2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem perelhet a 9/11 után jogtalanul fogva tartott muszlim

2009. május 19. 12:31, utolsó frissítés: 12:31

John Ashcroft volt amerikai igazságügy-minisztert és Robert Mueller egykori FBI-főnököt nem perelhetik be azok az arab muszlimok, akiket a 2001. szeptember 11-i terrormerénylet után tévesen, vallásuk és származásuk miatt vettek őrizetbe, és tartottak fogva mostoha körülmények között - így határozott hétfőn az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága.

A konzervatív és liberális bírák között ideológiailag megosztott testület rendkívül szoros, 5-4 arányú szavazással hozta meg döntését. A mérleg nyelvét Anthony Kennedy bíró jelentette, aki a konzervatív vélemény oldalára állt.

Az indokolás szerint a vezető kormányzati tisztviselők nem tehetők felelőssé beosztottjaik tevékenységéért, mivel nincs bizonyíték arra, hogy ők rendelték el a diszkriminatív gyakorlatot.

Az Ashcroft és Mueller elleni keresetet egy pakisztáni állampolgár, Javaid Iqbal nyújtotta be, aki legálisan tartózkodott az Egyesült Államokban a 9/11-es merénylet utáni hónapokban, amikor a hatóságok letartóztatták.

Iqbalt 2002-ben az Admax-Shu brooklyni börtön egy elkülönített zárkájában 150 napig tartották fogva, ahol elmondása szerint többször megverték. Elítélték okirat-hamisítás miatt és kitoloncolták Pakisztánba, ott azonban tisztázta magát a terrorizmus vádja alól. Iqbal a keresetben börtönőröket, FBI-ügynököket, sőt, még a börtön igazgatóját is megnevezte. A pakisztáni férfi azzal érvelt, hogy Aschroft és Mueller politikája következtében lett gyanús származása és vallása miatt a hatóságoknak.

A Kennedy bíró által is támogatott többségi vélemény szerint nincs bizonyíték arra, hogy bármelyikük utasítást adott volna megkülönböztető jellegű gyakorlatra, vagy tudott volna ilyenről. A bíró még logikusnak is nevezte, hogy az amerikai történelem legnagyobb, 9/11 utáni nyomozásában a hatóságok figyelme az arab muszlimokra irányult a repülőgép-eltérítéses merényletek elkövetőinek kiléte miatt. A többségi vélemény szerint az Iqballal való szigorú bánásmód sem tekinthető diszkriminatívnak, hiszen feltételezhető, hogy a pusztító terrortámadás után a biztonsági hatóságok a legkeményebb feltételek között tartották fogva a terroristagyanús személyeket.

A liberális bírák kisebbségi véleménye szerint a testület megtagadta a felperestől azt a jogot, hogy elmondhassa véleményét, és a köztisztviselők olyan védelemben részesültek, amilyent Aschroft és Mueller sosem kért. Állásfoglalásuk szerint nincs elvi alapja annak a többségi véleménynek, amely figyelmen kívül hagyta azt az állítást, hogy a vezető tisztviselők és beosztottjaik diszkriminatív magatartása között kapcsolat volt. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS