2018. aug. 14. keddMarcell
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lesz uniós zászló és himnusz – de csak az EP-ben

hírösszefoglaló 2008. október 08. 14:37, utolsó frissítés: 14:35

Milyen államszövetség az, aminek himnusza sincs? Ezen akar segíteni az Európai Parlament.



Bár az unió reformszerződéséből kihagyták az EU szimbólumait – a zászlót, a himnuszt, a jelmondatot -, az Európai Parlament mégis használná őket. Erről most szavaznak a képviselők. Carlos Carnero González (szocialista, spanyol) a témafelelőse annak a jelentésnek, amely módosítaná az Európai Parlament eljárási szabályzatát.

Eszerint „a parlament elismeri és magáévá teszi az unió alábbi jelképeit:

• a kék alapon tizenkét aranyszínű csillag alkotta kört ábrázoló zászlót,
• a Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapuló himnuszt,
• és az »egység a sokféleségben« mottót”.




Az EP május 9-én ünnepli Európa napját

A javaslat szerint a parlamenti épületben és hivatalos események alkalmával felvonnák az uniós zászlót. A himnuszt minden alakuló és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor le kell játszani az állam- és kormányfők üdvözlésére, a mottót pedig fel kell tüntetni a parlament hivatalos dokumentumain – így a jelentés, melyről az EP sajtószolgálata informál.

A francia EU-elnökség logója – a funkció azt jelenti, hogy egy fél
<br />
évre Franciaország vezeti az EU-tagok kormányait tömörítő
<br />
Európai TanácsotA francia EU-elnökség logója – a funkció azt jelenti, hogy egy fél
évre Franciaország vezeti az EU-tagok kormányait tömörítő
Európai Tanácsot


Háttér

Az Európai Unió tizenkét csillagos, kék zászlaja eredetileg 1955 (hivatalosan 1985) óta az EU-tól független, strasbourgi székhelyű Európa Tanács szimbóluma volt. Szintén az Európa Tanács tette meg elsőként (1972-ben) hivatalos himnuszának Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáját, melyet a zeneszerző 1823-ban írt Friedrich von Schiller 1785-ös költeménye alapján.

Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én tett javaslatot arra, hogy hozzanak létre egy olyan szervezetet, amely felügyelné a német szén- és a francia vasérctermelést, illetve acélipart. Ez a kezdeményezés – amely az Európai Szén- és Acélközösség 1952-es létrehozásához vezetett – vált az európai integráció s így az Európai Unió kiindulópontjává.

Az Európai Közösség intézményei először 1962-ben, a Schuman-nyilatkozat napján tartották meg az Európa-napot. Carlos Carnero González jelentéstevő úgy véli, a tagállamoknak össze kellene fogniuk, és mindenhol hivatalos munkaszüneti napnak kellene nyilvánítani május 9-ét.

>> A González-jelentés teljes szövege itt olvasható >>

A legújabb európai szimbólum, a jelmondat az Európai Parlament kezdeményezésére született meg. A parlament akkori elnöke, Nicole Fontaine 2000. május 4-én jelentette be a verseny végeredményét, amelyen az Európai Uniót akkor alkotó 15 tagállamból 2200 iskola vett részt. A győztes az „egyesülés a sokféleségben” mottó lett. Ezt az uniós alkotmány megfogalmazására összeült Európai Konvent az „egység a sokféleségben” jelmondatra módosította.

A konvent által elkészített alkotmánytervezetben külön cikk foglalkozott az Európai Unió szimbólumaival. Az alkotmányszerződés a francia és a holland népszavazáson elbukott. Az új reformszerződésről folytatott egyezkedéskor kihagyták a jelképekről szóló részt, így az a tagállami ratifikációkra váró lisszaboni szerződésben sem szerepel.

Az Örömóda kottájaAz Örömóda kottája


Miért van szükség az uniós jelképek használatára? – részlet Carnero González jelentéséből:

Kétséges, hogy egy minden európai által ismert és világszerte felismert, a válságok idején a védelem és biztonság garanciájának tekintett lobogó, egy, a zeneszeretők fülében visszhangzó zenemű, az európai ünnepnap, a már legalább 13 ország polgárai által napi szinten használt valuta, vagy a találó „egység a sokféleségben” mottó hivatalos elfogadása az új szerződés ratifikálásának leküzdhetetlen akadályát képezné, ahogy azt egyes kormányok állítják.

Ugyanakkor – noha nem a szerződések hozták őket létre – a szimbólumok továbbra is az Európai Unió alapját képező értékek hordozói maradnak, és nem fogják elveszíteni elismertségüket és nem lesznek kevésbé vonzóak az európai polgárok számára pusztán azért, mert nincsenek szerződésbe foglalva.

Egyes nézetekkel ellentétesen az a tény, hogy e szimbólumok nincsenek a szerződésbe foglalva, se politikai, se jogi szempontból nem gátolja az intézményeket abban, hogy továbbra is az eddig megszokott módon, sőt még a korábbinál is intenzívebben használják őket.

Jelen javaslat célja a Parlament eljárási szabályzatának módosítása az európai szimbólumoknak a Parlament tevékenységei során történő használatának szabályozása és megerősítése érdekében, amely ugyanakkor nem gátolná meg, hogy ezt más európai intézmények – különösen a Bizottság, amelynek kezdeményező szerepet betöltve általános intézkedéseket kellene kezdeményeznie ez ügyben – és a tagállami hatóságok is követendő példának tekintsék, és a Parlamenthez csatlakozva hatáskörükön belül előmozdítsák az európai szimbólumok használatát.

Összegezve: az Európai Parlament eljárási szabályzatának ilyen irányú módosításával az alábbi, világos politikai üzenetet kívánja küldeni polgárainak: az Unió szimbólumai fontosak, használatuk minden szinten, valamennyi intézményi és társadalmi területen haszonnal jár, mivel az Unió alapértékeit képviselik, egyesítik mindazokat, akik annak határain belül élnek és dolgoznak, a világ számára pedig az Uniót a szabadság, a fejlődés és a szolidaritás mércéjeként határozzák meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS