Sólyom László az alkotmánybíróságot félti
2010. november 10. 17:45, utolsó frissítés: 17:45
Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság (Ab) megszűnik alkotmánybíróság lenni, "ezen a lejtőn nehéz megállni" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen.
A volt államfő ezt annak kapcsán mondta, hogy az Országgyűlés szerdán elfogadta azokat a módosító javaslatokat, amelyek egyrészt jelentősen megváltoztatják a 98 százalékos különadó szabályait, másrészt átírják az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának szövegét.
Sólyom László hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de nem semmisítheti meg azokat. Sólyom László szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követnünk.
Az Országgyűlés szerdán először arról a módosító javaslatról szavazott, amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be Lázár János fideszes frakcióvezető indítványához. Ennek értelmében a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. Az Országgyűlés - 261 igen szavazattal, 96 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett - ezt elfogadta.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását 261 igen szavazattal, 100 nem ellenében hagyták jóvá a képviselők. Az ellenzéki frakciók mindkét esetben egységesen nemmel szavaztak.
Ezután az Országgyűlés döntött a 98 százalékos különadó szabályainak megváltoztatásáról is. A módosítások a különadó összeghatárát a munkavállalók esetében 3,5 millió forintra emelik úgy, hogy abba a szabadságmegváltás nem tartozik bele. Ugyanakkor az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében megmarad a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. Azokra, akik nyugdíjba vonulnak, nem fog vonatkozni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.
A változtatás értelmében a különadót nem csak az idén szerzett jövedelmek esetében, hanem 2005. január 1-jéig visszamenőleg kell megfizetni, 2011. március elsejéig.
A változtatásokat tartalmazó módosító indítványt - az alkotmánymódosításhoz hasonló megfontolásból - a parlament költségvetési bizottsága nyújtotta be. Ezt a Ház 303 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadta el. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta az indítványt, az MSZP és az LMP viszont nem.
Lázár János javaslatairól, amelyek így minden bizonnyal elnyerték végleges formájukat, jövő kedden dönthet az Országgyűlés. A Fidesz frakcióvezetője azután nyújtotta be három indítványát, hogy az Ab október 26-án alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!