2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

90 éves a trianoni békeszerződés

2010. június 04. 14:02, utolsó frissítés: 14:02

Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban a háborút lezáró magyar békeszerződést. 2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök június 3-án írta alá a törvényt, amely pénteken lép hatályba.

Romsics Ignác történész egy budapesti konferencián azt mondta, hogy a Horthy-korban a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos téveszmék alaptalan revíziós reményeket ébresztettek, a Kádár-rendszer pedig a sorsukra hagyta a határon túli magyar közösségeket. A professzor szerint ez is hozzájárult, hogy a társadalom nagy része nem tudta feldolgozni a békeszerződés következményeit.

Romsics Ignác arról beszélt, hogy Trianon eltérő módon, de az elmúlt 90 évben mindvégig jelen volt a magyar politikai gondolkodásában. Elmondta, hogy a Horthy-rendszer súlyos igazságtalanságként fogta fel és totálisan elutasította a békeszerződést. Az irredenta jelszavak hangoztatása mellett a kor történészei kidolgozták a magyarok kárpát-medencei elsőbbségének elméletét, amely szerint a honfoglaláskor idegenek nem, vagy csak elhanyagolható számban éltek itt – folytatta.

Ablonczy Balázs történész az MTI-nek azt mondta, a trianoni szerződéssel a nemzetet ért traumát mindmáig nem dolgozták fel a magyarok, "még nem vagyunk túl a gyászmunkán". A szakember rámutatott arra is: a revízión túllépett a történelem, a 21. századi egységesülő Európában a politika elsődleges feladata, hogy civilizált módon, pozitív célok szolgálatába állítsa mindazokat a hatalmas emberi energiákat, amelyeket a nemzeti érzés ébreszt az emberekben.

A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920. májusban adták át, ezek olvastán az eredeti küldöttség lemondott, így a szerződést magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott miniszter írta alá 1920. június 4-én.

A szerződés kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén. A békeszerződés tartalmazott a kisebbségek jogaira vonatkozó előírásokat is, eszerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közti években az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett. Magyarország 1938-ban az első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939-ben Kárpátalja fennmaradó részét, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 1941-ben Jugoszlávia német megszállása után visszakerült a Délvidék is. Akkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került – de ennek ára a háborús részvétel volt a fasiszta Németország oldalán.

Az 1947. február 10-én aláírt, a II. világháborút lezáró párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza, semmisnek nyilvánítva a bécsi döntéseket, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS