2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Energiafüggőségről Tusványoson

2008. július 17. 10:07, utolsó frissítés: 2008. július 16. 19:56

Oroszország mindenkinek nyomasztja a felettes énjét – erről szólt A Birodalom visszavág? c. biztonságpolitikai kerekasztal Tusnádon.



„A győzelem mindig szervezés kérdése. Ha vannak angyalok, remélem, úgy szervezkednek, mint a maffia” – ezzel a Vonnegut-idézettel lehete összefoglalni azt a tanulságot, amit Prőhle Gergely, a tusnádfürdői szabadegyetem keddi biztonságpolitikai délutánjának házigazdája az energiabiztonság kapcsán megfogalmazott. Mint mondta: nagyon attól tart, hogy az olajkitermelő országok (az OPEC) közti kapcsolatok jóval szorosabbak, mint amennyire az EU-ban


a közös energiapolitikai hívei együtt tudnak működni.

Costică Canacheu, Németh Zsolt és Toró T. Tibor beszélgetése a fősátorban A Birodalom visszavág? – Biztonságpolitikai vonzások és választások címmel zajlott, és ahogy a címben rejlő célzás mutatja, az egyik fő téma Oroszország és a kelet-közép-európai országok orosz energiafüggősége volt. A szabadegyetem fősátorának előadóasztalánál ülők tisztségei: Canacheu a bukaresti képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke (Demokrata Párt), Németh a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (Fidesz), Toró a nemzetbiztonsági bizottság tagja (RMDSZ).


Hármójuk közül Németh képviselte a legharciasabb álláspontot. Véleménye szerint nem kérdés, hogy a magyar haderőnek feltétlenül ott kell lennie Afganisztánban, mert ez NATO kötelezettség. Az észak-atlanti katonai szövetség ernyője alatt érte el mind Magyarország, mind Románia azt az állapotot, hogy 1100 évnyi történelemben most a legkisebb az esélye annak, hogy hagyományos katonai támadás indulna a két ország ellen – fejtette ki Németh Zsolt.

A külügyi bizottság elnöke határozottan érvelt amellett, hogy az iráni rakétafegyverkezés közvetlen veszélyt jelent Kelet-Közép-Európában, és leszögezte: „szubsztanciális szempontból” nem szabad komoly vitákat kiváltania az amerikai raktétavédelmi pajzsnak, mely cseh, dán és lengyel támogatással épül ki Európában (és amely felháborítja az orosz diplomáciát).

Németh Zsolt Oroszország kapcsán emlékeztetett arra, hogy Magyarország 85%-ban energiafüggő, ráadásul földgáz- és kőolajszükségletét 100%-ban orosz forrásból fedezi.


Ennek kapcsán élesen elítélte azt,

hogy Gyurcsány miniszterelnök és kormánya csatlakozott ahhoz a Déli Áramlat gázvezetékhez, mely Németh szerint kizárólag azzal a megfontolással épül a Gazprom égisze alatt, hogy a konkurens EU-s projektet, a Nabucco vezetéket ellehetetlenítse. „A Birodalom visszaszivárog Közép-Európába”, mondta Németh, s ez szerinte mindaddig így lesz, míg Oroszország „reaktiválni tudja Gyurcsány Ferencet és a hozzá hasonlókat”.

Bukaresti kollégája, Costache Canache árnyaltabban értékelte Oroszország szerepét és az európai energiapolitikákban betöltött szerepét. Emlékeztetett arra, hogy a számos negatív jelenség ellenére Moszkva mégiscsak egy föderatív államszövetség (és nem egy birodalom) központja. Egy olyan államról beszélünk, mely Kelet-Európánál nehezebb úton halad a parlamentáris demokrácia fele. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke elismerte, nagyok a kulturális különbségek, de egyúttal arra emlékeztetett, hogy ez Európa nagy erőssége is.

A magyar Oroszország-politikát „barátságos pragmatizmusként”, a románt „barátságos pragmatikus távolságtartóként” jellemezte. Emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok erős hajlamot mutatnak arra, hogy különféle témákba közvetlenül tárgyaljanak Moszkvával,


és hanyagolják a közös uniós Oroszország-politikát.

Costache szavai szerint erre jó példa, hogy Budapest és Szófia is a Déli Áramlat-gázvezetékről kötött előszerződést – Románia inkább a Nabuccóra voksol –, ami annak a jele, hogy az új és szomszédos EU-tagállamok nem kommunikálnak egymással, pedig az energiafüggőség enyhítése közös érdek lenne.

Ide kapcsolódik Németh egy megjegyzése, mely szerint Magyarország és Románia között ki lehetne alakítani egy sokkal együttműködőbb, stratégiai jellegű kapcsolatot Ororoszág és az energiapolitika kérdéskörében, amennyiben a magyarországi parlamenti választásokon a Fidesz, a romániain pedig a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) győzne. Egy ilyen együttműködés támogatásában a nyugat-európai államok közül Nagy-Britannia lenne érdekelt. Franciaország, Németország és Olaszország jelenleg jóval kevésbé érdeklődik a közös uniós energiapolitikai együttműködés iránt – mondta a Fidesz politikusa.


Toró T. Tibor azt fejtette ki

az energiapolitikai kérdések fele elcsúszó biztonságpolitikai kerekasztalon, hogy egyfelől az lenne a normális, ha a kisebbségi kérdés nem lenne nemzetbiztonsági kérdés Romániában. Másfelől ki lehet használni azt a tényt, hogy a nemzetközi élet uralkodó témája jelenleg éppen a biztonságpolitika, tehát érdemes erre a kisebbségi érdekvédőknek „rácsatlakozni”.

Hogy a kisebbségi kérdés mennyire érdekes töréseket okozhat, arra Toró Koszovó példáját említette. Köztudott, hogy Románia az Egyesült Államok kiemelt partnere Kelet-Európában, de az ország Koszovó esetében az amerikai politikával gyökeresen ellentétes álláspontra helyezkedett azzal, hogy a teljes politikai osztály elutasította az új állam elismerését.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS