2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

EU-ban eladhatatlan csirkeszárnyat Afrikának!

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2008. június 10. 18:11, utolsó frissítés: 18:01

A dömpingárak tönkreteszik a helyi termelőket, ez is súlyosbítja az élelemválságot. A világban mintegy 850 millióan alultápláltak, számuk további 100 millióval nőhet: a nagyhatalmak mégsem elég bátrak tenni valamit.



Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tagállamai kötelezettséget vállalnak, hogy 2015-re a mostani élelmiszerválság ellenére felére csökkentik az éhezők számát a világon – egyebek között ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat, amelyet a szervezet római találkozóján fogadtak el csütörtök este.

A zárónyilatkozat azt is leszögezi, hogy az élelmiszert nem szabad politikai nyomásgyakorlási módszerként alkalmazni. A római találkozón több mint 6,5 milliárd dollárnyi felajánlás született az éhezés és a szegénység elleni küzdelem segítésére.

Mindez önmagában jól hangzik, s ha mínuszos hír marad, még valami halvány optimizmussal teli utóízt okoz olvasáskor, hiszen valakik valahol megoldották a kérdést. Csakhogy a tanácskozás több résztvevője a létrejött egyezséget eleve


túl kompromisszumosnak, "minimális szövegnek" minősítette.

(Sokatmondó a The Independent cikkének címe: UN food summit ends in failure as delegates fudge final declaration, vagyis: Az ENSZ élelemről szóló tanácskozása kudarccal végződött, miután a küldöttek elsimliskedték a zárónyilatkozatot.)

Franco Frattini olasz külügyminiszter például azt mondta, hogy a zárónyilatkozat "a várakozásokhoz képest kiábrándító". Például a bioüzemanyagok kérdésében óvatosan foglalt állást, s mindössze a kérdés további, behatóbb tanulmányozását kérte. Közben pedig már sok szakértő az energianövényekből készített üzemanyag növekvő felhasználásában látja a jelenlegi élelmiszerválság fő okát, többek közt a neves International Food Policy Research Institute is.

>> Élelemdrágulás: csöndes tömeggyilkosság? Az ENSZ beolvas a fináncbanditáknak >>
Globális ételkrízis. Éhséglázadások a 21. században >>

A génmódosított termékek felhasználásának szintén sok vitát kiváltó kérdése pedig be sem került a zárónyilatkozatba.

>> Utókaja, Utópia. Biotechnológiával az élelmiszerválság ellen?


A FAO égisze alatt a résztvevők arra keresték a választ, miként szavatolható az emberiség élelmiszerellátása a növekvő – főleg ázsiai – kereslet, gyenge terméseredmények és emelkedő üzemanyagárak mellett. Az élelmiszerárak részben e tényezők miatt az elmúlt néhány évben kétszeresükre emelkedtek.

A római értekezlet fő üzenete az eredeti tervek szerint az lett volna, hogy a résztvevők kinyilvánítják: eltökéltek arra, hogy enyhítik a mostani élelmezési válság sújtotta emberek szenvedését, serkentik az élelmiszertermelést, és növelik az agrárberuházásokat. A tárgyalások közben pedig maga a pápa és az ENSZ-főtitkár is “bátor döntések” meghozatalára buzdította a résztvevőket.



XVI. Benedek pápa még a múlt héten zajló tanácskozás közben tett nyilatkozata szerint


elfogadhatatlan dolog az éhezés

meg a rosszul tápláltság egy olyan világban, amely elegendő forrással és tudással rendelkezik ahhoz, hogy megoldja ezeket a problémákat. Korunk társadalmának nagy kihívása abban áll, hogy ne csak a gazdasági és a kereskedelmi érdekeket globalizálja, de egyúttal eleget tegyen az egyes emberek iránti szolidaritással szembeni elvárásoknak is – mutatott rá üzenetében a pápa.

Felszólította a világ állam- és kormányfőit, akik közül negyvenen részt vesznek a római tanácskozáson, hogy hozzanak "bátor intézkedéseket". Olyanokat, amelyek nem torpannak meg az éhezés meg az elégtelen táplálkozás előtt, mintha azokra nem létezne megoldás.

"Ezt a harcot nem veszíthetjük el. Az ellenség az éhség, ugyanaz, mint az elmúlt évtizedekben, amely lázadásokat és bizonytalanságot szül. Róma az új kiindulópont" – jelentette ki (akkor még optimistán) Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár június 4-én Rómában tartott sajtókonferenciáján. A főtitkár szerint legalább


évi 15-20 milliárd dollár szükséges

az élelmiszer-termelés fellendítéséhez. (A Rómában felajánlott összeg 6,5 milliárd. Összesen.) Arra szólította fel a kormányokat, hogy "konkrét vállalásokkal" távozzanak Rómából.

Az ENSZ-főtitkár úgy vélekedett, hogy folytatni kell a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokat és elemzéseket, különösen azért, hogy az emberek megértsék: miként hatnak az élelmiszerárak rohamos emelkedésére, a válság egyik fő okára. Ban Ki Mun mielőbbi


nemzetközi konszenzust sürgetett a bioüzemanyagokról

és a velük kapcsolatos kereskedelmi intézkedésekről. Az élelmezési válságról rendezett római tanácskozáson az ENSZ főtitkára az élelmiszertermelés növelésére is buzdította a fejlődő országokat, ám ennek előfeltételeként le kellene állítani a fejlett országokból Afrikába és Ázsiába áramló olcsó exportot – vélik segélyszervezetek.

Az Európai Unió költségvetéséből szubvencionált baromfihús tenyésztők ezreit teszi tönkre egyedül Ghánában – derült ki a német ZDF televízió accrai riportjából. Mivel az európai fogyasztók csak a csirkemellre és -combra vevők,


az eladhatatlan fölösleget (szárny, farhát, belsőség)

az EU afrikai országokba exportálja. Az accrai piacon kilónként 50 eurócentért kapható európai csirkehús – a vevők örülnek az olcsó, jó minőségű árunak.

A piac másik sarkában ghánai csirketenyésztők árulják portékájukat – hiába. A vásárlókat nem érdekli a hazai baromfi – elsősorban azért, mert jóval drágább az európai importárunál. "A külföldről behozott baromfihússal sajnos nem tudunk versenyezni – kesergett a ZDF kamerája előtt egy helyi árus. – Mi ugyanis nem részesülünk tetemes ártámogatásban, nem úgy, mint az EU-államok baromfitenyésztői."

Ez meg is látszik a ghánai húsfogyasztás megoszlásán. A nyugat-afrikai országban értékesített baromfihúsnak tavaly mindössze 5 százaléka volt hazai eredetű – a többit külföldről importálták. Ezen belül 90 ezer tonna az Európai Unió országaiból került a piacokra.

A ZDF riportere megszólaltatott egy helyi baromfitenyésztőt is. Samuel Yeboah elmondta: néhány évvel ezelőtt jól menő ágazat volt és biztos megélhetést biztosított a csirketenyésztés. Neki 7000 szárnyasa volt Accrához közeli telepén – mára alig 700 maradt belőlük. Tíz baromfiistállója közül kilenc üresen áll. Az olcsó import


szabályosan tönkretette a ghánai tenyésztőket

– Yeboah gazdasága is a csőd szélén áll: az alkalmazottak nagy részét már elbocsátotta a tulajdonos. A dömpingáron érkező EU-baromfi munkától, bértől és reménytől fosztja meg ghánaiak tízezreit – mutatott rá a ZDF riportja.

A ghánaihoz hasonló állapotok láttán segélyszervezetek az uniós agrárpolitika és a szubvenciók sürgős felülvizsgálatát követelik. Az Oxfam németországi irodája felszólította az EU-tagállamok mezőgazdasági minisztereit, hogy vessenek véget az agrárszféra közvetlen ártámogatási rendszerében mutatkozó igazságtalanságnak.

A szervezet véleménye szerint a szubvenciók folyósítását szigorú ökológiai kritériumoktól és a mezőgazdasági üzemek alkalmazottainak számától kell függővé tenni.

A BBC riportja egy indiai állam alultáplált kisgyerekeket kezelő klinikáján készült. A modern, fejlődő ázsiai nagyhatalom egyes vidékein az éhezés a legsúlyosabb társadalmi probléma. Madhya Pradesh államban a gyerekek 60 százaléka alultáplált.

Az UNICEF finanszírozta központ táplálkozási specialistája, Vandana Agarwal egy kisgyereket mutat, akinek a súlya 60 százaléka csupán egy ebben a korban lévő egészséges gyerekének. “Ödéma van mindkét lábán, pikkelyesen hámlik a bőre, gyorsan, kapkodva szedi a levegőt. A gyerek letargikus állapotban van, haja gyér, fénytelen, könnyen leválik a fejbőréről. Ezek a fehérjehiányos alultápláltság tipikus jelei” – magyarázza a riporternek.

Egyik faluban a gyerekek éppen sorban álltak a segélyosztó központnál, ahol fejenként kaptak 80 grammnyi ételt: cipót kevés édes főzelékkel. Az Anganwadi-központ egyes munkatársai sikkasztanak, az élelmet eladják, vagy éppen nem adnak az alacsonyabb kaszthoz tartozó gyerekeknek belőle.

Az éhezők tipikusan a nők, a gyerekek és az alacsony kasztokhoz tartozók. Egyes falvakban a gyerekek 80 százaléka alultáplált, mivel szüleik jövedelme alacsony, és nem tudják megvenni a megdrágult élelmiszereket. Elvileg működik a kormány segélyrendszere, miszerint 30 kiló liszt jár egy családnak havonta, de a korrupció és a nem hatékony elosztás sokszor lehetetlenné teszi a segély eljutását az éhezőhöz.

Forrás: BBC, az MTI a dpa, ANSA, AFP, AP alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS