2020. február 18. keddBernadett
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Van élet a Brexit után?

Kádár Kata Kádár Kata 2020. február 01. 10:39, utolsó frissítés: 2020. február 04. 11:37

De mi lesz ezután és milyen hatással lesz mindez ránk nézve?


Az Egyesült Királyság végérvényesen kilépett az Európai Unióból, romániai időszámítás szerint február elsején, hajnali 1 órától érvényes a britek uniós tagságának megszűnése. A két fél január 24-én írta alá a megállapodást, az Európai Parlament január 29-én hagyta jóvá.

Mi következik ezután?

Hónapokig tartó tárgyalások, hiszen az EU-nak és Nagy-Britanniának arról is meg kell egyeznie, hogy miként fog kinézni a jövőbeni kapcsolatuk. Ezt egy átmeneti időszakban dolgozzák ki (amelyet egyesek inkább végrehajtási időszaknak neveznek), amely a mai naptól kezdve egészen 2020. december 31-ig tart.

Kérdéses azonban, hogy 11 hónap alatt sikerül-e megegyezniük a kereskedelem szabályozásán, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben, az adatvédelmi kérdésekben, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozásokban, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések esetében. Mindenesetre, az egyezmény szerint az átmeneti időszak egyszeri alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, amennyiben erről még július 1. előtt megállapodnak.


Ami nagyon fontos: az előttünk álló 11 hónapos időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is követi az EU összes szabályát, és kereskedelmi kapcsolata változatlan marad. Csupán annyi változott február elsején, hogy a britek már nem rendelkeznek képviselettel az uniós intézményekben.

Ez alatt a periódus alatt sem a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárok jogai, sem az EU-ban élő britek jogai nem változnak!

Miért húzódott el ilyen sokáig a Brexit megállapodás?

A Brexit azért is nagyon kényes helyzet, mert jóval túlmutat a gazdasági kérdéseken. Ha a britek valóban el tudják hagyni az EU-s szabadkereskedelmi övezetet, akkor olyan határmenti övezet alakul ki, ahol az áruk, szolgáltatások és személyek esetében mindent ellenőrizni kell. Azonban az Észak-Írország és Írország között húzódó határvonal történelme véres konfliktustól terhelt, így újabb feszültséghelyzetet kockáztatnának, ha újra határzár vágná ketté az Ír-félszigetet.

Theresa May és kormánya egy úgynevezett háttértámlával állt elő, amelyet annak biztosítására terveztek, hogy a Brexit után ne legyen határállomás az írek között. Szükség esetén az Egyesült Királyság szoros kereskedelmi kapcsolatokban maradt volna az EU-val.

Forrás: Wikipédia. Észak-Írország és az Ír Köztársaság közti Forrás: Wikipédia. Észak-Írország és az Ír Köztársaság közti "határ"


Azonban a konzervatívok elégedetlenek voltak ezzel a megoldással, azzal érvelve, hogy az Egyesült Királyság évekig csapdába eshet a megállapodásban, és nem lesz ebből kiút.

A Brexitnek eredetileg 2019. március 29-én kellett volna megtörténnie, de a határidő kétszer késett, miután a képviselők kétszer is elutasították a Theresa May által tárgyalt megállapodási körülményeket. Miután a képviselők harmadik alkalommal szavaztak az ügyről, May lemondott.

Miután Boris Johnson 2019 júliusában átvette a kormányzást, módosította a megállapodás írekre vonatkozó részét. Ennek értelmében vámhatárt hoznak létre Észak-Írország és Nagy-Britannia között: a britektől érkező árut ellenőrizni kell, és meg kell fizetni rájuk az EU behozatali adóját. Ezt azonban vissza lehet igényelni, ha a javak Észak-Írországban maradnak. Ezzel a feltétellel került a határidő 2020 január 31-re.

Boris JohnsonBoris Johnson


Számos gazdasági szakértő aggodalmát fejezte ki a gyakorlat reális megvalósíthatóságának körülményeiről.

Mit jelent mindez ránk nézve?

Gazdasági szempontból Romániát nem érinti jelentős mértékben a Brexit, lévén, hogy a britek nem a legnagyobb kereskedelmi partnereink. A hivatalos adatok szerint Nagy-Britannia csak a 9. legnagyobb volt 2018-ban ebben a tekintetben.

A KeysFin felmérése szerint 2018-ban Romániában körülbelül 1600 brit részesedéssel rendelkező vállalkozás volt, ezek közül nagyjából 1300 rendelkezett közvetlen behatással. A britek által közvetlenül ellenőrzött cégek forgalma nagyjából 20 milliárd lejt jelentett.

Fontos figyelembe vennünk azt is, hogy szinte fél millió román állampolgár kért tartózkodási engedélyt a szigetországban, ennél többen már csak a lengyelek voltak. Hogy mi lesz velük az átmeneti időszak után, arról jelenleg csak spekulációk vannak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS