2020. február 23. vasárnapAlfréd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az ENSZ beolvas a fináncbanditáknak

2008. április 21. 15:50, utolsó frissítés: 2014. október 13. 16:01

“A Nyugat arroganciája a bűnös abban, hogy minden ötödik másodpercben éhen hal egy gyerek.” Az élelmezésjogi jelentéstevő szerint a világ agárgazdasága minden probléma nélkül képes volna #b#12 milliárd embert#/b# ellátni.



Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint az átfogó élelmiszerár-emelkedés visszavetheti a szegénység leküzdésére tett nemzetközi erőfeszítéseket, és ha nem kezelik megfelelőképpen, kihathat a globális gazdasági növekedésre és a nemzetközi biztonságra is. A főtitkár az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezlete (UNCTAD) 12. konferenciája megnyitóján vasárnap a ghánai fővárosban, Accrában szólalt fel.

"Nem várhatunk tovább. A nemzetközi közösségnek sürgős intézkedéseket kell hoznia, hogy elkerüljük az ennél is súlyosabb politikai és biztonsági következményeket. Az ENSZ eltökélt, hogy összehangolja ezt a világméretű fellépést" – tette hozzá a világszervezet főtitkára.

Ban Ki Mun bírálta a fejlett országok agrár- és exporttámogatásait. "Itt az ideje, hogy a leggazdagabb országok újragondolják elavult agrártámogatási programjaikat, amelyek aránytalanul büntetik a szegény országokat és hozzájárulnak a jelenlegi szükséghelyzethez" – tette hozzá.

Luiz Ignácio Lula de Silva brazil államfő a fejlődő országok képviseletében szintén felszólította a gazdag országokat – elsősorban az Egyesült Államokat és az Európai Unió tagállamait –



agrár- és exporttámogatások felszámolására,

piacaik megnyitására abban az időszakban, amikor a fejlődő államokat teljes erőből sújtja az üzemanyag- és élelmiszerárak szárnyalása. "Ezek a szubvenciók kábítószerként hatnak a saját termelőikre, legnagyobb áldozatai pedig a legszegényebb országok gazdálkodói. Résen kell lennünk a gazdag országok protekcionista praktikái jelentette kísértéssel szemben" – hangsúlyozta beszédében a brazil elnök.

Ban Ki Mun a Profil osztrák hírmagazinnak adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra is, hogy az élelmiszerválság károsan hathat ki az olyan középtávú programokra is, mint a szegénység és az éhség elleni küzdelem. Elmondta, hogy a válság megoldására először magas szintű szakértői tanácskozásokat tervez összehívni, majd a különböző, a kérdéskörben érintett ENSZ-szervezetek és ügynökségek tevékenységének összehangolásával konkrét segélyprogramokat dolgoznak ki.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban megkongatták a vészharangot: figyelmeztetésük szerint súlyos globális következményekkel járhat, ha az élelmiszerárak magasan maradnak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai alapján jelenleg 37 országot fenyeget éhínség,


a tragédia elkerüléséhez 500 millió dolláros rendkívüli segélyre lenne szükség.

ENSZ különleges élelmezésjogi jelentéstevője, Jean Ziegler a Kurier osztrák napilapnak nyilatkozva vasárnap úgy vélekedett, hogy az élelmiszerárak emelkedése valójában "csöndes tömeggyilkosság". Az éhség már régóta rideg valóság, a tragédia most kiegészül az agrárárak robbanásával is – húzta alá.

Három okát jelölte meg az "éhségháborúnak" . Első helyen a bioüzemanyag előállítását említette, a másodikon az élelmiszertermékekkel folytatott tőzsdei spekulációkat. Harmadsorban az Európai Unió agrárexport-szubvenciós rendszerét kárhoztatta.

Kifakadt a globalizáció ellen is, amely a gazdagság kisajátításához vezet. "Az ötszáz legnagyobb transzkontinentális magánvállalat ellenőrzi a világon megtermelt javaknak több mint a felét. Hatalmasabbak bármelyik pápánál vagy császárnál, aki valaha is élt" – mutatott rá. Szenvedélyes szavakkal sürgette a rémisztő helyzet kialakulásáért felelős "elvadult tőzsdei kereskedők, spekulánsok és fináncbanditák" megfékezését. Megemlítette, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) számítása szerint a világ agárgazdasága minden probléma nélkül képes volna 12 milliárd ember napi 2700 kalória élelmiszerrel történő ellátására.

A Die Presse osztrák lap hétvégi számában az IMF vezérigazgatójának, Dominique Strauss-Kahnnak arra a kijelentésére utalt, amely szerint morális gondokat vethet fel a bioüzemanyag előállítására használt növényeknek termesztése. Úgy vélte, meg találni az egyensúlyt a két cél között, nevezetesen "bolygónk környezetvédelmi gondjai és a között, hogy emberek éhen fognak halni".

Az újság a témakörhöz hozzáfűzte, hogy a bioüzemanyag előállítására irányuló mezőgazdasági termelés szabályozását nem csupán a kialakult élelmiszerválság teszi szükségessé. Vannak olyan tanulmányok, amelyek környezetvédelmi szempontokból is kifogást támasztanak a növényi eredetű hajtóanyaggal szemben.

A lap idézett Wilfried Winiwarter osztrák kutatónak a Nobel-díjas Paul Crutzen kémikussal közösen készített tanulmányból, amely azt mutatta ki, hogy a repcéből készült üzemanyag 1,7-szer, a kukoricából gyártott bioethanol pedig másfélszer jobban károsítja a klímát, mint a hagyományos benzin vagy dízel. Csak a cukorrépából készült üzemanyag veszélyezteti kevésbé a légkört kisebb trágyázási szükséglete miatt.

A Die Presse megjegyezte, hogy Ausztriában a rendelkezések értelmében 2010-ig tíz százalékra kell növelni a bioethanol hányadát a töltőállomásokon kapható üzemanyagokban.

Forrás: MTI/AFP/AP

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS