kirobbant gazdasági világválsághoz köthetőek.
A szigetország egyike volt a nemzetközi pénzügyi krízis első áldozatainak, amely a nemzeti bankszektor összeomlását és az izlandi korona árfolyamának drasztikus zuhanását követően, 2009. július 23-án nyújtotta be a csatlakozási kérelmét Brüsszelnek. A Nemzetközi Valutaalap ekkor 2 milliárd dolláros pénzügyi csomaggal segítette a törékeny gazdaságú ország bankrendszerét.
Jóllehet szakértői vélemények ekkor úgy tartották, hogy Izlandnak az euroövezeten belül több esélye lett volna átvészelni a vérzivataros időket, a csatlakozási kérelmet jóváhagyó javaslat így is csak szűk többséggel ment át az izlandi törvényhozáson. Ezzel párhuzamosan a nemzeti identitására büszke, 320 ezer fős izlandi lakosság körében – javarészt a körülmények hatására – átmenetileg felértékelődött az európai integráció gondolata.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács rövid időn belül áldását adta a kérelemre, a többi közt azért, mert Izland már a hetvenes években megkezdte az unióba történő intézményes beilleszkedést. Reykjavík 1973-ban kötött szabadkereskedelmi egyezményt a közösséggel, 1994 óta tagja az Európai Gazdasági Térségnek, 1999. május 18-án pedig Norvégiával együtt csatlakozott a schengeni övezethez.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben kezdte meg az átvilágítási folyamatot, és – habár a gazdasági kapcsolatfelvételnek köszönhetően Izland a közösségi joganyag ("acquis communautaire") jelentős részét már átvette – még mindig sok az elvárás az észak-atlanti országgal szemben. Várhatóan a halászat kérdése számít majd a legkeményebb diónak, egyrészt azért, mert az izlandi belpolitika szereplői között továbbra sem alakult ki egyetértés az EU által szigorúan tiltott bálnavadászattal kapcsolatban.
Emellett Izland tavaly augusztusban egyoldalúan a sokszorosára emelte a makrélahalászatra kivetett kvótákat. Maria Damanaki halászatért felelős uniós biztos aggodalmát fejezte ki az esettel kapcsolatban, és azzal fenyegette Reykjavíkot, hogy kitiltja halászait a közösség vizeiről.
Az izlandi lakosság ugyanakkor népszavazáson utasította el a csődbe ment izlandi bankok külföldi befektetőinek kértalanítását, ez is rossz pontnak számít egyes EU-tagországok szemében.
Az alapvetően euroszkeptikusként elkönyvelt izlandi lakosság mindezek hatására vegyes érzésekkel viseltetik országa EU-csatlakozása iránt: tavaly júniusban az EUbusiness európai közvélemény-kutató portál által ismertetett felmérés szerint a többség még berekesztette volna a csatlakozási tárgyalásokat, szeptemberben azonban már a folytatás mellett tette le voksát. Az Eurobarométer februári felmérése szintén javuló tendenciát állapított meg az izlandi lakosság körében a tavalyi eredményekhez képest. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!