2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

“Először valamilyen gázsprayt használtak, aztán kezdődött a verés”

hírösszefoglaló 2009. január 24. 21:28, utolsó frissítés: 2009. január 23. 16:51

Obama elrendelte, a börtöntábort egy éven belül be kell zárni. De mi lesz a foglyok sorsa? A kálvária a szabadulás után is folytatódik.



Barack Obama amerikai elnök csütörtökön elrendelte a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását. Az aláírt rendelet előírja: szüntessék be a terrorizmussal gyanúsítottak kegyetlen módszerekkel történő kihallgatását.

A kubai területen működő amerikai támaszponton lévő fogolytábor bezárása Obama egyik választási ígérete volt. A telepen éveken át


vádemelés nélkül tartottak és tartanak ma is fogva


terroristagyanús embereket. A guantánamói haditengerészeti bázison a becslések szerint jelenleg 245 férfit őriznek, többségüket hosszú évek óta.

Chris Arendt volt börtönőr a BBC-nek nyilatkozik
<br />
a kínzásokról <i>(forrás: bbc.co.uk)</i>Chris Arendt volt börtönőr a BBC-nek nyilatkozik
a kínzásokról (forrás: bbc.co.uk)


>> BBC-riportfilm Guantánamóról >>

Az Obama-kormánynak meg kell oldania, hogy mi legyen a foglyok sorsa. Egy részük átkerülhet amerikai börtönökbe, másokat visszaküldhetnek hazájukba. Ez utóbbi viszont azért ütközik nehézségekbe, mert várhatóan üldöztetés várna rájuk. Az sincs tisztázva, hogy milyen keretek között indítsanak vádeljárást a háborús bűnökkel vádolt őrizetesek ellen.

Kína a börtöntáborban fogva tartott ujgur nemzetiségű kínai állampolgárok kiadatását követeli. A tizenhét, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről származó gyanúsítottat 2001-ben Afganisztán, illetve Pakisztán területén fogták el. Peking szerint terroristákról, a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom nevű szervezet tagjairól van szó, és bíróság előtt akarja felelősségre vonni őket, saját törvényei szerint. Az amerikai kormány azonban attól tart, hogy


hazájukban bántalmazás, kínzás várhat rájuk.

Kína ezt tagadja, és ellenzi, hogy harmadik országnak adják át az ujgurokat.

Obama elrendelte szakértői csapat felállítását is, amelynek 30 napon belül javaslatot kell tennie a terroristagyanús személyek sorsára vonatkozóan, elsősorban arra, hova kerüljenek a foglyok Guantánamo bezárásával.

Egy másik rendeletben arra utasított: minden amerikai alkalmazottnak be kell tartania a hadseregnek azokat az előírásait, amelyek tiltják a rabokkal szemben egyebek mellett a fenyegetés, a fizikai erőszak és a vízbefojtást szimuláló vallatási technika alkalmazását. "Világossá tettem a kampányban és az átmenet során, hogy az Egyesült Államok nem kínoz" – szögezte le, s hozzátette, hogy országa tiszteletben fogja tartani a kapcsolatos genfi egyezmények előírásait.

Obama azt is elrendelte, hogy be kell zárni a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) minden külföldi börtönét. Ügynökségközi csoport alakul azzal a céllal, hogy kidolgozzák, mi legyen a foglyokkal.


A börtöntábor kiszabadult foglyai borzasztó részletekről mesélnek. "Senki nem tudja elképzelni, milyen szörnyű volt. Maga az ördög sem tudott volna ilyen rossz helyet teremteni" – mondja a 38 éves Musztafa Ait Idir, aki decemberben szabadult hétévi fogság után. Az amerikai igazságszolgáltatás végül teljesen ártatlannak nyilvánította. "Az őröknek az volt a szokásuk, hogy hatan-heten jöttek,


először valamilyen gázsprayt használtak,

aztán kezdődött a verés. Egyszer egy orvost is láttam velük. Megjelölt bizonyos helyeket a testen, és azt mondta, hogy itt üssék. A verés után nem maradtak látható ütésnyomok, de olyan fájdalmaink voltak, hogy mozdulni sem tudtunk."

"Ezek az emberek három éve voltak ott anélkül, hogy őreiken kívül mást is láttak volna" - mondja David Remes, mintegy húsz fogva tartott ügyvédje. Csak 2004 végén engedték oda az első ügyvédeket, három évvel a börtöntábor megnyitása után. Mindegyik megkérdezett ügyvéd beszélt arról a sokkról, amely első odaérkezésekor érte, de a tapasztaltakról részletesen – biztonsági okokból – nem számolhatnak be.

Stephen Oleskey
ügyvéd – akinek védencét, Lahdar Bumedient Idirhez hasonlóan teljes mértékben tisztázta novemberben az amerikai igazságszolgáltatás - mégis elmondja, hogy ügyfelét, aki már hónapok óta éhségsztrájkot folytatott, "naponta kétszer egy székre ültették, hét helyen odakötözték, szájára maszkot tettek", és az orrán bedugott csövön át kényszertáplálták. A cső néha a tüdő és nem a gyomor felé ment.


Összesen mintegy 800, terrorizmussal gyanúsított ember

járta meg Guantánamo börtönét, körülbelül 550-et engedtek szabadon, vagy helyeztek át máshova az amerikai védelmi minisztérium szerint. Közülük 62 sorsát tanulmányozta a kaliforniai Berkeley két egyetemi tanára, Laurel Fletcher és Eric Stover.

"A fogva tartottak rémálma nem ér véget kiszabadulásukkal: ezek az emberek, akiket soha nem vádoltak meg semmilyen bűncselekménnyel, és akiknek soha nem volt alkalmuk tisztára mosni becsületüket, tartósan magukon viselik Guantánamo bélyegét, és nem sikerül újra munkát találniuk" – mondják a kutatók.

A tanulmány leírja a szabadult foglyok emlékeiből fakadó szorongásokat, a huzamos időn át elszenvedett rossz bánásmód "halmozott hatását". Órákon át kényelmetlen helyzetben megkötözve tartották őket, állandó hangos zenével és igen éles világítással.


"Először nem érzel semmit, aztán hirtelen

görcsölni kezd a combod, a feneked, a lábad, lassan a lábak elzsibbadnak, s ha becsukod is a szemed, állandóan látod azt a fényt, és hallucinálni kezdesz" – mondta egyikük.

Murat Kurnaz, aki öt év után szabadult, miután semmit sem tudtak felhozni ellene, a lidérces évekről beszélt tavaly májusban az amerikai szenátus külügyi bizottságának kongó padsorai előtt. "Semmi rosszat nem tettem, és úgy bántak velem, mint egy szörnyeteggel – mesélte, felidézve számos kínzást, amikor még (a dél-afganisztáni) Kandahárban volt. – Nem engedtek aludni, elkülönítettek, vallásilag és szexuálisan megaláztak, sokszor megvertek, újra meg újra kifaggattak, és ki voltam téve a foglárok kénye-kedvének. Guantánamón nem volt törvény."

Forrás: MTI, AFP

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS