2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy buszon, Belgrád mellett fogták el Karadzicot

hírösszefoglaló/MTI 2008. július 22. 11:02, utolsó frissítés: 09:57

A volt boszniai szerb elnök, költő és pszichiáter az egyik legkeresettebb hágai vádlott. Többek közt a srebrenicai mészárlás elrendelésével gyanúsítják.



Őrizetbe vették Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, az egyik leginkább keresett, több mint egy évtizede szökésben lévő hágai vádlottat, akinek terhére többek között a II. világháború óta


a legszörnyűbb európai vérengzésnek tartott

srebrenicai mészárlás kitervelését és elrendelését róják. 1995 júliusában mintegy 8300 bosnyák férfit és fiút mészároltak le a szerb csapatok a másik legkeresettebb szerb háborús bűnös, Ratko Mladic vezetésével.


>> A srebrenicai mészárlás >>


Radovan Karadzic Moszkvában, 1994. március 3-án 
<br />
(Mikhail Evstafiev fotója, www.wikipedia.com)Radovan Karadzic Moszkvában, 1994. március 3-án
(Mikhail Evstafiev fotója, www.wikipedia.com)


Európai és amerikai vezetők üdvözölték Karadzic elfogását, amely komoly hatással lehet Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseire és a csatlakozási folyamaton keresztül a szerb belpolitikára is.

Karadzicot Szerbiában fogták el, Svetozar Vujacic, Karadzic ügyvédje szerint pénteken, a Belgrád és a szerb főváros melletti Batajnica település között közlekedő buszon, este 21:30-kor vették őrizetbe.

Karadzicot a Nemzetközi Törvényszék (NT) népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, és nemzetközi körözést adott ki ellene. A volt politikus számlájára írják azt is, hogy a szerb erők az 1992-95 közötti boszniai háború idején


43 hónapon át ostromolták Szarajevót,

több mint tízezer ember életét oltva ki.

Szerb kormányforrások szerint Karadzicot egy külföldi titkosszolgálattól kapott értesülés alapján hetek óta követték. Elfogásakor nem tanúsított ellenállást, s keddre virradóra Belgrádban meghallgatta egy vizsgálóbíró.

Az őrizetbe vételt hírügynökségi értékelés szerint úgy időzítették, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el: az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei kedden ülnek össze, hogy megvitassák a kapcsolatok szorosabbra fűzését a Nyugat-barát erők vezette új szerb kormánnyal, s a tervek szerint ugyanezen a napon az új kabinettel való ismerkedés jegyében Belgrádba látogatott volna az NT főügyésze.

Serge Brammertz szerb kollégáitól kapott tájékoztatásra hivatkozva hétfő éjszaka megerősítette és üdvözölte Karadzic kézre kerítését, de szóvivője útján jelezte: látogatását későbbre halasztja, s Hágából követi figyelemmel a vádlott kiadatásával kapcsolatos fejleményeket.

Szerb ultranacionalisták kisebb csoportjai keddre virradóra Belgrádban békés tüntetéseken


tiltakoztak Karadzic elfogása miatt.

Miroslav Lajcák, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője üdvözölte az őrizetbe vételt, és ugyanígy tett a háromfős - muzulmán, horvát és szerb tagból álló - boszniai kollektív államfői testület elnöklő elnöke, a muzulmán Haris Silajdzic és a testület horvát tagja, Zeljko Komsic is.

Szarajevóban hétfő éjszaka az utcára sereglett muzulmánok örömujjongásban törtek ki Karadzic elfogásának hírére, a gépkocsik szakadatlanul dudáltak, a boszniai állami rádió pedig részleteket sugárzott Karadzic háborús időkbeli beszédeiből. A boszniai szerb televíziók a B92 belgrádi tévécsatorna adását vették át.

Radovan Karadzic 1945. június 19-én született a montenegrói Savnikban egy cipész fiaként. 15 évesen került Szarajevóba, ahol az egyetem orvosi karán szerzett diplomát.


Több évig pszichiáterként és terapeutaként dolgozott,

de orvosi munkája mellett írói és zeneszerzői ambícióinak is hódolt (a 90-es évek elején több hazai és külföldi irodalmi díjat kapott).

A szenvedélyes játékosnak és életművésznek tartott Karadzic Jugoszlávia szétesésének idején kezdett politikával foglalkozni. 1990-ben megalapította a bosznia-hercegovinai Szerb Demokrata Pártot (SDS), amelynek 1996 derekáig elnöke volt. 1991-ben még a szerb, muzulmán és horvát állam konföderációjából álló Bosznia-Hercegovina mellett kardoskodott, de nemsokára a szélsőséges nacionalistákhoz csatlakozott. Politikai célja ettől kezdve a "Nagy Szerbia" megteremtése volt, a saját szerb állam létrehozása a boszniai területek 70 százalékán, kijárattal az Adriára és egyesülés az "anyaországgal".

Karadzic kezdetben Slobodan Milosevic pártfogoltjának és lelkes hívének számított, az akkori szerb elnök támogatásával lett az 1992. január 5-én egyoldalúan kikiáltott paléi Szerb Köztársaság elnöke, erről a tisztségről 1996. június 30-án volt kénytelen lemondani. A véres boszniai polgárháború idején ő volt az itteni szerbek első számú politikai vezetője. Karadzic már 1993 májusában szembekerült Milosevic-csel, majd Belgrád 1994 nyarán vonta meg tőle feltétlen támogatását, amikor


a boszniai szerb vezetés elutasította a nemzetközi béketervet.

Karadzic a daytoni békemegállapodás 1995. decemberi aláírása után háttérbe szorult, majd 1996 júliusában bejelentette, hogy visszavonul a politikai szerepléstől.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1995. július 25-én letartóztatási parancsot adott, majd 1995. november 16-án vádat emelt Radovan Karadzic ellen az emberiség elleni és háborús bűntettek, valamint népirtás miatt. Pere - távollétében - 1996 júniusában kezdődött meg.

A Karadzic elfogatására tett kísérletek mindeddig eredménytelenek maradtak, hiába tűztek ki fejére ötmillió dolláros vérdíjat. Az SFOR katonái többször is megkísérelték letartóztatását, sikertelenül. Feltételezések szerint Bosznia szerb ellenőrzés alatt álló területein bujkált, ahonnét időnként hazalopakodott szülőföldjére, Montenegróba. Közben irodalmi szenvedélyének is hódolt: 2002-ben Szerbiában kiadták Sitovacija című könyvét, egy színművet, valamint Az eszement lándzsától a fekete meséig című verseskötetét.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS