Politico: Macron Kelet-Európán keresztül erősítené hatalmát az EU-ban
szemlézte:Timár Norbert 2019. augusztus 21. 15:40, utolsó frissítés: 15:44A lap elemzése rávilágít arra, hogy miért is van a francia elnöknek egyre több partnere Európa keleti felén.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök az utóbbi időben meglepően sok Kelet-Európából származó jelöltet pártfogolt, hogy azok magas beosztásokba kerülhessenek. Ilyen volt Laura Codruța Kövesi nemvárt támogatása az európai ügyészség élére (annak ellenére, hogy francia jelölt is indult a tisztségért), illetve a Dacian Cioloș melletti kiállás a Renew Europe európai pártcsalád élére és a bolgár Kristalina Georgieva támogatása a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető tisztségébe. Mindezek pedig egy messzire vezető stratégia részei – hívja fel a figyelmet a Politico elemzése.
A lap szerint a francia elnök ez irányba tett lépései részét képezik annak az egyre inkább kikristályosodó stratégiának, amely azt kívánja elérni, hogy Párizst meghatározó szereplővé tegye Közép- és Kelet-Európában, a régióban, amelyet gazdaságilag Németország, míg stratégiai szempontból az Egyesült Államok uralnak.
A Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy Macron többször ellátogatott Romániába és Bulgáriába, és elkezdett jelentős politikai hálózatokat kiépíteni néhány új, regionális politikai szereplő köré. A lap elemzése szerint Macron hosszú távon ezzel arra törekszik, hogy megtörje a néppárti és szocialista kettős uralmat, amely az elmúlt évtizedekben az Európai Uniót vezette. A francia elnöknek, újonnan érkezőként az egész kontinensen szövetségeseket kell találnia ehhez, hogy maximalizálhassa a befolyását.
Macron ennek érdekében a térségben leginkább olyan szereplőkkel épített ki kapcsolatot, akik legalább részben hasonlítanak rá, vagyis fiatalok, tanultak, városiak, szociálliberális értékeket vallanak (jelentsen ez bármit is) és lelkesek az EU-val kapcsolatban. Ebből fakadóan nehézségei adódnak a regionális szövetségesek keresésekor Magyarországon és Lengyelországon. Azonban Macron szövetségesei sokszor nem kormányok vezetőire korlátozódnak, hanem olyan pártokra és szavazókra, akik pontosan ezekből a vezetőkből és az ő nacionalista nézeteikből ábrándultak ki. A Politico szerint ilyen pártok a magyarországi Momentum, a romániai PLUS és az Észt Reformpárt. Mindezzel Macron támogatói szemében olyan színben tündökölhet, mint aki úgy tekint Közép- és Kelet-Európára, ahogyan más európai vezetők nem.
A Politico által idézett szakértők azonban rámutatnak arra is, hogy Macronnak Kelet-Európában két nagy felleget kell eloszlatnia a személye körül. Az első az elnök egyre szorosabb kapcsolatai Oroszországgal, amelyet az elemzés szerint a leginkább gyanakvással kezelnek abban a térségben, ahol a történelem megtanította a kelet-európaiakat, hogy tartsanak a Kremlintől. Ennek némiképp ellentmond, hogy a térségben Magyarország kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a moszkvai vezetéssel. A másik felmerülő kétség Macron többsebességű Európára vonatkozó terveire vonatkozik, amelyet kategorikusan elleneznek úgy Szófiában és Varsóban, mint Bukaresten és Budapesten is.
A lap által megszólaltatott tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy Franciaország megújult érdeklődése a térség iránt nem kívánja Németország ellenszenvét kivívni, de az új szövetségesek keresése része annak a nagyobb erőfeszítésnek, hogy Franciaország nagyobb befolyásra tegyen szert az EU-ban azáltal, hogy az országot a pártcsalád döntéshozatalának középpontjába helyezik. Egy magas rangú francia diplomata a Politicónak kihangsúlyozta, Franciaország központi ország kíván lenni az Európai Unióban.
Nyitókép: Dacian Cioloș Facebook-oldala