2020. január 22. szerdaVince, Artúr
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Keményre sikerült az aktuális EU-s drogjelentés, a szakembertől azt is megtudtuk, miért

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2019. december 05. 21:52, utolsó frissítés: 2019. december 06. 10:42

A drogkereskedelem nemcsak globalizált, de egyre inkább digitalizált is, Románia ráadásul a balkán folyósón éppen útba esik. Dégi László Csaba drogprevenciós szakemberrel beszélgettünk.


A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) az Europollal közösen elkészítette második félévi jelentését, amelyben összefoglalta az Európai Unió tagállamainak kábítószerekkel és kábítószer függőségekkel kapcsolatos helyzetét és ezek következményeit.

Ennyire egyértelmű és ennyire kemény hangvételű jelentést 5-6 éve nem látott a szakma Dégi László Csaba drog- és alkohol prevenciós szakember szerint. Mint mondta, az EMCDDA általában két jelentést szokott kiadni. Az elsőt júniusban, a drogellenes világnapon, a másikat késő ősszel/tél elején, az Europollal közösen.

„Ritka az ehhez hasonló, erőteljes jelentés, inkább az volt a jellemző, hogy a szakemberek sajnálkoztak azzal kapcsolatban, hogy a drogpiac és a drogkereskedelem mennyire megelőzi a drogpolitikát" – mutatott rá Dégi, ugyanis a jelentés egyik célja az iránymutatás a drogpolitikával foglalkozók, így a törvényhozóknak számára is.

A szokatlan hangvétel hátterében Dégi szerint az állhat, hogy az EMCDDA az eddigi évekkel ellentétben nemcsak arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a drogpolitikával foglalkozók és a kábítószerpiac között mély szakadék tátong, hanem arra is, hogy a szakmának szembe kell néznie azzal, hogy amíg a szakemberek felkészületlenek, addig a kábítószer-kereskedelem globális méreteket ölt, kihasználja a digitalizációt, az új technológiát és az innovációt. Ezek hihetetlen mértékben hajtják előre a drogkereskedelmet, az európai régióban is.

Romániában nem a kemény drog a gyakori, "Dr. Halál" mégis bejön az ajtón

Dégi László Csaba kiemelte, hogy az EMCDDA jelentésének romániai vonatkozásai is vannak, és nem csak a felmérés szempontjából. Jelenleg az ország szakmai körökben arról híres, hogy nemrég Romániában felszámoltak egy szintetikus kábítószer labort, ahol nem másra bukkantak, mint para-metoxi-amfetamin (PMA) tablettára, amit 60 évvel ezelőtt hangulatjavítóként próbáltak alkalmazni, azonban nem vált be, az angol nyelvterületen pedig most Dr. Death-ként, azaz dr. Halálként ismerik.

A szakember úgy tudja, pár évvel ezelőtt, karácsony és újév környékén jelent meg az újfajta, gyémánt formájú, rózsaszín, superman emblémájú tabletta Nagy-Britanniában. Ott óriási problémákat okozott, mivel többek halálához vezetett. A magas koncentráció miatt, mivel tízszer erősebb dózist tartalmaz, mint az ecstasy, nagyon veszélyes drognak számít.

„Nagyon elcsodálkoztam, amikor láttam, hogy Románia egyetlen hivatalosan is ismert droglaborja valójában PMA-laboratórium volt” – mondta el Dégi.

Románia az EMCDDA mérései szerint: http://www.emcdda.europa.eu/countries/drug-reports/2019/romania_enRománia az EMCDDA mérései szerint: http://www.emcdda.europa.eu/countries/drug-reports/2019/romania_en


Egy másik esetnél az olasz és brüsszeli maffiahálózat az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába szállított különböző amfetaminszármazékokat. Miután a kábítószer-kereskedelmi bűnszervezetet bomlasztani kezdték, két tagjára Romániában találtak rá. Elkapásukat követően Románia kiadta őket pénzmosás gyanújával az amerikaiaknak.

Ezek a példák a szakember szerint azért fontosak, mivel jól tükrözik a nehézségeket, amikkel szembe kell néznie a szakmának a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban.

Hogyan kapcsolódik a kábítószerpiac az online platformokhoz?

A kábítószeripar az internetnek (is) köszönhetően nem ismer határokat és földrajzi távolságokat. Dégi úgy véli, az internet megjelenése óta többféle fronton zajlik a drogkereskedelem elleni háború, ami mindig elgondolkodtató, és arra utal, hogy a kínálat és a kereslet egyre szorosabban összefonódik. Az EMCDDA-jelentés alapján a szakember úgy véli, hogy a kábítószer-kereskedelem a felszíni webes felületeken és az úgynevezett dark (sötét) webes piacon egyre nehezebben követhető.

Az online áruházakban megjelentek már nyelvi csoportokat (régiókat és nemzetiségeket) célzó részlegek is, ami Dégi szerint valószínűleg azt is jelenti, hogy azokon a helyeken a szerek iránti kereslet, azaz a fogyasztás is ennek megfelelően hangsúlyoabb.

„A világhálóval kapcsolatban az a gond, hogy legalább két felület van, amit meg kell érteni, és ahol kiépült kábítószer-kereskedelem folyik. Először is ott van a felszíni web, amihez gyakorlatilag, megfelelő feltételek mellett mindenki hozzá tud férni. Ebben a közösségi média nemcsak szerepet játszik, hanem még továbbmegy, és a közösségi média összes olyan felülete – amin üzenetet lehet küldeni (tehát majdnem mindegyik) facilitátorrá válik, mivel kikötői lesznek a kábítószer kínálatának és kereskedelemének” – magyarázta Dégi.

A szakember úgy véli, a felszíni webes felületeket nagyon nehéz lekövetni, széles a kereskedők lehetőségeinek tára, és olyan mértékű a piac, hogy ennek az átlátása már sokkal nagyobb erőforrásokat igényel, mint a dark webé. Az utóbbi időben a sötét webes piac könnyebben feltérképezhetővé vált, jelenleg legalább tíz kábítószeres portálról tudnak.

Mint azt megtudtuk, az úgynevezett Selyem út (a Silk Road 1-es és 2-es változata) volt a legnagyobb drogkereskedelmi portál a dark weben, azonban ennek több változatát is sikerült bezárniuk. Mert, ha meg tudják találni, meg is tudják állítani. Nem arról van szó, hogy vesztes harcot vívnának, hanem csak több fronton zajlik háború - értékelte.



„Ha nem vagyunk jövőorientáltak, akkor nemcsak felkészületlenek maradunk, hanem olyan kihívásokkal fogunk szembenézni a drogkereskedelem terén, amire jelenleg nincsenek válaszaink” – hangsúlyozta Dégi, hozzátéve, hogy a kábítószer-kereskedelem nemcsak az online teret használja, hanem a mesterséges intelligenciát, a drónok technológiáját és a kriptovalutákat is.

Nem csak digitalizálódik és globalizálódik a piac, hanem egyre inkább fogyasztóorientált lesz

Szemléltetésként, hogy mennyire összetett az Európában jelen lévő rendszer, Dégi László Csaba a 2018 augusztusában a román rendőrség által lefoglalt tehergépkocsit hozta fel példának, ahol 5000 liter ecetsavanhidridet találtak a 20 kg vegytiszta kokain mellett.

A kokain útjaA kokain útja


„Ez a tehergépkocsi Németországból indult el, ott pakolták fel az áruval. Átjött Szlovénián, Romániát természetesen átszelte - mert mi a balkáni folyosón vagyunk, leszünk mindig. A végső cél Törökország volt, de érdekesség, hogy az autót Georgiában regisztrálták és egy török személy vezette. Ennyire összetett a kép, és ezek a példák nagyon jól megmutatják, mennyire nehéz átlátni, mennyire globalizálódott a kábítószer-kereskedelem” – mondta a szakember. Hozzátette, ezt a szert prekurzorként ismerjük, és egy másik vegyületet előállító reakciójában vesz részt és széles körben használják műanyagok, gyógyszerészeti anyagok gyártására. Az ecetsavanhidridből sokkal hatékonyabb és sokkal veszélyesebb szert lehet aztán előállítani a célállomáson.

Dégi szerint azért ennyire "talpraesett" módon adaptálódó a kábítószer-kereskedelem, mert már a konkurencia nem csak belülről, hanem kívülről is érkezik. Ahogyan más kereskedelmi tényezők, a kábítószer-kereskedők is igyekeznek gyorsabban, jobb minőségben, olcsóbban letenni az asztalra az árut.

Erre a kereslet felől pedig van igény, ahogyan arra is, hogy új termékek jelenjenek meg. Ez pedig azt is jelenti, hogy ezek a szintetikus kábítószerlaborok a jövőben is fellelhetőek lesznek.



Szerinte a szakértők, a fogyasztók és a társadalom szempontjából is rossz hír, ha a kábítószerek vegytisztasága vagy koncentrációja nő, mert minél inkább növekednek ezek az arányok, annál nagyobb veszélyt jelentenek a fogyasztóikra. Ez okozza azt a számtalan túladagolást is, amelyek általában halállal végződnek. Azt mutatják, hogy különösen bizonyos csoportokra - mint például a hajléktalanoknál, ami annyira nem jellemző Kolozsvárra, de Bukarestre már igen - a szerek sokszor végzetesek.

Egy másik aspektusa is van annak, hogy vegytiszta és olcsó szerekhez jutnak hozzá a fogyasztók. Az EMCDDA-jelentés alapján az is láthatóvá válik, hogy ezzel a jelenséggel párhuzamosan egyre növekszik a kábítószerrel kapcsolatos erőszak és korrupció is az Európai Unión belül. Most már a kábítószerpolitikával foglalkozók olyan szinten kell kezeljék az átlagos országokat is, mint a hagyományos drogtermelő országokat.

Rekordszámú kábítószer-lefoglalása mellett drámai növekedést mutat a pszichedelikus szerek elterjedése

„Azt gondoltuk, hogy ez a szakmai és piaci szakadék valamikor behozható. Közben a dolgok nem így alakultak. Az EMCDDA idei második jelentéséből azt látjuk, hogy jelenleg már több mint 731 új pszichoaktív szert monitorizáltak és csak 2018-ban 55 ilyen új szert regisztráltak” – mutatott rá Dégi.

Ez a fajta piac a kábítószer-kereskedőknek annyira megéri, hogy a jelentés szerint az európai piacon kb. 30 milliárd eurót költenek évente el a szerhasználók. Ennek a teljes összegnek nagyjából a kétötödét költik kannabiszra (39%), 31%-át kokainra, 25%-át heroinra, 5%-át amfetaminra és MDMA-ra. Kb. 25 millió európai használja minden évben a kannabisz termékeket – valamilyen formában.



Egy olyan országban, mint Finnország vagy Írország, a kannabisz-használat az elmúlt egy évet nézve megközelíti a 11-14%-ot. Hollandiában és Törökországban megközelíti a 60%-ot, amíg Románia és Bulgária esetén ez az arány 5-10% közé tehető a fiatal felnőttek körében. „Ha csak 10% a marihuána, akkor a többi másfajta szerekből, például szintetikus kábítószerekből adódik össze. Ilyen szempontból egyértelműen összefügg a legális és az illegális piac a gazdasági mozgással. Ezt a meghatározást elég régóta ismeri a szakma: minél fejlettebb egy gazdaság, annál valószínűbb, hogy belefér a kábítószerfogyasztás, és minél szegényebb, annál inkább nem” – mutatott rá Dégi.

Vannak országok, amelyek kitettek nemcsak a termelésnek, a fogyasztásnak, hanem a szállításnak is. Románia mindig a balkáni folyosóban volt, és átfolyik rajta a drog, amely Törökországon keresztül Bulgárián át ármalik nyugat fele.

A heroin selyemútjaA heroin selyemútja


Ennek ellenére Romániát nem úgy tartják számon, hogy jelentős heroinfogyasztó ország lenne, az a mai napig egy klasszikus, drága drognak számít az országban. A heroin szintetikus változatai azonban már itt is megjelentek – mert azok százszor erősebbek és nagyon olcsók.

Dégi emlékeztetett, hogy ezek a "nagy fehér halálnak" nevezett ópiumszármazékok Amerikában 60-70 ezer ember haláláért felelnek évente. Ott a bűnbandák érdekeltek voltak abban, hogy amikor a klasszikus kokaint és heroint egyre nehezebb volt becsempészni, akkor helyi szinten, lokálisan elérhetően kezdték el előállítani a szintetikus változatokat, amik erősebbek és sokkal olcsóbbak (5-6 dollár egy gramm az 50-60 dollárral szemben).

Dégi azt is elmondta a téma kapcsán, hogy az EMCDDA 2019-es nyári jelentésében a fiatal felnőttek körében (15-35 éves korosztály) a pszichedelikus, szintetikus összetevőjű szereknek az éves használatának növekedése olyan országokban, mint Olaszország és Norvégia 0% körül van (0,1-0,2%). Viszont Romániában az elterjedtségnek a növekedése 1,7% volt. A legutolsó erről szóló országos jelentés alapján viszont a fiatal korosztály esetében már 2-3%.

„A többi európai uniós országhoz képest ez a jelenség nálunk sokkal erőteljesebben jellemző. Jól látható, hogyha egyszer valahol, valamikor megveti a lábát egy trend, akkor évek telnek el és még mindig látható és a fogyasztásban visszaköszön" – állapította meg.

Nyitókép: Thought Catalog on Unsplash#

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS