Orosz-grúz háború: diplomáciai kínlódások
szerk. 2008. augusztus 11. 11:07, utolsó frissítés: 11:07Az orosz haderő 50 harci gépe köröz Grúzia felett. A grúz haderő kiszorult a szakadár Dél-Oszétiából.
Oroszország el akarja foglalni Grúziát, hogy ellenőrzése alá vonja az Közép-Ázsiából induló energiaszállítási útvonalakat és megkezdje a térségbeli demokráciák felszámolását, mondja Mihail Szaakasvili grúz elnök. "Egész Grúziát akarják" – nyilatkozta Szaakasvili vasárnap a Rhein-Zeitung című német újságnak.
Elmondása szerint megbeszélést folytatott George Bush amerikai elnökkel, aki "teljes támogatásáról" biztosította. "Megérti, hogy itt nem annyira Grúziáról van szó, hanem ez bizonyos értelemben az amerikaiak elleni agresszió is" – hangoztatta a grúz államfő. Visszautasította az orosz vezetés vádját, hogy az utóbbi napokban
népirtást hajtottak végre Dél-Oszétiában.
>> Szaakasvili aláírta az EU tűzszünet-javaslatát >>
A háborúért Oroszországra hárította a felelősséget. "Mi vagyunk az áldozatok" - hangoztatta, és megerősítette, hogy időközben mind a 2000 grúz elitkatonát hazarendelték Irakból. (Az amerikaiak már meg is kezdték a grúz katonák hazaszállítását Irakból – közölte vasárnap egy magas rangú amerikai illetékes.)
Moszkva nem törekszik Mihail Szaakasvili grúz államfő megdöntésére, ezt nem tekinti feltételnek a béke helyreállításához, és ha Tbiliszi aláírja az erőszak mellőzéséről szóló dokumentumot, a béke helyreáll – jelentette ki vasárnap este Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap közölte, hogy a grúz támadás következtében Dél-Oszétiában több mint 2000 ember vesztette életét, többségükben orosz állampolgárságú oszétok, és mintegy 30 ezer ember menekült el lakhelyéről.
Karaszin megismételte a Vlagyimir Putyin kormányfő által mondottakat, hogy a történtek népirtás jelleggel bírnak és jogi következményekért kiáltanak, továbbá hogy Grúzia az agresszióval végleg elvesztette a tőle a Szovjetunió széthullása után elszakadt területek bizalmát, s ezért aligha lesz lehetséges területi épségének helyreállítása.
Vasárnap ezrek tüntettek Tbilisziben
az orosz légitámadások ellen tiltakozva. A francia hírügynökség helyszíni tudósítója szerint legalább tízezren vettek részt a város központjában tartott megmozduláson. A tüntetők grúz nemzeti zászlókat lobogtattak, verseket szavaltak, hagyományos grúz dalokat és a nemzeti himnuszt énekelték.
A Köztársaság téren felállított óriásképernyőn angolul a következő szöveg volt olvasható: "Mindaz, amire szükségünk van, a szabadság. Oroszország megöli az embereket. Csecsenek, grúzok, oszétok. Ki állítja ezt meg? Vörös Hadsereg, eredj haza!"
Vasárnap este megérkezett Tbiliszibe Bernard Kouchner francia külügyminiszter, hogy Szaakasvilivel tárgyaljon a dél-oszétiai konfliktus rendezéséről. Orosz hírügynökségi jelentések szerint a rendezési erőfeszítések keretében a héten Oroszországba utazik Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország államfője.
Kouchner az első magas rangú külföldi politikus, aki a három napja kezdődött harcok óta a grúz fővárosba látogatott. Kouchner hétfőn Moszkvába utazik, hogy az orosz vezetőkkel tárgyaljon. Brüsszelben közölték: az EU francia elnöksége rendkívüli külügyminiszteri tanácskozást kezdeményezett a grúz-orosz konfliktusról, az ülést minden bizonnyal szerdán tartják Brüsszelben, miután Kouchner visszatért térségbeli látogatásáról.
Vasárnap egyébként megsokszorozódtak a grúziai harcok beszüntetését követelő felhívások és az Oroszországnak címzett figyelmeztetések, a Fehér Ház pedig Moszkva értésére adta: ha nem állítja le Grúzia elleni támadásait, jelentős és tartós károkat szenvednek az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter már péntek este felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben Grúzia területi épségét, szüntesse be grúz célpontokra mért légi csapásait,
és vonja ki szárazföldi harcoló alakulatait grúz földről.
George Bush pekingi látogatása utolsó napján az NCB Sports amerikai televíziónak nyilatkozva George Bush közölte: Putyinnal folytatott pénteki megbeszélésén közölte az orosz vezetővel, "ez az erőszak elfogadhatatlan", és sürgette, hogy valamennyi katona vonuljon vissza az augusztus 6. előtti status quónak megfelelően.
"Nagyon határozott voltam Vlagyimir Putyinnal" - mondta Bush, hozzátéve, hogy ugyanezt telefonon közölte Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel is. "Kifejeztem mély aggodalmamat Oroszország aránytalan válaszlépése miatt" – mondta Bush. Hozzátette: "Határozottan elítéljük a Dél-Oszétián kívüli bombázásokat".
Ami a katonai eseményeket illeti, moszkvai közlés szerint vasárnap orosz hadihajók érkeztek Grúzia parti vizeihez, hogy megakadályozzák fegyverszállítmányok bejutását a Fekete-tengeren a kaukázusi államba. Este azonban bejelentették, hogy a hadihajók visszatértek Oroszországba, Novorosszijk kikötőjébe. A moszkvai védelmi minisztérium utóbb közölte:
orosz hadihajók elsüllyesztettek egy grúz rakétahordozó őrhajót,
miután grúz rakétanaszádok vasárnap kétszer is támadást kíséreltek meg orosz hadihajók ellen. Az ukrán külügyminisztérium pedig figyelmeztetett: Ukrajna fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a visszatérést az ukrajnai bázisukról a grúz partokhoz vezényelt orosz hadihajók számára. (Az orosz fekete-tengeri flotta fő bázisa az Ukrajnától bérelt szevasztopoli kikötőben van.)
Orosz gépek vasárnap kétszer is bombáztak Tbiliszihez közeli területeket. A francia hírügynökség helyszíni tudósítójának jelentése szerint egy repülőgép bombákat dobott le a Tbiliszi határában található katonai repülőtér mellett. Moszkvában cáfolták a tbiliszi légitámadás hírét.
Orosz erők hadműveletet indítottak Abháziában a Kodori-szoros elfoglalására – közölték vasárnap grúz források. "Folyamatban van a lakosság evakuálása. Kormányzati illetékeseink a helyükön vannak" - mondta Sota Utiasvili grúz belügyi szóvivő.
Abházia Dél-Oszétia mellett a másik olyan régiója Grúziának, amely a 90-es évek elején kinyilvánította elszakadását.
Abház szeparatisták már szombaton offenzívába kezdtek, hogy kiszorítsák a grúz egységeket a stratégiai fontosságú szorosból, Abházia egyetlen grúz ellenőrzés alatt álló részéből. A völgyben grúz rendőrök védik a szakadár kormánnyal párhuzamosan működő Tbiliszihez hű abház kormányt.
Az orosz légierő szombaton kétszer is légi támadást indított
a szoros ellen, és a grúz belügyi tárca szerint vasárnap is folytatódott a bombázás. A minisztérium közölte: Oroszország felszólította az ENSZ-t, hogy vonja ki az Abházia és a nyugat-grúziai Zugdidi között állomásozó megfigyelőit.
Szergej Bagaps, a szakadár abház rezsim elnöke vasárnap kijelentette: az abház légi és szárazföldi támadások addig folytatódnak, amíg a grúz csapatok ki nem vonulnak a Kodori-szorosból. Abházia területének egy részén vasárnap este hadiállapot lép érvénybe. Ugyanakkor az Interfax hírügynökség szerint Oroszország és Grúzia képviselői az abháziai béke megóvásáról, az erőszak Abháziába való átcsapásának elkerüléséről kezdtek tárgyalásokat vasárnap este az abháziai Csuburdzsindzsi faluban.
Oroszország több mint 9 ezerre növelte Abháziában állomásozó katonai erőinek létszámát, és több mint 350-re emelte ottani páncélozott harcjárműveinek számát – jelentette be hétfőn az abháziai orosz erők parancsnokságának egy illetékese.
Alekszandr Novickij közölte orosz újságírókkal, hogy katonai szállítógépek vitték az erősítést a szuhumi légikikötőbe, de azt nem árulta el, hogy mikor. Szavai szerint e csapaterősítéssel meg akarják előzni egy olyan helyzet kialakulását, amilyenbe Dél-Oszétiában kerültek az orosz békefenntartók. Egy abház szóvivő bejelentése szerint Szergej Bagaps abház elnök kérte az orosz felet a békefenntartó alakulatok megerősítésére.
Az Európai Unió 1 millió euró humanitárius segélyt nyújt
a grúz-orosz konfliktus által érintett polgári lakosságnak – jelentette be vasárnap este az Európai Bizottság. Louis Michel uniós fejlesztési biztos közölte, hogy az 1 millió eurós gyorssegélyprogram csak az első hozzájárulás az alapvető humanitárius szükségletek kielégítéséhez.
Louis Michel ugyanakkor megjegyezte, hogy a segélycsapatok csak akkor tudnak dolgozni, ha a felek betartják a nemzetközi humanitárius jog rendelkezéseit. Az EU humanitárius gyorssegélye az orvosi ellátás, a vízellátás, az egészségügyi ellátás költségeinek fedezését, valamint takarókkal, illetve ideiglenes szállással való ellátást szolgálja. 1993 óta az Európai Bizottság 104 millió dolláros humanitárius segélyt nyújtott Grúziának.
Forrás: MTI, AP, BBC, Reuters
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!