2020. április 7. keddHerman
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vízhiány: rendkívüli állapot Barcelonában?

szerk. 2008. április 17. 12:44, utolsó frissítés: 12:42

Az ökoszocialista zöld miniszter is esőért imádkozik a város védőszentjéhez, pedig köztudottan ateista.



Háromezer eurós büntetésre számíthat, aki lemossa az autóját, és még áprilisban bevezethetik a vízügyi rendkívüli állapotot Barcelonában és egész Katalóniában. Spanyolország leggazdagabb tartományában ugyanis másfél éve alig esett az eső.

Spanyolország északkeleti tartományában az utóbbi száz év legsúlyosabb aszálya pusztít. A föld porzik a szárazságtól, a vetés tönkrement, a tározókban alig van víz és több folyó kiszáradt – tudósít az MTI.

Az ötmilliós Barcelonában már elzárták a szökőkutakat, nem öntözik a parkokat, ritkábban tisztítják az utcákat és büntetik az ivóvízpazarlást; ezen a kerti medence feltöltése vagy az autómosás értendő.


Az ország második legnagyobb városában a víztározók mérőberendezései alig 20 százalékos telítettséget jeleznek. Ha nem jön kiadós eső és az egyötödös szint alá csökken a készlet, akkor még ebben a hónapban bevezetik az elsőfokú vízügyi rendkívüli állapotot. Ez a háztartásokat nem érintené, de a szállodákat igen.

"Ha elzárják a vizet, akkor adios, vége a turizmusnak" – mondta Jordi Clos, a hoteltulajdonosok szövetségének elnöke. "A barcelonai városimázs is tönkremenne, hiszen ilyesmi


nem fordult még elő egy európai nagyvárosban sem."

Néhány félreeső katalán faluba már lajtoskocsikkal szállítják a vizet, mert kimerült minden tartalék. A tűzoltóság arra készül, hogy a sós víz talajkárosító hatása ellenére tengervízzel küzd meg az erdőtüzekkel.

A katalán állami vízügyi hivatal majdnem 80 millió euróért leszerződtetett tíz hatalmas tartályhajót. Az egyik a 300 kilométerre fekvő Marseille-ből viszi majd az ivóvizet Barcelonába, egy másik pedig 600 kilométerről, egy almeriai tengervíz-sótlanító telepről.

Közben a spanyol lapok szerint kitört a belpolitikai "vízháború". A frontok a katalán tartományi és a madridi kormány, Katalónia és a szomszédos tartományok, illetve Barcelona és más katalán városok között húzódnak.

"Szerezzenek maguknak vizet a Marsról" – skandálta a tömeg nemrég egy gironai tüntetésen. Girona a Ter és az Onyar folyó találkozásánál fekszik 70 kilométerre Barcelonától, és lakói semmiképpen nem akarják, hogy a folyók vizét elvezessék a tartományi főváros felé.

Barcelona a Sergét, a legnagyobb vízhozamú spanyol folyó, az Ebro egyik mellékágát is megcsapolná.

A 170 kilométer hosszú csatorna terve már el is készült, de az Ebro és mellékfolyói felett rendelkező központi kormány nem engedélyezi az építkezést, amely ellen Aragónia és Valencia is tiltakozik, holott a katalánok ígérte szerint a csatorna csak átmeneti szükségmegoldás lenne 2009-ig, amíg elkészül a barcelonai tengervíz-sótlanító.


"De hát Katalónia is Spanyolország része"

– mondta felindultan José Montilla, a katalán kormány elnöke. A kijelentés igen szokatlan egy olyan tartomány vezetőjétől, amely elszántan küzd saját nyelvéért és az önállóságért.

Francesco Baltasar környezetvédelmi miniszter is meglepetést okozott: az ökoszocialista politikus saját bevallása szerint a Monserrat-i Szent Szűzhöz, Katalónia védőszentjéhez imádkozik esőért, pedig köztudottan ateista.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS