2019. május 23. csütörtökDezső
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Medvegyev: „nem félünk semmitől”

hírösszefoglaló 2008. augusztus 27. 14:42, utolsó frissítés: 13:58

Oroszország a Nyugat fejére olvasta a Koszovó-retorikát: a függetlenség elismerése mindig különleges eset.



Oroszország nem fél egy új hidegháborútól, de nem is törekszik rá, és meg fogja védeni Dél-Oszétiát és Abháziát egy esetleges támadástól az orosz elnök keddi nyilatkozatai szerint. "Nem félünk semmitől, egy hidegháború kilátásától sem, de nem akarjuk, hogy bekövetkezzen, és a kialakult helyzetben minden partnereink állásfoglalásától függ. Ha a Nyugat meg akarja őrizni a jó kapcsolatokat Oroszországgal, akkor megértést tanúsít e döntés iránt, és akkor nyugodt lesz a helyzet. Ha a konfrontációt választják,


akkor mit tehetünk, éltünk már másként, élhetünk úgy is"

– nyilatkozta Dmitrij Medvegyev a Russia Today orosz tévéállomásnak. Elismételte: Oroszország azért ismerte el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, hogy megakadályozza az ott élő népek elleni népirtást, s az elismerés teljes összhangban áll a nemzetközi joggal.


Emlékeztetett arra, hogy a Szerbiától elszakadt Koszovó függetlenségének elismerése kapcsán Oroszország nyugati partnerei azzal érveltek, hogy az különleges eset, s úgy vélte: a függetlenség elismerése mindig különleges eset, Koszovóban, Abháziában és Dél-Oszétiában egyaránt.

Végül hangsúlyozta: Oroszország teljes mértékben teljesítette a Sarkozy-Medvegyev megállapodásban foglalt hat alapelvben vállalt kötelezettségeit, az úgynevezett ütközőövezeteken kívül katonáit kivonta Grúzia területéről. Kérdésre válaszolva pedig hozzátette:


az ezzel ellentétes állítások nem felelnek meg a valóságnak.

Ugyanaznap a CNN amerikai televíziónak nyilatkozva kijelentette: Oroszország meg fogja védeni Dél-Oszétiát és Abháziát egy esetleges támadástól, de nem fog beavatkozni más, a volt Szovjetunió területén zajló konfliktusokba.

"Természetesen a rendelet értelmében, amelyet aláírtam, országunk hozzájárul e két állam biztonságának megteremtéséhez, és ha támadás éri őket, megfelelő segítséget fogunk felajánlani számukra" – fogalmazott.

Az elnök az LCI francia televízió kérdésére válaszolva kijelentette: "Minden rendben van" a nyugat-grúziai Poti város kikötőjében, hiszen az amerikai hajók szabadon szállíthatnak oda, az orosz erők nem vonnak blokádot a tengeri kapu köré. "Poti kikötőjében kirakodnak mindenféle árut,


jönnek amerikai hadihajók, és ellátják fegyverrel a grúzokat,

ami teljesen rendben van. Azt csinálnak, amit akarnak" – mondta ironizálva.

A Nyugat követeli Oroszországtól, hogy vonja ki katonáit a városból; Moszkva szerint csak békefenntartóik tartózkodnak már Potiban, összhangban azzal a megállapodással, amelyet Oroszország és Grúzia Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítésével kötött meg.

Szerbia is Grúzia szuverenitása és nemzetközileg elismert határai közötti területi épsége mellett száll síkra – reagált a belgrádi külügyminisztérium Oroszország lépésére, amellyel elismerte a két szakadár régió függetlenségét. Belgrád annak ellenére fogalmazott meg ilyen álláspontot, hogy


Oroszország a nemzetközi színtéren támogatja Szerbiát,

elutasítva Koszovó februárban kikiáltott függetlenségét.

Fatmir Sejdiu koszovói elnök Pristinában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, Koszovó nem tekinthető precedensnek, amely igazolhatná Dél-Oszétia és Abházia Grúziától való függetlenségének orosz elismerését. Koszovó különálló eset, amely nem alkalmazható más régióknál, területeknél vagy válságövezeteknél – szögezte le Sejdiu.

Ám Brüsszelben, az EU és a NATO székhelyén nemzetközi elemzők az mondják: bármennyire is tagadják egyes politikusok, nem lehet nem észrevenni


az összefüggést Koszovó és a Kaukázus között.

A nyugati álláspont a következőképpen láttatja a kérdést: miután Koszovó bő fél évvel ezelőtt a nyugati hatalmak támogatásával kikiáltotta függetlenségét, Moszkva folyamatosan arról beszélt, hogy a lépés "kinyitotta Pandora szelencéjét", és a szeparatisták precedensként értékelhetik a történteket.

Ezután az oroszok tevőlegesen is gondoskodtak arról, hogy a dél-oszétiai és abház oroszbarát szakadárok valóban megerősítve lássák törekvéseik megalapozottságát. Grúzia e hónap elején kísérletet tett arra, hogy


erővel helyreállítsa szuverenitását

a két tartomány fölött, de ezzel csak olajat öntött a tűzre. Csapatait a hatalmas túlerőben levő oroszok gyorsan visszaverték, és behatoltak színtiszta grúz lakosságú területekre is. Onnan időközben zömmel – sőt, Moszkva szerint teljesen – kivonultak, ám a Nyugat szerint egyfelől ez a kivonulás még nem teljes, másfelől Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése az államok szuverenitásának és területi épségének elvén alapuló nemzetközi jogrend nyílt arcul csapása.

Ez az érv – az állami integritás elsődlegességének érve – azonban hat hónappal ezelőtt szintén gyakran elhangzott, mind az oroszok, mind néhány európai ország részéről, amikor Koszovóról volt szó. Így


az unió most nincs könnyű helyzetben,

amikor meggyőző álláspontra kíván helyezkedni. Politikai elemzők szerint a hétfői EU-csúcson két nézet vitájára lehet számítani. Egyesek – például a baltiak – azt vallják majd, hogy "visszatért a szovjet birodalom", és ezellen határozottan tenni kell, míg mások – köztük a németek – azt hangsúlyozhatják inkább, hogy "nem szabad elidegeníteni az oroszokat".

David Milliband brit külügyi államtitkár szerdán Ukrajnába repült, annak a diplomáciai offenzívának a részeként, melynek célja "a lehető legszélesebb, az orosz agressziót elítélő koalíció" létrehozása.

Forrás: BBC, MTI/AFP/AP/Reuters

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS