Kormányválság Magyarországon: kilép a koalícióból az SZDSZ
szerk. 2008. március 31. 18:52, utolsó frissítés: 18:45A liberálisok így válaszolnak Gyurcsány Ferenc lépésére, aki szombaton egyeztetés nélkül menesztette egészségügyi miniszterüket. Előrehozott választás következhet?
Április 30-i hatállyal visszahívja kormánytagjait az SZDSZ – jelentette be ma Kóka János pártelnök. A liberálisok azért döntöttek úgy, hogy kilépnek a kormányból, mert Gyurcsány Ferenc szombaton úgy menesztette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, hogy nem egyeztetett velük. Az SZDSZ végső döntésére várhatóan este kerül sor.
Az SZDSZ úgy látja, hogy Gyurcsány lépésével felrúgta a koalíciós szerződést; a miniszterelnök ezt visszautasítja, azt állítva, hogy törvény szerint felmentési joga van a miniszterek esetében, és ezzel élt. A miniszterelnök folytatná a közös kormányzást.
Megjegyezendő, hogy Medgyessy Péter bukását egy hasonló helyzet – a liberális Csillag István gazdasági miniszter menesztése – idézte elő. A mostani esethez hasonlóan Medgyessy sem egyeztetett a koalíciós partnerekkel, válaszképp az SZDSZ kihátrált Medgyessy mellől.
A kormányválság hírére a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2 százalékot esett, és
a forint is drasztikusan gyengül:
a hétvégén az euró 257-ről 261-re drágult. Az Index értesülései szerint a népszavazás óta teljesen megbénult a közigazgatás. Gyurcsány Ferenc semmit nem engedett ki a kezéből, az apparátus elbizonytalanodott, és a kormányfő illetve a kormány iránymutatására vár, de ők mással vannak elfoglalva. A bénultságot jól jelzi, hogy a február közepe óta tartó tavaszi parlamenti ülésszakon fontosabb törvényt – leszámítva a vizitdíj, kórházi napidíj és a tandíj eltörlését – nem hoztak.
Elemzők három lehetőséget látnak a kormányválság megoldására: az egyik az MSZP-SZDSZ konfliktus tárgyalásos úton való rendezése, valamiféle új koalíció megkötése.
A második lehetséges forgatókönyv a kisebbségi kormányzás. Parlamenti többség híján azonban semmilyen garancia nincs arra, hogy a törvénykezdeményezéseket megszavazzák. Dávid Ibolya MDF-elnök például úgy nyilatkozott, hogy ügytől függ, kivel lehet szövetkezni: a családi adózás bevezetését célzó törvényjavaslatot például a KDNP pártolná, a gázárak alkotmányban való rögzítésében a Fidesz lenne partner, az örökösödési adó eltörlése ügyében az MDF-re számíthatnának. A Political Capital elemző intézet
SZDSZ-es képviselők átcsábításával lát lehetőséget
a hatalmon maradásra. A harmadik lehetőség az előrehozott választások megtartása. Az MTI által megszólaltatott Lövétei István alkotmányjogász szerint ebben az esetben akár fél év is eltelhet, míg új kormánya lehet az országnak.
Alkotmányjogilag az egyik lehetőség az, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki. A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.
Ha a parlamenti többség talál olyan személyt, akit támogatna, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek. Ekkor
új kormányt kell alakítani,
de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek. Ha a parlament a saját feloszlatásáról dönt, a határozatot megküldik a köztársasági elnöknek, aki három hónapos határidővel kiírja az új, kétfordulós országgyűlési választást.
Az átmeneti időben a korábbi kormány marad a helyén ügyvezetőként. Ez azt jelenti, hogy az új kormány felállásáig nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket sem. Ha nincs parlamenti többség, akkor a képviselők törvényeket sem tudnak hozni – fűzte hosszá az alkotmányjogász.