2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vezet a kommunista párt, de ellenzéki kormány alakulhat

2009. július 30. 11:28, utolsó frissítés: 11:35

A 97 százalékban feldolgozott eredmények szerint az ellenzéki pártok együttesen több szavazatot szereztek, mint a kommunisták.



A kommunista párt szerezte a legtöbb szavazatot a tegnap lezajlott moldovai parlamenti választásokon, de jelentősen meggyengült, és elveszítette parlamenti többségét a négy ellenzéki párttal szemben - közölte ma a választási bizottság a szavazatok 97 százalékának az összesítése alapján.

A legfrissebb, közel végleges eredmények szerint a kommunista párt 45 százalékos eredményt ért el a szerdai voksoláson, ez 48 képviselői helyhez elég a 101 tagú parlamentben.

A liberális ellenzék négy pártja együttesen 53 mandátumot szerzett: a Moldovai Liberális Demokrata Párt 16,4, a Liberális Párt 14,4, a Demokrata Párt 12,5, a Mi Molodovánk pártszövetség pedig 7,4 százaléknyi voksot kapott. Az ellenzéki pártok


kormánykoalíció létrehozásában állapodtak meg.

Vlad Filat, a liberális párt elnöke ma úgy fogalmazott, hogy előző nap este elvi megállapodás született erről, és a részleteket a hivatalos eredmények közzététele után vitatják meg.

A részeredmények szerint a szerdai választáson öt párt került be a parlamentbe. A választási bizottság a szavazatok 97 százalékának összesítése alapján közölte, hogy a kormányzó kommunista párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, de jelentősen meggyengült, és elveszítette parlamenti többségét a négy ellenzéki párttal szemben.

Az ellenzéki kormánykoalícióval kapcsolatos bejelentés ellenére Vladimir Voronin moldovai államfő sem zárta ki egy nagykoalíció létrehozását a parlamentben. “Széles koalíció létrehozására van szüksége az országnak, hogy minden a helyére kerüljön, és vége legye a majdnem fél éve tartó szembenállásnak” - fogalmazott.

A választási eredményekből ítélve azonban az államfő megválasztása körül ismét gondok támadhatnak, hiszen sem Voronin kommunista pártjának, sem a négy ellenzéki pártnak együttvéve nincs 61 képviselője ahhoz, hogy megválassza az ország új elnökét. Mindez azt jelenti, hogy az ellenzéknek mindenképp tárgyalnia kell majd a kommunistákkal.

Egyébként a feldolgozott szavazatok arányának növekedésével a kommunisták eredménye egyre csökkent (21 százalékos feldolgozottságnál még ők vezettek 51 százalékkal), s ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, hiszen a fővárosban, Kisinyovban a vidéki körzeteknél gyengébb támogatottságra számíthatnak, s az utolsó eredmények innen várhatóak.

Marian Lupu lehet az Marian Lupu lehet az "elnökcsináló"? Fotó: ionurusciuc.wordpress.com


A figyelem előterében most a Marian Lupu egykori kommunista vezető által irányított ellenzéki Demokrata Párt áll, amely jelenleg a harmadik helyre számíthat, s valószínűleg 13 mandátuma lesz. Ha a Demokrata Párt mégis a kommunistákkal fogna össze, közösen meglenne az államfőválasztáshoz szükséges arány. Lupu azonban korábban leszögezte, ehhez mindenképp az kell, hogy az országot eddig irányító Vladimir Voronin elnök, a kommunista párt vezetője távozzon a politikából.

A kommunisták "stratégiai partnernek" tartják Oroszországot, s szoros kapcsolatokat akarnak vele, míg az ellenzék inkább Nyugat-párti. Ha végül ez utóbbi kerülne hatalomra, az növelné annak esélyét, hogy Moldova - egykoron a Szovjetunió egyik tagköztársasága, ma pedig Európa egyik legszegényebb országa - közeledjen az Európai Unióhoz.

Az előrehozott választások korántsem zajlottak zökkenőmentesen. Tegnap egy szavazóhelyiség közelében lezajlott lövöldözésben megsebesült egy ellenzéki.

Az eset Kisinyovtól tíz kilométerre fekvő Sangera településen történt azt követően, hogy az ellenzéki Mi Moldovánk pártszövetség egyik tagja a választási szabályok megsértésével vádolta meg a moldovai kommunista párt képviselőit. Verekedés kezdődött, majd egy kommunista párttag pisztolyt vett elő. Utóbb azt mondta, hogy a fegyvert megpróbálták elvenni tőle, és ekkor három lövést adott le. A verekedés egyik résztvevője a lábán sebesült meg.

A helyi sajtó és a Mi Moldovánk pártszövetség úgy számolt be az esetről, hogy a párttag fegyvert vett elő és lábon lőtte az egyik ellenzékit.


A férfit lefegyverezték és őrizetbe vették.

A komunisták kihágásai miatt több ízben is panaszkodtak az ellenzék megfigyelői: problémák adódtak például a szavazók névsorát tartalmazó listák összeállításakor. Lakástulajdonosok jelezték, lakcímükhöz ismeretlen személyek neve volt hozzárendelve a listán. A Jurnalul de Chişinău arról számolt be, hogy 260 szellemi fogyatékkal élő személyt mentővel vittek be a Cocieri nevű település egyik szavazóirodájába, majd arra kötelezték őket, hogy a kommunista pártra üssék a pecsétet.

Az Európa-barát, liberális ellenzék a legutóbbi választásokon is szavazat-hamisítással vádolta meg a kommunistákat. Bár az április elején lezajlott parlamenti választásokon győzelmet aratott a nyolc éve hatalmon lévő kommunista párt, hatvan képviselőt juttatva be a törvényhozásba, ellenzéki tüntetések kezdődtek, amelyek gyújtogatással és fosztogatással kísért zavargásokba torkollottak. Vladimir Voronin elnök ezt követően elrendelte a szavazatok újraszámlálását.


Az ellenzék bohózatnak nevezte a döntést,

szerinte ugyanis a kommunisták nem a szavazatok összeszámlálásakor, hanem a választói névjegyzék összeállításakor csaltak.

Az új összetételű parlament nem tudta megválasztani a kommunista párti Vladimir Voronin államfő utódát; nem jött létre az ehhez szükséges többség a 101 fős törvényhozásban, a kommunisták hatvan képviselői mandátuma nem volt elég ahhoz, hogy a kommunista államfő utódát megválasszák. Ezért Voronin júniusban feloszlatta a parlamentet, és előre hozott választást írt ki.

Forrás: MTI, Realitatea

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS