2020. február 23. vasárnapAlfréd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Biotechnológiával az élelmiszerválság ellen?

mti/newsweek 2008. június 03. 17:59, utolsó frissítés: 14:12

A Newsweek elemzése a GMO-termények jótékony hatásairól.



Ha a jelenlegi élelmiszerválságra már nem nyújthatnak is megoldást a genetikailag módosított élelmiszerek, a biotechnológia a jövőben talán gátat vethet egy hasonló krízisnek - írta a Newsweek című amerikai hetilap annak kapcsán, hogy keddtől kezdve nemzetközi tanácskozás zajlik Rómában a szűkössé vált s ezért megdrágult alapvető élelmiszerekről.

>> GMO pró és kontra [wikipedia]>>

Az 1960-as és 70-es évek mezőgazdasági újításainak lényege az volt, hogy innovatív módon kezdték alkalmazni a hagyományos földművelési technikákat: a precíziós öntözést, a műtrágyázást és a keresztezett fajok termesztését magasabb hozamú kukorica-, rizs- és búzafajták kifejlesztésére.


A modern biotechnológia fellendülése

már az 1980-as évekre tehető, amikor amerikai kutatók egy csoportja felfedezte, hogyan lehet egy élőlény DNS-éből géneket elkülöníteni, majd azokat egy másik élőlény örökítőanyagába beilleszteni.

Ezzel lett a zöld forradalomból génforradalom, amely egy sor új "szupertermény", egyebek mellett a vitamindús kukorica és a szárazságtűrő rizs kifejlesztését eredményezte. Bizonyos génkezelt termékek, mint például a génmódosított, a normál vízszükségletnek csak a nyolcadát igénylő burgonya előállítása még kísérleti stádiumban van. Több növényfajta, köztük a magas A-vitamintartalmú "aranyrizs" már csak az illetékes egészségügyi hatóságok jóváhagyására vár, és hamarosan az üzletek polcaira kerülhet.

A biotechnológiai iparág tíz év alatt szinte a semmiből nőtte ki magát: 2007-ben már 23 országban, 282 millió hektárnyi területen termesztettek génkezelt terményeket.


A génmódosított vetőmagok piaca 2001 óta megkétszereződött,

hárommilliárdról közel hétmilliárd dollárra emelkedett. Bár csodákra senki sem számit, az iparág támogatói úgy vélik, hogy amint zöld jelzést kap ezeknek a termékeknek a forgalmazása, a gazdák alacsonyabb költséggel, kevesebb víz és növényvédő szer felhasználásával tudnak majd táplálóbb élelmiszereket előállítani, akár kedvezőtlen éghajlati feltételek mellett is.

A génforradalom azonban komoly ellenállásba ütközik több európai országban, például Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban és Lengyelországban, ahol


elzárkóznak a génkezelt zöldségek,

gyümölcsök és gabonafélék többségének gondolatától is. Harcias környezetvédők akcióik során eltapossák ezeket a terményeket a földeken, és a kikötői hatóságok képesek teljes szállítmányokat visszafordítani, ha génkezelt növények nyomára bukkannak a rakományban. Nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint az európaiak kétharmada helyteleníti a genetikailag módosított élelmiszerek előállítását, még akkor is, ha azok előállítása nyilvánvalóan kevesebb költséggel jár.

A jelenlegi élelmiszerválság talán alkalmat adhat az álláspontok megváltoztatására: a krízis nyomán máris enyhülni kezdett a génkezelt élelmiszerek reflexszerű elutasítása. Mexikó például a terméshozamok fokozása érdekében nemrég feloldott egy hosszú ideje érvényben levő korlátozást a genetikailag módosított kukoricára vonatkozóan.


Más országok is hajlanak afelé,

hogy enyhítsék a génkezelt árukra vonatkozó tilalmakat, mivel egyre nehezebben és egyre drágábban jutnak hozzá a hagyományos terményekhez. A Greenpeace környezetvédő mozgalomnak egyre jobban meggyűlik a baja a biotechnológiai iparág lobbistáival, akik intenzív kampányt folytatnak Brüsszelben.

A biotechnológiai vállalatok azzal járulhatnak hozzá a világ élelmiszertermelésének fokozásához, hogy olyan terményeket fejlesztenek ki, amelyek gyenge minőségű talajon és szélsőséges forróságban is megélnek. Ezzel több millió hektárnyi, jelenleg használhatatlannak minősített területet lehetne bevonni a termelésbe a szegényebb országokban.


A biotechnológia másik ígéretes területe a biofarmakológia,

amelynek lényege, hogy gyógyhatású tulajdonságokkal ruháznak fel élelmiszerként termesztett növényeket. A kaliforniai Ventria vállalat kétféle fehérje beépítésével olyan rizsfajtát fejlesztett ki, amely jelentősen csökkentette a hasmenéses gyermekbetegségek számát Peruban.

Rövid távon, a jelenlegi élelmiszerválság enyhítésére reményt adhatnak azok a különleges rizsfajták, amelyek a manilai Nemzetközi Rizskutató Intézetben (IRRI) végzett, több évtizedes keresztezés eredményeként jöttek létre. Ezt a hatféle variációt úgy fejlesztették ki, hogy hetekig képes legyen megélni teljesen víz alá kerülve is, olyan körülmények között, amelyeket a hagyományos rizs nem tud elviselni. (A konvencionális termesztés során a rizsföldet csak annyira árasztják el vízzel, hogy a növény levelei és kalásza szárazon van.)


Valójában ezek az új rizsfajták nem génmódosított termények,

hanem ún. marker alapú szelekcióval előállított növények. Ennek lényege, hogy a termesztők kiválogatják azokat a magokat, amelyek nagy valószínűséggel átörökítenek egy bizonyos tulajdonságot, például az ellenállást a vízzel szemben, és ezeket keresztezik egymással.

Ha ezt a rizsfajtát termesztenék Bangladesben és Vietnamban, nem veszne kárba évente 50 millió tonna termés az árvizek vagy szökőár nyomán víz alá került rizsföldeken. Indiában már tesztelik is az újítást, és a térségben más helyeken is nyitottak a felhasználására: az IRRI reményei szerint két-három éven belül már közel 100 ezer földműves termesztheti ezeket az új növényfajtákat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS