• Megosztás:
  •  Világ RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 15:44 GMT +2, 2009. június 23.

Ján Slota büszke arra, hogy megvert egy magyart


HIRDETÉS



Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke büszke arra, hogy a hetvenes években megvert egy magyart, aki magyar dalokat játszott. A kormánypárti politikus erről a Sme című szlovák liberális napilap beszámolója szerint hétfőn a zsolnai járási bíróságon beszélt a Ján Slota kontra Markíza televízió per kapcsán.

A magyarellenességéről ismert pártvezér azért perelte be a Markízát, mert a televízió tavaly a Nemzeti Emlékezet Intézetének irattárában található dokumentumokkal bizonyítva nyilvánosságra hozta: Slota fiatal korában jogerősen háromszor volt büntetve, amit a politikus a bírósági tárgyaláson el is ismert.

Az egyik büntetést - fizetéselvonást - azért kapta, mert 1979-ben megvert egy magyart, aki folyton magyar dalokat játszott. Az SNS elnöke ma is büszkén vállalja tettét. "Igen, elítéltek egy magyar nemzetiségű raktáros megtámadásáért. Úgy gondolom, hogy ez is egyértelműen meg volt rendezve, mert ez a magyar, aki a Nemzetközi Nőnapon állandóan magyar dalokat játszott, előbb meglökött engem" - magyarázta az esetet Slota. Az incidenst állítólag kiprovokáló B. László raktáros gyógyulása hét napig tartott. "Arra, hogy ennek a magyarnak monoklit csináltam, büszke vagyok" - jelentette ki Slota a bíróságon.

A Markíza televízióban bemutatott anyagok szerint Slota fiatal korában egyebek között Szlovákiában társaival együtt feltört egy üzletet, illegálisan Ausztriába távozott, ahol autót lopott. 1983-ban vezető bányatechnikusként olyan utasítást adott, aminek következtében tűzvész keletkezett. Slota ezzel kapcsolatban azt állította, hogy munkatársai nem tartották be maradéktalanul utasításait, ezért keletkezhetett tűz. A tiltott határátlépéssel összefüggésben pedig megjegyezte: másutt ma hősként tisztelnék ezért a cselekedetéért.

A lopásokat azonban Slota tagadja, s a bíróságon ismételten azt állította, hogy politikai lejárató kampány folyik ellene. (mti)



HIRDETÉS




Adatbank

július 22
Udvardy FrigyesVincze GáborBalogh Béni


2006. július 22.

Július 22-én a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara nyílt napot rendezett, amelyen az érdeklődők, az előző évekhez hasonlóan, betekinthettek az intézmény életébe. Filmeket vetítettek, filmművészeti és média szakos hallgatók munkáit. Az előcsarnokban látható volt a Buglya Sándor tanár által vezetett hét diák fotótárlata. /Ö. I. B.: Nyílt Nap a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. július 22.

Csőgör Lajos /Nagysármás, 1904. márc. 18.- Budapest, 2003. júl. 8./ a középiskolát Nagyenyeden végezte. Szegeden megszerezte a fogorvosi diplomát. Nagysármásra került általános orvosnak, majd a nagyenyedi kollégium fogorvosa lett. 1940-ben tanársegédnek nevezték ki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre. 1944-ben egyike azoknak a bátor férfiaknak, akik célul tűzték ki Magyarország háborúból való kiugrását. Csőgör Lajos a Békepárt javaslatára 1944 októberétől 1945 őszéig Kolozs vármegye alispánja lett, s közben 1944 telén őt bízták meg a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem megszervezésével. 1945. június 1-jén bölcsész-, jogi, természettudományi és orvosi karral beindult az oktatás. Az orvosi kar kolozsvári elhelyezése gondot okozott, s így Marosvásárhelyre költöztették át, ahol Csőgör Lajos rektorként vezette az intézetet. Koncepciós perben bebörtönözték, 1949 őszétől 1954 tavaszáig raboskodott, majd a rehabilitálása után a fogászati karon lett tanszékvezető. A magyar egyetemet 1962-ben román tagozattal bővítették. 1964–1967 között újra megválasztották az egyetem rektorának. 1969-től az Orvostudományi Akadémia alelnöke. A professzor Budapestre települt. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… A MOGYE első rektora. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. július 22.

Évente két egyhetes tábornak ad otthont Mákófalva. Az első hétre meghirdetett gyerektáborban 16-17 éves fiatalok vettek részt. Mákófalván az 1800-as évektől a II. világháborúig bútorfestő iskola működött Csákány Károly és fia, Sámuel vezetésével, mesélte Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, a bútorfestő műhely vezetője. A fafaragást a zsoboki Gál Potyó István oktatta. A felnőtt tábornak csak magyarországi résztvevői voltak. A tábor záróünnepségén a mákófalvi színjátszó csoport adta elő Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné és a két szeleburdiak című művét. /Dézsi Ildikó: Népművészeti tábor Mákófalván – negyedszer. Mindent a mákói bútorfestésről és kalotaszegi fafaragásról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. július 22.

A tizenegyedik évébe lépett zsoboki alkotótábor július 17-i nyílt meg. Az idén is húsz képzőművésznek kéthetes ellátást, ideális munkafeltételeket biztosító, Essig Klára vezette rendezvény régóta kinőtt a gyermekcipőből, vissza-visszatérő vendégként nem kisebb művészek látogatták mint a Kolozsvárról indult, de évtizedek óta külföldön élő Tóth László, Paulovics László, Bencsik József vagy Árkossy István, nem beszélve a törzsgárdáról, amelynek leghűségesebb képviselője az erdélyi hagyományokon nevelkedett, jeles akvarellista, Fodor Nagy Éva, de mellette ott van Bordy Margit, Szabó Vilmos, Tompos Opra Ágota, Gonda Zoltán, Miklós János és Simó Enikő. A művészeti irányító szerepét betöltő Banner Zoltán művészettörténész optimista tábornyitónak nevezte az ideit. Az Essig József vezette Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt tevékenykedő művészcsoport mintha most talált volna igazán magára. /Németh Júlia: Csak magunkban bízhatunk, de van kiben bíznunk. Ismét megnyílt a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

1980. július 22.

Bukarestben ülést tart a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 27 tagú bürója, Gere Mihály vezetésével. Ezen Bodor Pál felveti a magyar nemzetiségű egyetemisták, főiskolások számának csökkenését (1959-ben még 1800 hallgatója volt a Bolyai egyetemnek, míg 1980-ban a Babeş-Bolyain csak 1064 magyar diák tanul, ezen belül a jogi karon csupán 48-an.) A jelenlévő Stan Soare, a KB agitprop osztályának helyettes vezetője kijelenti, hogy "a nemzetiségi arányszámokat nem kell dramatizálni". Az ülésen bejelentik, hogy hamarosan megnyílik Bukarestben a Kriterion Könyvesbolt.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]





SZAVAZÓGÉP

Szerinted a Facebook:

Depressziót okoz 60
Az ördög műve 202
Virtuális kocsma 96
A hely, ahol mindenki szebb 364
Létszükséglet 7
Egyik sem 266

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS