A kalózkodás követendő modell sok szomáliai számára
2009. április 16. 13:35, utolsó frissítés: 13:35Pénz, hatalom, szép lányok és új fegyverek. A mesés kereseteket felhalmozó kalózok a zsákmány érdekében összetartanak, de még nehezebbé teszik a megélhetést a többiek számára.
"Van pénzük, hatalmuk, napról-napra erősebbek" - mondja a tengeri haramiákról a BBC riporterének Abdi Farah Dzsuha, aki a szomáliai "kalózföld", Puntland tartomány fővárosában, Garoéban él.
"A legszebb lányok közül választanak feleséget, nagy házakat építtetnek maguknak, a legújabb autókon közlekednek, a legújabb fegyverekkel vannak felszerelve. A kalózkodás sok tekintetben társadalmilag elfogadott, sőt mára követendővé vált" - teszi hozzá.
Egy-egy hajóért, amelyet az Ádeni-öbölben a hatalmukba kerítenek, átlagosan kétmillió dollár váltságdíjat kapnak. Ennek tudható be, hogy jól bánnak túszaikkal. Ennyi pénz nagyon soknak számít egy olyan országban, amelyben 17 éve tart a klánok közötti fegyveres konfliktus, és amelyben a lakosságnak csaknem a fele élelmiszersegélyre szorul.
Ahmed Mohammed Ali, a BBC Puntlandba kiküldött riportere szerint soha nem látni, hogy marakodnának egymás között, mert a nagy a jutalom reményében összetartanak. A busás haszon a magyarázata annak is, hogy akcióikat jól megszervezik, és jól együttműködnek.
Sebesült kalózt ritkán látni Puntlandban, és a BBC riportere soha nem hallott olyanról a helyi lakosoktól, hogy holttest sodródott volna ki a partra. Ez nagy dolognak számít egy olyan országban, amelyben a klánok szinte mindig harcban álltak egymással. Ezek a körülmények magyarázhatják, hogy az MV Faina ukrán hajó elrablói miért tagadták azokat a jelentéseket, amelyek a köztük kitört, halálos kimenetelű lövöldözésről szóltak.
Az MV Fainát egy 62 fős kalózcsapat támadta meg. Mohammed Mohammed, a BBC térségi elemzője szerint az ilyen nagy bandák tagjai általában három foglalkozási csoportra oszthatók: valamikori halászok, akiket "hadműveleti parancsnokoknak" tekintenek, mert jól ismerik a tengert, valamikori milicisták, akik a klánháborúkban edződtek meg a kemény harcra, és a műszaki emberek, akik értenek a kalózok által használt fejlett technikai eszközökhöz (GPS, műholdas telefon, számítógép, modern fegyverek). A Chatham House brit elemző intézet egyik jelentésében azt írta: a szomáliai kalózoknak csupán az idén kifizetett váltságdíjak összege meghaladhatja már akár a 30 millió dollárt is.
A kalózok fegyvereik zömét állítólag az Ádeni-öböl túlpartján lévő Jemenben szerzik be, de jelentős mennyiségben vásárolnak a szomáliai fővárosban, Mogadishuban is. Megfigyelők szerint a kalózok fegyverrendelés esetén egy közvetítő "cégen" keresztül előleget adnak valamely mogadishui kereskedőnek. A pénzforgalom az adott szón alapszik. Ezután a fegyvereket leszállítják a lázadóknak, akik annak átvételekor kiegyenlítik a vételárat.
Azt mondják, régen gazdag dubaji üzletemberek adtak kölcsönt a kalózoknak. A BBC szomáliai szolgálatának értesülése szerint ma már az üzletemberek kérnek kölcsön a kalózoktól. Ez a sikeres életforma nagyon vonzó a puntlandi fiatalok számára, akik kevéssé reménykedhetnek más "karrierben" a háború dúlta, szegény országban.
Ha egy kalóz meggazdagszik, egy második, sőt harmadik feleséget is szerez magának, általában nagyon fiatal és természetesen szép nőket valamely szegény, nomád életű klánból.
De nem mindenkit nyűgöz le az új szomáliai elit. "A kalózkodásnak negatív hatása van az életünkre több szempontból is" - panaszkodik egy garoei lakos, Mohammed Haszan. Mint mondja, a közbiztonság egyre rosszabb, mert újabb és újabb fegyveresek százával csatlakoznak a kalózokhoz. A tengeri haramiák miatt drágább lett az élet Puntlandban az átlagos lakosok számára, mert "hatalmas mennyiségű amerikai dollárt pumpálnak" a helyi gazdaságba, ami nagyon hullámzóvá teszi a dollár és a helyi pénznem közötti átváltási árfolyamot - állítja Haszan.
A kalózok életvitele szintén sokakat nyugtalanít. "Terjesztik a kábítószer-fogyasztást, a khat rágását, az alkohol fogyasztását" - mondja Haszan. A khat - tudományos nevén Catha edulis - egy Jemenben és Etiópiában őshonos pszichotróp növény, mely eufórikus és szimpatomimetikus hatásai miatt közkedvelt az ottani lakosság körében.
A szomáliai kalózok ilyen nagy fokú sikeressége ugyan új jelenség, de maga a kalózkodás legalább tíz éve, súlyos probléma az országhoz közeli vizeken, azóta, hogy a szomáliai halászok tömegesen veszítették el megélhetésüket, mert hagyományos halászati módszereikkel nem tudták felvenni a versenyt azokkal a halászhajókkal, amelyek illegálisan törtek be az ő területeikre, és vonóhálót használtak.
Abdulkadil Mohammed garoei lakos szerint éppen emiatt a kalózok nem tekintik magukat kalózoknak, hanem parti őröknek.
forrás: MTI összefoglaló a BBC alapján