2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Euroszkeptikusok rohama a lisszaboni szerződés ellen

2008. július 03. 10:14, utolsó frissítés: 07:47

Sarkozy az EU soros elnökeként megkapta az első hidegzuhanyt: a lengyel elnök megtagadta a lisszaboni szerződés aláírását.



Hidegzuhany érte kedden a francia elnököt, akinek hazája aznap vette át hivatalosan az Európai Unió soros elnökének a tisztségét: az írek népszavazáson kinyilvánított, többségében elutasító állásfoglalása után a lengyel elnök megtagadta a lisszaboni szerződés aláírását, "tárgytalannak" minősítve az EU működését megreformálni hivatott dokumentumot.

Lech Kaczynski állásfoglalása után pár órával a német szövetségi elnök hivatalából is baljós jel érkezett: Horst Köhler - aki alapvetően Európa-barát politikusnak számít - értésre adta, hogy


az aláírással megvárja a karlsruhei alkotmánybíróság döntését.


Ott ugyanis két Bundestag-képviselő (egy a CSU, egy pedig a Baloldal padsoraiból, azaz a német parlamenti pártpaletta két széléről) panaszt nyújtott be a reformszerződés ellen, miután a törvényhozás nagy többséggel jóváhagyta azt.

A háttérben pedig ott tornyosul a negyedik nemzeti elutasítás lehetősége: Csehországban a dokumentum sorsáról a parlament fog dönteni. A kormányzó Polgári Demokratikus Párt szenátorainak kezdeményezésére jelenleg az alkotmánybíróság vizsgálja, vajon a lisszaboni szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A legnagyobb kormánypárt közismerten nem híve a szerződésnek. Vezetői úgy vélik, hogy életbe lépése után


jelentősen csorbulnának a nemzetállamok jogkörei,

s Csehország is elveszítené szuverenitásának egy részét. Václav Klaus államfő az alkotmánybíróságnak írt levelében ezért felhívta a testületet, hogy nagyon megfontolt döntést hozzon, mert álláspontja hosszú évekre meghatározza Csehország nemzetközi jogállását.

A reformszerződéssel szembeni ellenállásnak országonként különböző mozgatórugói vannak. Az írek esetében - miként a nizzai szerződés 2001-ben történt leszavazásakor - bizonyos adózási kérdések, valamint az abortusz lehetőségének "európaizálása" billentette ki a mérleg nyelvét az ellenzők javára. Brüsszeli megfigyelők szerint nem elképzelhetetlen, hogy az EU a fenti kérdésekben kivételezne Dublinnal, így bírva rá az ír kormányt egy második népszavazás kiírására (amint az történt Nizza esetében is 2002-ben, egy évvel az elbukott első népszavazás után).

Nicholas SarkozyNicholas Sarkozy
Nicolas Sarkozy francia elnök július 21-én Dublinba utazik, hogy megpróbáljon megoldást találni a népszavazási kudarc utáni helyzetre. Az Elysée-palotában járatos forrás szerint a francia elnökség célja megakadályozni egy kétsebességes Európa kialakulását,


azaz a földrész kettészakadását

a gyorsabb integráció híveinek és a vonakodva haladók csoportjára. Az EU állam- és kormányfői az októberi csúcstalálkozón várnak javaslatot ír kollégájuktól arra vonatkozóan, hogyan kellene továbblépni a júniusi népszavazás után.

Írországnak "így vagy úgy szavazásra kell majd bocsátani (a szerződést), hogy kikeveredjünk a kátyúból. Arról, hogy ez parlamenti vagy népszavazás lesz, és hogy mikor kerül majd sorra, fogalmam sincs" - vélekedett a párizsi forrás, lehetséges határidőként a 2009 júniusi európai parlamenti választásokat jelölve meg.

Csehország esetében a kormánypárt tiszteletbeli elnökének, a közismerten euroszkeptikus és integrációellenes Klausnak a "huhogásai" nem kis szerepet játszottak az alkotmánybírósághoz benyújtott keresetben. A testület őszre várható állásfoglalása valóban jelentősen befolyásolhatja a prágai képviselőház és szenátus tagjainak szavazását.

Lech KaczynskiLech Kaczynski
Lengyelország esetében némileg más a helyzet. Itt a parlament két háza már jóváhagyta a szerződést. Kaczynski keddi bejelentése


két okból is váratlan volt.

Egyrészt azért, mert maga az államfő látta el kézjegyével tavaly a hosszas huzavona és számos (részben Varsónak tett) engedmény árán létrejött dokumentumot. Másrészt pedig azért, mert Kaczynski még márciusban megegyezett Donald Tusk miniszterelnökkel a parlamenti ratifikálásról. Emiatt megfigyelők elsősorban nem Európa-ellenes, hanem a liberális-parasztpárti kormánykoalíció hergelését célzó húzást látnak Kaczynski lépésében.

Párizsi elemzők úgy vélik, hogy Prágát és Varsót az általuk pártfogolt uniós tagjelöltek révén lehetne jobb belátásra bírni. Ezt a fegyvert már kedden este meglengette Sarkozy, amikor a Varsóból érkező baljós hír hallatán kijelentette: új intézményes alapok (azaz hatályos reformszerződés) nélkül szó sem lehet az unió további bővítéséről. Márpedig mind Lengyel-, mind Csehország lelkes szószólója újabb (szláv) tagok felvételének.

Prága minden fórumon határozottan kiállt Horvátország befogadása mellett (Zágráb már 2010-ben szeretne csatlakozni az EU-hoz), Varsó pedig Ukrajna szekerét tolja lankadatlanul. Ez a körülmény eszközt ad a francia EU-elnökség kezébe a reformszerződés elfogadtatása érdekében.


"Ha valaki azt mondja, hogy ez lesz a cipőkanál,

akkor igaza van" - fogalmazott a párizsi forrás.

A német kancellárt, az európai integráció egyik motorjának számító Angela Merkelt ugyan bosszantja a keleti barátok akadékoskodása, ám valójában ő sem mehet biztosra. Köhler államfő kényszerhelyzetben napolta el az aláírást, hiszen a felsőház jóváhagyása (május 23.) után csak június 18-án kapta kézhez a szerződés végleges szövegét. Erről a konvolútumról pedig 10 nap alatt nem lehet megfontolt véleményt mondani - érvelnek a berlini Schloss Bellevue-ben, az államfői rezidencián.

Merkel és miniszterei kedd óta gondosan tanulmányozzák Udo di Fabio alkotmánybírónak az európai integrációval foglalkozó beszédeit: ő az a bíró, aki dönteni hivatott a CSU és a Baloldal beadványairól. Di Fabio két évvel ezelőtt a berlini Humboldt Egyetemen tartott előadásában ilyen kijelentéseket tett: "Az EU mélyítése és bővítése közötti egyensúly már régen felborult".

Továbbá: "Erősödik az a benyomás, miszerint a szaporodó jogszabályok halmaza jótéteményből csapássá változott". Mindez arra utalhat, hogy Karlsruhéból is zord szelek fújhatnak a lisszaboni szerződés felé.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS