Hetven éve történt a kristályéjszaka
2008. november 10. 13:24, utolsó frissítés: 13:24
Mindaz ami leírható, kevés annak tükrözésére, ami valójában történt. Egy kortanú ezzel az egyetlen kétségbeesett mondattal összegezte mindazt, ami 1938. november 10-re virradó éjszaka Berlinben, Münchenben és Németország számos városában lezajlott.
A tanú így próbálta jellemezni azt a fékeveszett zsidóellenes erőszakot és rombolási dühöt, amely ezen az éjszakán szinte az egész országot elborította, s amely az úgynevezett kristályéjszakaként (Kristallnacht) – a zsidóellenes náci pogromként – vonult be a történelembe.
A kristályéjszaka valójában egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása miatt megtorlásként elrendelt, központilag megtervezett, országos zsidóellenes erőszakhullám volt 1938 novemberében. A zsidók kiiktatása a német közéletből 1938 első tíz hónapjában főként jogi eszközökkel már megtörtént, a párizsi incidens azonban lehetőséget nyújtott az erőszakos fellépésre. Egy mindössze 17 éves, szülei Németországból való kitoloncolása ellen tiltakozó zsidó fiú, Herschel Grünspan
megölte a párizsi német követség titkárát.
Hitler és Goebbels ezt kihasználva adott parancsot a megtorlásra. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és romboltak le, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet is. Szinte egyetlen üzlet kirakata sem úszta meg üvegbetörés nélkül a szörnyű pusztítást. A kristályéjszaka elnevezését a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban. Közel száz zsidót lincseltek meg, más adatok szerint az éjszakai erőszak következtében több mint 1000 zsidó vesztette életét szerte az országban. Harmincezer körülire tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.
A 70 évvel ezelőtti zsidóellenes náci pogromról vasárnap XVI. Benedek pápa is megemlékezett. Az egyházfő, aki 1927-ben született Németországban, kérte a világ lakosságát, hogy "minden szinten lépjen fel a antiszemitizmus és a diszkrimináció mindenféle formája ellen," s különösen fontosnak mondta a fiatalok megtanítását a kölcsönös tiszteletre". Kérte a téren megjelent több tízezer zarándokot, hogy imádkozzanak a pogrom áldozataiért, és csatlakozzanak hozzá "a zsidó világ melletti szolidaritásban".
A kristályéjszaka évfordulójának előestéjén az egykori náci haláltábor, az auschwitzi koncentrációs tábor tervezett kibővítésének minden szempontból hitelesnek tűnő dokumentumait hozta nyilvánosságra a Bild.
A legnagyobb példányszámú német napilap a "szörnyűség dokumentumainak" nevezte a megsárgult papírokat, amelyek az 1941-1943-as időszakból származnak. A tervrajzokat – amelyek közül az egyiken jól látható Heinrich Himmler akkori SS birodalmi vezetőnek, a náci tömeggyilkosságok legfőbb szervezőjének zöld ceruzás aláírása – egy berlini lakás lebontásakor találták. Az újság szerint összesen 28 tervrajzból álló dokumentumgyűjteményről van szó, amelyeken felismerhető a tábor bejárata közvetlenül a vasúti rámpa végénél, jól kivehetők az egykori foglyok barakkjai,
egy gázkamra, továbbá egy krematórium.
A német szövetségi archívum illetékes igazgatója a Bildnek nyilatkozva "rendkívüli jelentőségű" dokumentumleletről beszélt. Hans-Dieter Kreikamp szerint a tervrajzok "az európai zsidók ellen tervezett szisztematikus népirtás" hiteles bizonyítékát jelentik. A dokumentumok ugyanakkor az igazgató szerint egyértelműen tanúsítják azt is: mindenki, aki részt vett az auschwitzi koncentrációs tábor tervezésében és építésében, tudott arról, hogy ott emberek "iparszerű" elgázosítása, illetve meggyilkolása folyik.
A tervrajzok ugyanakkor a legszemléletesebben leleplezik a legutolsó holokauszt-tagadókat is. A dokumentum azt is alátámasztja, hogy az európai zsidókkal szemben alkalmazott népirtást a nácik nem az 1942 januári, úgynevezett wannseei konferencián határozták el, hanem jóval korábban. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!