2019. május 23. csütörtökDezső
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Koszovó: helyi nyomozók egy gramm heroint sem találnak

szerk. 2008. április 30. 15:59, utolsó frissítés: 13:31

A hatalom és a bűnözés szétválaszthatatlan egymástól, a nemzetközi közösség pedig elnéző. Az afgán maffia ide exportálja az ópiumszármazékokat és a heroint.



A koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK) vezetője, Joachim Rücker, a szervezet átalakításának részeként június végéig elhagyja Pristinát, s áttelepül New Yorkba, a világszervezet székhelyére – jelentette hétfőn az Ekspress című helyi albán lap.

Az újság szerint az UNMIK-főnök az ENSZ-főtitkár, Ban Ki Mun hivatalán belül végzi tovább a munkáját, és Koszovón kívül egyéb feladatai is lesznek. Pristinában egy irodavezető marad néhány beosztottal, akinek három havonta kell jelentést tennie New Yorkban tartózkodó főnökének.

Az ENSZ-közigazgatásnak az Ekspress által kérdezett – meg nem nevezett – képviselői azt mondták, hogy mivel a függetlenségét kikiáltó Koszovó alkotmánya június 15-én hatályba lép,


át kell alakítani az UNMIK szerepvállalását.

Ha a hír igaz, s az intézkedés valóban életbe lép, akkor megfigyelők szerint a jelenleginél is robbanásveszélyesebbé válik a koszovói helyzet. A magát függetlennek tartó volt szerb tartomány önállóságát Belgrád mindmáig nem ismeri el, s a többé-kevésbé független állami lét, a nagyjából meglévő koszovói béke egyetlen alapja mindmáig az ENSZ-közigazgatás, amely az UNMIK-ban testesül meg.

Az Európai Unió – az Egyesült Államok támogatásával – eldöntötte ugyan, hogy kiküldi EULEX nevű, főleg jogi, közigazgatási és rendőrségi szakértőkből álló misszióját az UNMIK-ot felváltandó, ám ennek a határozatnak nincs semmilyen nemzetközileg elfogadott jogi alapja.


A szerbek hallani se akarnak róla,

s ellenkezésükhöz jelentős nemzetközi támogatást is fel tudnak sorakoztatni maguk mögé. A helyzetet bonyolítja, hogy Moszkva és Peking beleegyezésének hiányában az ENSZ nem "lopózhat ki" Koszovóból. Ha azonban mégis kivonul, akkor döntőbíró nélkül maradnak a teljes függetlenségnél kevesebbről hallani sem akaró albánok, s az azt elismerni sosem hajlandó szerbek.



Milyen jövő vár Koszovóra, a túlnyomórészt albánok lakta, a lakosság életkorát tekintve roppant fiatal, fejlettségét tekintve viszont jóformán afrikai szinten álló balkáni államra? Ezt boncolgatta helyszíni riportjában minap a Der Spiegel.

>> A Transindex koszovói útinaplója itt olvasható >>


Joachim Rücker a függetlenség februári kikiáltása óta fennálló "kétnemű" állapotot társbérletnek nevezi, majd bonyolult mondatokkal ecseteli az újszülött állam jövőjét. Ha minden igaz, az UNMIK júniusban átadja a hatalmat az Európai Uniónak: az EULEX 2200 bírájának, ügyészének, rendőrének és vámtisztjének.

Feladatai elvégzésében jelenleg az EU, a NATO, az EBESZ, továbbá több száz nem kormányzati szervezet segíti az UNMIK-ot. A globális béketeremtő ipar kolosszusai


mind ott tolonganak,

és persze szükségszerűen rálépnek egymás lábára. Folyik a birkózás – elsősorban franciák, amerikaiak és németek között – a közigazgatás csúcspozícióiért, az újjáépítést célzó milliárdos megrendelésekért, a koszovói pártok és klánvezérek fölötti befolyásért.

1999 óta a nemzetközi közösség összesen 33 milliárd eurót költött a koszovói misszióra. Ez fejenként és évente 1750 eurót tesz ki – vagyis százhatvanszor akkora összeget, mint amilyen mértékű átlagos segélyben részesülnek a Föld fejlődő országai.

Hivatalos adatok szerint Koszovó népességének csaknem a fele napi három eurónál kevesebb jövedelemből él. Az új állam egy főre jutó hazai összterméke alacsonyabb, mint Észak-Koreában vagy Pápua-Új-Guineában. A világon a legnegatívabbak közé tartozó külkereskedelmi mérlegével szemben


Európa legmagasabb születésszáma áll.

A fiatalok körében a munkanélküliség aránya eléri a 75 százalékot. A koszovói helyzetről szóló elemzések közös vonása: mindegyik klán-társadalomként jellemzi az országot, amelyben maroknyi bűnöző bandavezér tartja túszként fogva a népet – s teszi mindezt a felvilágosítás zászlaja alatt érkezett európai és más külföldi bürokraták tűrésével.

"A nemzetközi közösséget, valamint képviselőit jelentős felelősség terheli a maffiaszerű struktúrák riasztó méretű elterjedéséért. A politikai-bűnöző szereplők nyílt támogatásával többszörös értelemben hozzájárultak a nemzetközi intézmények szavahihetőségének csorbításához" – idézett a német hírmagazin a berlini Institut für Internationale Politik tanulmányából, amely a Bundeswehr felkérésére készült.

Politikai-bűnöző elemek: Rücker szerint ő ilyenekkel szóba sem állt – legalábbis azokkal nem, akiket jogerősen elítélt egy bíróság. A koszovói gerilla haderő (UCK) egykori hősei közül viszont mindmáig


egyetlen egyet sem marasztaltak el jogi értelemben.

Gyilkosság, kínzás, nemi erőszak, szerbek, albánok és romák elűzése lakóhelyükről: az egykori UCK-parancsnok, Ramush Haradinaj elleni hágai vádirat 37 pontból állt. Haradinajt "egyenruhába bújt gengszternek" nevezte Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi főügyésze. Április 3-án fölmentő ítélet született a perében.

Hazatérésekor Pristinában autós felvonulás, pisztolylövések és fekete sasos vörös zászlók tengere fogadta. De volt egy közlemény is az UNMIK részéről, amely idézte a hágai törvényszéket: "A bírák erőteljes benyomása szerint a perben megidézett tanúk nem érezték magukat biztonságban".

Rücker fogadta irodájában a hágai tárgyalása megnyitására utazó Haradinajt – mint a Spiegelnek mondta: teljesen normális dolog, hogy


egy volt kormányfő és pártelnök meglátogatja őt,

mielőtt hosszabb utazásra indul. Nos, a hágai utazás a vártnál rövidebb lett: Haradinaj a per idején szabadlábon maradhatott, és (az UNMIK áldásával) képviselőjelöltként indulhatott a koszovói parlamenti választásokon. Ez pedig nem csak Koszovóban keltett feltűnést.

"A Decani térségében Ramush Haradinajhoz kapcsolódó, családi klánokból álló struktúrák működése bűnöző, politikai és katonai tevékenységek teljes skáláját fedi le, s ezek a tevékenységek jelentős


kihatással vannak egész Koszovó biztonsági viszonyaira.

A csoport mintegy 100 tagból áll, főként kábítószer- és fegyvercsempészettel foglalkozik, valamint vámköteles áruk illegális kereskedelmével" – idézett a Spiegel a német hírszerzés (BND) 2005-ben készült jelentéséből.

Az öltönyben és nyakkendővel a politikai porondra visszatérő Haradinaj újabban rendkívüli választásokat követelhet, és a független Koszovó egyik vezéralakjaként léphet fel, akinek feddhetetlenségét a legmagasabb szintű bíróság döntése tanúsítja.

Becslés szerint a koszovói lakosság 20 százaléka analfabéta, 90 százalék pedig legföljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Az évi 3 százalékos gazdasági növekedés még ahhoz sem elegendő, hogy megélhetést biztosítson az évente a munkaerőpiacon megjelenő fiatalok új tömegeinek. A GDP 30-40 százalékát az árnyékgazdaság adja, s


egyre inkább terjed a korrupció

– állítja Muhamet Mustafa közgazdász, a Riinvest intézet munkatársa. A Pristinában és a város környékén élő gyerekek körében a "mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?" kérdésre a leggyakoribb válasz: maffiafőnök – derül ki egy tavaly végzett felmérésből.

A korrupció szinte természetes jelenség a Balkánon. A Koszovó C nevű barnaszén-tüzelésű hőerőmű versenytárgyalásán nem kevesebb, mint 4 milliárd euró a tét. Az erőműre égető szükség van, a meglévő kapacitások nem győzik kielégíteni a növekvő energiaszükségletet. Koszovó településein


napi 4-8 órán át szünetel az áramszolgáltatás.

Az áram-mizériáért sokak szerint Ethem Ceku, az állami energiakonszern elnöke a felelős, mellesleg Agim Ceku korábbi miniszterelnök unokafivére és Rücker bizalmasa. A 4 milliárdos beruházásra benyújtott pályázatokat koordináló bizottságnak Agim Ceku az elnöke, egy korábbi munkatársa pedig az egyik favoritnak számító konzorcium tagja…

Ceku és környezete, beleértve az UNMIK néhány felelős tisztviselőjét is, egyfajta koszovói cosa nostrát képez – állítja Avni Zogiani, aki élete kockáztatásával vezeti az Ébresztő! nevű korrupcióellenes nemkormányzati szervezetet.

Számtalan fenyegetést kapott már csak azért, mert jegyzéket állított össze a parlamenti képviselők viselt dolgairól, és mert – a nyugati nagykövetségek nemtetszését kiváltva – ilyeneket mond:


az UNMIK eddig főleg bűnözőkkel dolgozott

és az ördöggel paktált, csak hogy megőrizze az ország stabilitását. A vagyonügynökség berkeiben tapasztalt törvénytelenség, nevezetesen jogtalan előnybiztosítás gyanúja miatt az Ébresztő! április elején feljelentést tett a különleges ügyészségen. A gyanúsított Hashim Thaci egykori UCK-parancsnok, ma Koszovó miniszterelnöke.

A német hírszerzés (BND) 2005-ben készült tanulmánya szerint Thaci már 1999-ben, az albán-szerb béketárgyalások idején egy "egész Koszovóban aktív bűnözői hálózatot irányított". Ezen felül gyanúsítható azzal is, hogy megbízója volt egy profi bérgyilkosnak.

"Feltételezzük, hogy Koszovóban minden politikai párt mögött ott van a szervezett bűnözés és a korrupció valamelyik vállalati struktúrája" – írta néhány hónapja a szervezett bűnözéssel foglalkozó ENSZ-igazgatóság.

A szervezett bűnözés ellen küzdő ENSZ-nyomozók magatartását fásultság és rezignáltság jellemzi. Egyik, neve elhallgatását kérő nyomozó a Spiegelnek elmondta:


"Fakardokkal harcolunk

egy állig felfegyverzett ellenféllel. Attól kezdve, hogy 2005/06-ban az első koszovói lakosokat fölvettük a helyi rendőrségbe, hirtelen egyetlen gramm heroint sem találtunk a razziák során. Titkos nyomozóink és beépített informátoraink lefalcoltak. Azóta szó szerint semmit nem tudunk."

"A bűnüldöző szervek ismeretei szerint Koszovó a legfontosabb célállomása az Afganisztánból érkező ópiumszármazékoknak és heroinnak. Vélhetően havi 4-5 tonna heroin lépi át a koszovói határokat. A kábítószer albán elosztó- és terítőhálózatokon keresztül jut el az EU államaiba" – írta idén Rastislav Bachora a Südosteuropa Mitteilungen című német folyóiratban.

A kábítószer-csempészet központi Balkán-útvonala Koszovón keresztül vezet – 1999 óta a nemzetközi rendőrség szeme előtt. Egyes észak-európai országokban


a heroincsempészet 80 százalékát albán bűnbandák ellenőrzik,

Nyugat-Európában ez a szám 40 százalék körül van – vélik az Europol szakemberei. Tudják ezt az UNMIK-nál is, és ismerik azt a figyelmeztetést is, miszerint a helyzet további súlyosbodása várható, miután Koszovó függetlenné válása nyomán az uralkodó alvilági klánok könnyebben érvényesíthetik befolyásukat a kormányzati ügyekre.

Az EULEX embereire nagy munka vár: 180 ezer lezáratlan bírósági eljárás van függőben. Közülük 38 ezer birtokper: elvett, elfoglalt szántóföldek és legelők visszaszerzése a tét. A folyamatban lévő 40 ezer büntetőperből 700 "igen fontos" minősítésű: a nyomok a klánrendszer szívébe vezetnek.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS