Nem tör ki a világbéke, de lelép néhány diktátor
B. D. T. 2009. január 07. 16:50, utolsó frissítés: 16:23Jó meleg lesz, az biztos. A már elkezdett háborúk folytatódnak, újakat indítani hátha nem lesz pénz. Beerősítenek a dzsihádmozgalmak, romlik az emberi jogok helyzete.
2009 – többek közt – az emberi jogok tanulásának, népszerűsítésének és a globális megbékélésnek a nemzetközi éve. Persze, ettől még idén sem fog kitörni a világbéke, és az emberek sem fogják sokkal jobban tisztelni mások emberi jogait.
Tavaly globálisan romlott az emberi jogok helyzete az előző évhez képest, és félő, hogy 2009-ben marad a tendencia. Kockázati elemzők szerint nagy eséllyel nő az emberijog-sértések elterjedtsége, sőt
nő a jogsértésekben bűnrészes kormányzatok
és csoportok száma. Egészen pesszimisták szerint pedig nagy a kockázata annak, hogy ha nem is idén, de hamarosan kitör a harmadik világháború. (Nostradamus azt állítja, már az idén; George Bush leköszönő amerikai elnök szerint viszont már régóta tart, hogy csak a téma legismertebb szakértőit idézzem.)
Tény, hogy a világban a konfliktusgócok száma nemhogy csökkenne, de nő, és az incidensek intenzitása is erősödik. Az év végén kirobbant gázai háború remélhetőleg hamarosan tűzszünettel végződik Izrael és a Hamász között, ám hogy nem mozdította előre a korábban egész jó kilátásokkal bíró béketárgyalásokat, az hétszentség. Az Egyesült Államok hamarosan beiktatásra kerülő új elnöke, Barack Obama és a nemzetközi közvetítők
nehezen fogják összehozni a zsidó-palesztin megegyezést.
A képletben bizonytalansági tényezőnek még ott van két parlamenti választás is: Izrael február 10-én, a Palesztin Hatóság valószínűleg áprilisban szervez voksolást.
Irakból ez év folyamán nagyrészt kivonulnak a nemzetközi haderők, 2011-ig pedig az amerikaiak is. Tavaly csökkent a felekezetközi erőszak mértéke; ám ahogy a BBC bagdadi tudósítója megállapította, ez azt jelenti, hogy most is mindennaposak a merényletek, csak épp nem napi száz, hanem tíz-tizenöt holttestet hoznak be a hullaházba. Az ország saját rendőrsége és katonasága megerősödött ugyan, de nem eléggé; belpolitikai viszályok, a provinciák és nemzetiségek közti nézeteltérések teszik még törékenyebbé az eredményeket.
Irakban azt tesszük, amit kell, Afganisztánban pedig, amit lehet – egy amerikai ezredes 2007-ben tett rezignált megállapításának érvénye nem változott. Afganisztánban is stratégiaváltás kell; a Foreign Policy elemzői szerint az afgánoknak nem a nyugati jelenlétből lett elegük, hanem a nyugati inkompetenciából. Európában, Afrikában és Ázisában
2009-ben aktívabbakká válnak a dzsihádmozgalmak.
Dél-Ázsiában az indiai-pakisztáni ellentétek kiéleződése, a mumbai terrortámadás szintén megakasztotta a békefolyamatot, véli a BBC szakértője. Indiában tavasszal választások lesznek, ahol nagy eséllyel a hindu fundamentalisták győznek – muzulmánok és keresztények, és általában az indiai kisebbségek ellen sűrűsödni fognak az atrocitások.
Irán elnököt választ június 12-én: ha Mahmúd Ahmadinezsád ellen valóban indul a volt elnök, Mohammed Khatami, a romló gazdasági mutatók miatt is népszerűségét vesztett jelenlegi államfőnek szoros küzdelem elé kell néznie.
Afrika több államában is választások lesznek 2009-ben (Angola, Botswana, Malawi, Mozambik, Namíbia és Dél-Afrika). A figyelem idén is elsősorban a teljes összeomlásba süllyedő Zimbabwéra irányul; talán pozitív fordulatot hozhat Robert Mugabe várható eltűnése a színről (Dél-Afrikában még tavaly lemondatták támogatóját, a haver Thabo Mbekit, a választásokon pedig Jacob Zuma a legesélyesebb a győzelemre).
Szudán elnökének már címezik Hágában
a nemzetközi emberjogi bíróság elfogatóparancsát; a darfúri konfliktust azonban Omar al-Bashir lehetséges elmozdítása nem fogja továbbra sem megoldani. Szomáliából az iszlamisták által visszavert etiópok kivonultak, ráadásul lemondott 2008 végén a legutolsó ideiglenes elnök is – kérdés, hogy országnak lehet-e még nevezni egy olyan szerteszét szabdalt, hadurak, kalózok, lázadók felségterületeire osztott területet, amely fölött nincs hatalma egy kormánynak sem.
Kínában 2009-ben tüntetések és tiltakozások hullámára lehet számítani, az egyre nagyobb munkanélküliség hatására a vándormunkások és a friss diplomások körében is nő a feszültség. Ráadásul idén nyáron lesz az 1989-es Tienanmen téri tüntetések fegyveres leverésének huszadik évfordulója. Tibet ügyében sem várható pozitív fordulat. Észak-Koreában március 8-án tartanak parlamenti választásokat, várhatóan száz százalékos részvételi aránnyal.
>> Fotóesszé Észak-Koreáról [foreignpolicy.com] >>
Az Európai Unióban az év első felében a cseh elnökség határozza meg a prioritásokat, éspedig: gazdaság, energetika, Európa helye a világban. Gazdasági prioritás a nemzetközi pénzügyi válság megoldása és az európai újjáépítési terv; az energetikában pillanatnyilag a jelenlegi orosz-ukrán gázvita kezelése. Külpolitikai téren
most a gázai válságban próbálnak tüzet oltani,
hosszú távon pedig az egyik legfőbb feladatuknak az EU és a keleti szomszédai csúcstalálkozójának összehozását tartják, hasonlóan a francia elnökség földközi-tengeri együttműködéséhez. Szeretnének többek közt egy EU-Oroszország-csúcstalálkozót, április elején Prágában pedig egy asztalhoz ültetnék Obamát az EU-tagállamok államfőivel. Folytatni kívánják a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal és Törökországgal.
Jelszavuk: Európa korlátok nélkül, ami jól hangzik, de a valóságban rengeteg gyakorlati problémával szembesülnek, roppant bonyolult nemzetközi és belpolitikai viszonyok közepette. Júliustól majd valószínűleg titokban fel is lélegeznek, mikor átadják a kormányrudat a régi és rutinos EU-tag Svédországnak.
2009 nemcsak a világpolitika történései miatt lesz forró: bár eddig csupa rekordhidegről szóló hírt olvashattunk, brit klímakutatók szerint
2005 óta ez lesz a legmelegebb év.
A globális felmelegedés témája tehát nem kerül le a napirendről, bár egyre többen vannak azon a véleményen, hogy már rég késő arról beszélni, mit is kéne tenni. Ami magától összejön, hogy a gazdasági válság miatt kevesebb autót gyártanak, illetve vásárolnak világszerte, mint tavaly, illetve a civil mozgalmak erősödése következtében egyre több helyen szerveznek pl. Autómentes Napot (szeptember 22.)
Évzáróként Koppenhágában november-decemberben nagyszabású ENSZ-klímakonferencia lesz: a cél, hogy új, a kiotói egyezményt felváltó, üvegház-gázkibocsátást szabályozó egyezményt fogadjanak el.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!