2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyéves a független Koszovó

2009. február 17. 11:28, utolsó frissítés: 11:28

Lakói leszámoltak azzal az illúzióval, hogy az önálló államiság nyomán gyorsan, érezhetően javul a gazdasági és szociális helyzet.



Ma lett egyéves Európa legfiatalabb állama, az önálló Koszovó. A függetlenség kikiáltása óta eltelt tizenkét hónap kijózanítóan hatott: a volt dél-szerbiai tartományban élők leszámoltak azzal az illúzióval, hogy az önálló államiság nyomán gyorsan, érezhetően javul a gazdasági és szociális helyzet. Az új államot egyelőre csak 54 ország ismerte el.

A diplomáciai fejlemények mellett nem túlságosan szívderítő a több mint 90 százalékban albánok lakta független ország gazdasági helyzete. Koszovó Európa szegényháza:


a lakosság csaknem fele a szegénységi küszöb alatt él,


vagyis kevesebb mint napi 1,5 euróból tengődik, a víz- és az áramszolgáltatás akadozik. A munkanélküliség hivatalosan is 40 százalék – egyes körzetekben ennek a kétszerese –, miközben a népesség ütemesen nő, a lakosság csaknem fele 20 éven aluli. Akinek van munkája, az sincs könnyű helyzetben: az átlagkereset havi 220 euró, miközben egy kiló hús hat és fél eurót kóstál; a koszovóiak zöme rá van utalva a külföldön – német nyelvterületen, illetve a skandináv országokban – dolgozó rokonok, ismerősök hazautalásaira.

Emellett nagyüzemben folyik a csempészet, súlyos gond a szervezett bűnözés. A fejlődés hiánya egyebek között a mindent elborító korrupcióra vezethető vissza. Az erőtlen központi hatalom ötvöződik a családi kapcsolatok felhasználásával való ügyintézés albán hagyományával, aminek eredményeként az egyszerű hivatali ügyektől az ösztöndíjak, sőt az állami megbízások odaítéléséig


mindent áthat a kenőpénzek rendszere.

Noha az EU-normáknak mindenben megfelelő törvényeket fogadtak el, e jogszabályok gyakorlati érvényesítése finoman szólva is döcögve halad.

Noha tavaly nyáron Brüsszelben 65 állam, illetve az EU összesen 1,2 milliárd euró újjáépítési segélyt ígért Koszovónak, s máris jelentős összegeket pumpáltak a fiatal államba, ennek egyelőre kevés jele van. Idén ugyan várhatóan döntés születik egy 2100 megawatt teljesítményű áramtermelő üzem felhúzásáról – ha ez megvalósul, Koszovó képes lesz áramot exportálni –, de a gyengélkedő gazdaság felélesztéséhez - például a barnaszén-, cink- és ólomkészletek kiaknázásához – külföldi befektetésekre lenne szükség. Ezek azonban az országban uralkodó viszonyok, a bizonytalanság miatt egyelőre elmaradnak.

A stabilitással kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat jól tükrözi az erőteljes nemzetközi jelenlét: az ENSZ folytatódó megbízatásával (UNMIK) párhuzamosan megkezdte működését az EU igazságügyi és rendészeti missziója, az EULEX, miközben 15 ezer NATO-katona ügyel a rendre.

Miközben az elmúlt egy évben megszülettek az önálló Koszovó állami szimbólumai – elfogadták az alkotmányt, 18 országban létesült koszovói nagykövetség, további kilencben konzulátus,


nyár óta külön útlevelet bocsátanak ki,

s a múlt hónapban megalakult a majdani hadsereg csírája –, belpolitikai téren csigalassúságú a haladás. Mindennapos a hatásköri összeütközés az UNMIK és az EULEX között. Az északon egy tömbben élő mintegy 50 ezer szerb teljesen kivonta magát a pristinai koszovói albán kormány fennhatósága alól; az itteni közalkalmazottaknak, orvosoknak, tanároknak, bíráknak Belgrád is fizetést folyósít, méghozzá magasabbat, mint Szerbiában, s az itt élők a születési anyakönyvi kivonattól kezdve a személyi igazolványon és az útlevélen át a jogosítványig minden iratot Szerbiában állíttatnak ki.

Hashim Thaci, a fiatal balkáni állam kormányfője mindezek ellenére derűlátó. "Koszovó a NATO, az Európai Unió és az ENSZ tagja lesz, és az egész világ el fogja ismerni (önálló államként)" – hangoztatja.

Pristinában dolgozó diplomaták ugyanakkor rámutattak arra: Koszovó egy évvel a függetlenség kikiáltása után már nem szerepel a világlapok címlapjain, s több jelből is arra lehet következtetni, hogy nincs olyan külföldi ország, amelyik hajlandó lenne újabb erőfeszítést tenni, és végleges megoldást nyújtani a dél-szerbiai tartomány gondjaira. Csak nyugalom legyen – mondják, s egyre gyakrabban hangzik el példaként a befagyott ciprusi konfliktus.

Forrás: MTI/dpa/Reuters

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS