2020. június 1. hétfőTünde
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Felvesszük a harcot és együtt győzni fogunk: ez az alaphangulat most Spanyolországban”

Kertész Melinda Kertész Melinda 2020. április 06. 15:48, utolsó frissítés: 15:49

Világszinten Spanyolországban a második legmagasabb a koronavírussal fertőzöttek száma. András már több éve ott él, az óvintézkedések által keretezett mindennapjairól kértük, hogy meséljen nekünk.


Spanyolország lakosai minden este 8 órakor az erkélyekre, teraszokra, kapukba vonulnak és hangos tapssal, üdvrivalgással fejezik ki hálájukat az egészségügyi intézmények dolgozóinak, akik az országban elképesztően súlyossá vált koronavírus-járvány megfékezésén dolgoznak.

Egy szűk hónappal ezelőtt sem a lakosság, sem a hatóságok nem tudhatta pontosan, hogy milyen tragédia készülődik. Március 7-én, amikor az ország a nemzetközi nőnap megünneplésére készült, és egy 9 ezres tömeg egy madridi szélsőjobboldai felvonuláson vett részt, a koronavírusos fertőzések száma 430-nál járt. Ma a vírus okozta elhalálozások száma meghaladta a 13 ezret, ez a világ összes koronavírus-fertőzéssel összefüggő halálesetének az egyötöde.



Bár március 16-tól szükségállapotot vezettek be az országban, az intézkedések túl későn történhettek: ekkor már javában tombolt a járvány, amelyen azóta sikerült valamennyit megfogni: már negyedik napja folyamatosan csökken a halálozások száma Spanyolországban.

Az erdélyi András már több éve emigrált Spanyolországba. A járvány kirobbanásakor még Madridban tartózkodott, azóta azonban elhagyta a fővárost, és a sokkal kisebb Granadába költözött. Bár eleinte sokan még nem érezték a helyzet súlyát, András már első pillanattól kifejezetten komolyan vette az óvintézkedéseket, sőt, a szükségállapot kihirdetése előtt két nappal önkéntes házi karanténba vonult.

“A napjaimban viszonylag kevés a változás, ha azt nem számítjuk, hogy nem járhatok ki. A munkám nagy része amúgy is távmunka, nemzetközi projektekben dolgozom, nem hagyományos órákban. Összességében szokva vagyok az online munkavégzéshez, úgyhogy az a része többnyire rutin. Heti 1-2 napot az irodában szoktam tölteni a kollégákkal, persze, ez most hiányzik, de azon szerencsések köze tartozom, akik nem vesztettek el a munkájukat, a fizetésemet sem érinti jelenleg semmilyen változás.

Munka után minden nap 30-40 percet sportolunk a szellemi, érzelmi és fizikai egészségünk érdekében. Aztán többnyire a családdal vagy barátokkal beszélünk valamilyen távközlési csatornán. Egyértelműen sokkal többet beszélünk mindenkivel, és ez jó. Aztán este vacsorázunk, filmet, sorozatot nézünk, esetleg olvasunk.

A hétvégék kicsit nehezebben telnek, mert több időnk van, és ebből kifolyólag több a tétlen óra is, amikor túlagyalhatjuk a helyzetet és ez néha lehúz. De öröm az ürömben, hogy az ingázás, a tömegek, a sorban állás, a bürokrácia, a munkahelyi súrlódások okozta mindennapi stressz, amit amúgy alig érzékelünk, szinte nem is létezik. Ha a bezártság miatti kényelmetlenséget nem számolom, akkor nagyon régen voltam ilyen kiegyensúlyozott, kipihent és egészséges. Igyekszünk amúgy mindent a jó oldaláról nézni, meg praktikus szemlélettel, hiteles forrásból tájékozódunk, a híreket kis dózisokban fogyasztjuk, és kritikus álláspontról kezeljük. Nem esünk pánikba és nem keltünk pánikot. Vásárolni heti egyszer vagy ritkábban járunk, itthon főzünk, egészségesen és kreatívan - ez is egy olyan folyamat, ami az egyhangúságot megszakítja” - mesél András az új normalitásról, hiszen egyelőre nem tudni, hogy meddig tarthat még a szükségállapot. Hivatalosan csak április 11-ig, de valószínűleg hosszabbítanak majd az országban.



”A harmadik hetet töltjük már bezártságban, noha bizonyos óvintézkedések azelőtt is voltak. A közhangulat alapvetően nem nagyon rossz, az emberek eleinte nem tudtak mit kezdeni a rendelkezésekkel meg az óvintézkedésekkel. A spanyolok alapvetően sokat mozognak, sokat vannak az utcán, a városban, természetben, bárokban, úgyhogy csak akkor kezdték komolyan venni a karantént, amikor szigorúbb intézkedéseket, rendőri felügyeletet vezettek be a hatóságok és a kihágásokat bírsággal sújtották” - mondta.


Másfél-két hete azonban érezhető változás történt.

A szabályokat most már akkor is betartják, ha viszonylag sokat panaszkodnak miattuk. Noha Granada nem lett éppen szellemváros, de az utcákon manapság lényegesen kevesebb ember járkál. Néha itt-ott feltűnik egy kutyasétáltató, boltba vagy orvoshoz igyekvő ember, de jelentősen kevesebb, mint általában.

András szerint vitatható, hogy a hatóságok túl későn léptek volna fel a járvány megfékezése érdekében. “Úgy gondolom, hogy helyes lépéseket tettek meg, bár lehet, kicsit későn. Szerintem egy ilyen helyzetben nincs helyes vagy helytelen reakció... soha nem szembesültünk még ilyen problémával, egy ilyen teljesen új vírussal, amiről azt sem tudjuk, hogy viselkedik. Én úgy gondolom, hogy a hatóságok elég sok mindent megtettek annak érdekében, hogy védve és a lehetőségekhez mérten biztonságban érezzem magam.

Sokan támadják a királyi családot, a kormányt, a miniszterelnököt - néha joggal, néha nem - de úgy gondolom, hogy az óvintézkedéseknek is vannak józan határai. Sokan elvesztettek a munkájukat, családtagjaikat, barátaikat, nagy fájdalom, de szerény véleményem szerint a kormány előbb helyesen arra fókuszál, hogy megfékezze a vírust, és a többi kompenzáló rendelkezést vagy lépést később hozzák meg - bár erre nincs ígéret, csak remény. Összességében úgy gondolom, hogy elég jól reagáltak. Azt is fontos megjegyezni, hogy az emberek többnyire hisznek az elöljáróknak és igyekeznek eleget tenni az óvintézkedéseknek”.

András szerint ez nem is olyan egyszerű, mert aligha lehetnének már szigorúbbak: csak azok járnak dolgozni, akik az alapvető ellátást biztosítják - az egészségügyben dolgozók, a takarítással foglalkozók, a bolti eladók, a rendőrök, a katonák -, mindenki más otthonról dolgozik vagy nem dolgozik. Kijárni csak élelmiszerért, gyógyszerért vagy orvoshoz lehet. A rendőrök járőröznek és igazoltatják az utcán tartózkodókat, a bírságolást pedig komolyan veszik. Kutyát sétáltatni lehet, de társaság nélkül. Csak egy kivel van, amikor két személy tartózkodhat egymás társaságában az utcán: ha egy felnőtt vagy segítő kiskorút, mozgássérültet vagy fogyatékkal élő személyt kísér. Az irányelv az, hogy az emberek naponta minél kevesebb alkalommal, és minél rövidebb ideig tartózkodjanak a szabadban.


Az óvintézkedéseket fokozatosan szigorították


Először az iskolák, óvodák és bölcsődék zártak be, és csak néhány provinciában, aztán majdnem mindenhol. A többi nélkülözhető létesítmény, mint például a bárok, éttermek, koncerttermek bezárását előbb javasolták, majd el is rendelték és csökkentettek a boltok nyitvatartási idejét. Végül csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak maradtak nyitva, a legutóbbi szigorítás óta csak az alapvető élelmiszereket vagy egészségügyi felszereléseket, tisztítószereket biztosító üzletek és intézmények lehetnek nyitva, többnyire 9 és 19 óra között.

A boltokban, gyógyszertárakban fertőtlenítenek, egyszerre csak meghatározott számú ember tartózkodhat bent, be kell tartani a 2 méteres távolságot. Biztonsági őrök és néhol rendőrök felügyelik, hogy mindenki betartsa ezeket az előírásokat. “A boltokban többnyire van minden, nincsenek kifejezetten hiánycikkek. Az első héten volt egy nagy roham amikor a vásárlók kiürítették az üzleteket, de azután normalizálódott a helyzet. A maszkok viszont hiánycikk számba mennek, így sokan otthon gyártanak maguknak, de akár másoknak is” - mondta András.


“Ha a helyzet nem romlik, nem lesz gond a kórházi ellátással”

Eleinte kizárólag a közegészségügy foglalkozott az összes koronavírusos esettel, aztán az állam bevonta a magánszektort is a betegellátásba. Most már nagyon sok nem egészségügyi intézményt - például hoteleket, rendezvénycsarnokokat alakítottak át és ellátás zajlik bennük.

”A hatóságok szerint, ha a helyzetnem romlik, értsd: nem növekszik jelentősen a sürgősségi ellátásra szorulók száma, akkor néhány hétig nem lesz gond a betegek ellátásával” - számolt be András.
 

“A szolidaritás most erősebb, mint valaha”

Akárcsak Romániában, Spanyolországban is kiemelten figyelnek a legveszélyeztetettebb korosztályra. A 65 éven felülieknek még inkább ajánlják, hogy otthon maradjanak és ne érintkezzenek senkivel. Az idősotthonok és hétvégi társas klubok az elsők között zártak be, az iskolákkal egyidejűleg.

“Az idősek a bevásárlásnál előnyt élveznek, előbbre veszik a sorban, a házhoz rendelt bevásárlásoknál is sok helyen megkérdezik a kort és az idősebbeket szolgálják ki először - magyarázta András. Az idősek mellett a mozgássérültek, fogyatékkal élők is elsőbbséget élveznek. A szolidaritás most erőteljesebb, mint valaha, sokan az idősebb szomszédjaiknak segítenek bevásárolni, a baráti körömben sokan csinálják, mi csak azért nem, mert az épületünkben kivételesen mindenki fiatal és önellátó.”



A 10 ezres elhalálozási szám elérése pszichológiai küszöbként hatott. András közvetlen környezetében is van már beteg vagy halott. Ennek ellenére nem uralkodott el a spanyolokon a reményvesztettség, a szomorúság vagy a depresszió.

“Az alaphangulatot inkább úgy írnám le, hogy Felvesszük a harcot és együtt győzni fogunk! Sok zenész virtuális koncertet ad, streaming szolgáltatásokat tesznek ingyenessé vagy olcsóbbá, és ez sokat számít a lakosságnak. Minden este 8-kor tapsolnak a teraszon az egészségügyi dolgozókért. Nagyon nagy az összetartás - amúgy is nagyon közvetlen nép a spanyol - de a közösség ereje most még inkább megmutatkozik. Valahol büszke vagyok rájuk még akkor is, ha nem tartozom vér szerint közéjük”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS