2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan viszonyulnak a román és a magyar pártok Ursula von der Leyen jelöléséhez?

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2019. július 16. 14:01, utolsó frissítés: 20:55

A Fidesz örül, az RMDSZ megszavazza, Cioloșék aggódnak, a DK szavaztat: minden, amit eddig tudni lehet a román és magyar pártok álláspontjáról.


Update: magszavazták kedd este az EP-ben a jelölteket, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új elnöke!

---------------------

Kedden szavaz az Európai Parlament az Európai Tanács által javasolt csomagról, amelynek értelmében megválaszthatják az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank vezetői és az EU külügyi főbiztosának tisztségét is.

Mivel a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy igen szoros lesz a szavazás, és korántsem biztos, hogy az EP rá fog bólintani az alkura, megpróbáltuk körüljárni az erőviszonyokat, illetve bemutatni, hogy a magyar és a román pártok közül ki hogyan, és milyen megfontolások alapján fog szavazni.


Ursula von der Leyen annak ellenére számíthat a Néppárt támogatására, hogy ők lettek a legerősebb pártcsalád Európában, és a legtöbb mandátumot nyerték az Európai Parlamentbe. Ráadásul a Tanács tulajdonképpen az ő csúcsjelöltjüket, Manfred Webert állította félre, és bár a néppárt volt az egyik olyan frakció, amely leginkább hangoztatta, hogy mennyire fontos számukra, hogy az európai választók akarata tiszteletben legyen tartva, és a spitzenkandidatok, azaz a pártok csúcsjelöltjei közül kerüljön ki a Bizottság elnöke (a helyzetet itt foglaltuk össze).

A sokáig esélyes Webert azonban az utolsó pillanatban megpuccsolták az EU-s országok vezetői, hogy aztán a német védelmi tárca vezetője, Ursula von der Leyen legyen a Tanács jelöltje. Sokan Angela Merkel trükkjének tudták be, aki tudhatta, hogy a korábban felmerült Frans Timmermanst, a szocialista frakció csúcsjelöltjét a V4-es országok el fogják utasítani, de addig-addig forszírozta, mígnem végül megkönnyebbüléssel fogadták a német jelöltet, akit egyébként soha nem választott meg politikai tisztségre senki, és otthon számos botrány is fűződik a nevéhez. Többek között plágiumvád, és felelőtlen közbeszerzések kifizetésének vádja is érte. Az előbbiből felmentették, a másodikban még vizsgálódik a Bundestag egyik parlamenti bizottsága.

Hogyan fognak szavazni a pártcsaládok?

A Tanács döntése után egyedül a zöldek voltak azok, akik már aznap kinyilvánították, hogy nem kérnem Ursula von der Leyenből. Ska Keller frakcióvezető akkor azt mondta, hogy „ezek a döntések, amelyek titkos szobákban történő, többnapos beszélgetések után születtek meg, groteszkek, és senkinek nem felelnek meg, csak bizonyos pártok hatalmi játékait elégítik ki. Von der Leyen így egészen biztosan nem számíthat a zöldek szavazatára, akiknek 73 helyük van az EP-ben.

Ugyanakkor később az EP radikális baloldali csoportja is jelezte, hogy ők sem fogják támogatni, nekik 41 helyük van. Nem támogatja ugyanakkor a szélsőjobb frakció sem. A 73 képviselővel rendelkező Identitás és Demokrácia frakció (amely tartalmazza a Matteo Salvini-féle Legát, a Marine le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülést, az Osztrák Szabadságpártot és a Német AfD-t is). Jörg Meuthen AfD-s politikus a keddi vitán azt mondta, nem fogják megszavazni a volt védelmi minisztert, de amennyiben a Parlament többsége rá szavaz, Németországban senkinek nem fog hiányozni. Azt nem tudni, pontosan hány képviselő fog összesen megjelenni a szavazáson, 747 képviselő jogosult szavazni, a megjelentek fele plusz egy arányban kell elfogadniuk a csomagot.

Tekintve, hogy a Néppártnak 178 szavazata van, Ursula von der Leyen elég stabil bázisra számíthat. Kérdés, hogyan döntenek a szocialisták, a konzervatívok és a liberálisok,

Hogyan fognak szavazni a magyarországi pártok?

Fidesz
A Fidesz volt az első, aki lelkesen jelentett be Ursula von der Leyen támogatását, mondván, egy hétgyerekes családanya, és megbízható politikus. Szijjártó Péter nemrég például azt mondta: von der Leyen mindig tisztelettel és igazságosan viselkedett Magyarországgal szemben, jó jelölt, és a Fidesz mind a 13 EP-képviselője támogatni fogja a kinevezését. Bár Orbán Viktor szerint a jelöléssel a V4-es országok győzelme érvényesült, több ellenzéki politikus és lap is kiemelte, hogy von der Leyen elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak, a menekültválság idején saját házába fogadott egy szíriai menekültet, és élesen bírálta a magyar kormányt annak menekültekkel szemben tanúsított magatartása miatt.

Demokratikus Koalíció
A magyarországi EP-választásokon második helyet szerzett párt szemmel láthatóan nem tudja eldönteni, hogy hogyan kellene szavazzanak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szocialista EP-frakció maga is megosztott a kérdésben. A szocialisták egy sor kérdésben – így a szociális politika, a klímapolitika és a jogállamiság kérdésében – nem voltak elégedettek a jelölt által a múlt heti meghallgatáson adott válaszokkal, és ezért levelet írtak, amelyben pótlólagos megerősítést kértek. Sok múlik azon, hogy mennyire lesznek elégedettek a válaszokkal. A Demokratikus Koalíció például a saját szimpatizánsai körében egy szavazást szervezett, de ennek eredményeit nem tették közzé, amikor pedig megkerestük őket a kérdéssel, hogy sikerült-e dönteni, és hogy mi lett a szavazás eredménye, akkor nem válaszoltak. A DK láthatóan dilemmába került, amikor Orbán ennyire támogatta von der Leyent, arcvesztést okozhat, ha a négy jelöltjük megszavazza.

MSZP
Az MSZP ugyanabban az EP-frakcióban ül, amelyben a DK is, az egyetlen képviselőjük, Ujhelyi István azonban bejelentette, egészen biztosan nem fogja megszavazni a Tanács jelöltjeit: „el kell mondani mindenhol, itthon és az intézményekben is, hogy azt az alkudozást, amit a miniszterelnökök egymással folytattak a bizottság elnökjelöltje kapcsán, az elfogadhatatlan” – utalt a képviselő arra, hogy a Tanács nem tartotta tiszteletben a spitzenkandidat-rendszert.

Momentum
Az EP-választásokon meglepetést okozó Momentum két képviselőt küld az EP-be, ők sem tudni, hogyan fognak szavazni, ugyanis a Dacian Cioloș által vezetett frakció legnagyobb erejét a francia elnök, Emmanuel Macron pártja, az En Marche teszi ki. Macron a csúcsjelölti rendszer ellen volt, és amennyiben kedden megszavaznák a csomagot, úgy egy francia, Christine Lagarde lenne az Európai Központi Bank vezetője. Igen ám, csakhogy a Renew-ból sokan nincsenek meggyőződve a német védelmi miniszter alkalmasságáról, így ők is kérdéseket tettek fel neki. Az egyik pedig, aki a legvehemensebb volt, az éppen Cseh Katalin momentumos képviselő volt, aki elmondta, hogy több frakciótársával együtt ragaszkodnak egy jogállamiságot védő EU-s mechanizmus létrehozásához. Valamint a német politikusnak garantálnia kell egy olyan intézményt is, amely nyomon követheti az EU tagállamainak demokrácia-állapotát.A Renew állítólag csak ezen feltételek teljesítésével áll be a jelölt mögé, továbbá akkor, ha az elköteleződik a klímavédelem és a bizottsági munka átláthatóbbá tétele iránt. A momentumnak is elküldtük kérdéseinket, hogy rögzült-e az álláspontjuk, de még nem válaszoltak.

Jobbik
A Jobbiknak egy Ep-képviselője van, Gyöngyösi Mártonnak pedig nincs frakciója, így a főleg brit Brexit-pártosokkal ül együtt az EP-ben. Gyöngyösi még július 9-én jelentette be, hogy nem fogja megszavazni von der Leydent. "Azok a politikusok, akik erről azokon a zárt megbeszéléseken döntöttek, 250 millió európai szavazópolgárt, köztük három és félmillió magyar embert vertek át", írta Gyöngyösi a Facebookra, és sérelmezte, hogy a Fidesz ugyanúgy veri át a szavazóit, mint a Tanács az európaiakat.



Az RMDSZ megszavazza

A Transindex kérdéseire a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt válaszolta, hogy nagy hibának tartják, hogy ebben a csomagban egyetlen fontos pozíciót sem tölt be kelet-európai képviselő, ugyanakkor azt is elmondták, hogy a Szövetség végig kiállt a spitzenkandidat-rendszer és Manfred Weber mellett, Ennek ellenére mind a két képviselőjük meg fogja szavazni Ursula von der Leyent.

Bár a vita csak kedden történt, Vincze Loránt, az RMDSZ újonnan megválasztott EP-képviselője már hétfőn egy csomó kérést fogalmazott meg von der Leyen felé. pl. hogy szűnjön meg a diszkrimináció a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Vincze arról is panaszkodott, hogy az EU egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek kellőképpen hasznosítanák az ötven millió őshonos kisebbségi hozzájárulását az európai kulturális örökséghez, és segítenék identitásuk megőrzését

Na és a román pártok?

A Nemzeti Liberálisok a Néppárt legnagyobb romániai tagjaként bejelentették, hogy meg fogják szavazni von der Leyent, várhatóan a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is támogatni fogja, a frakció döntésével összhangban.

A PSD-ről azonban nem tudni, hogyan fog dönteni, bár a frakció legnagyobb pártját adó német szociáldemokraták, az SPD egyértelműen ellene van a szerintük “leggyengébb német miniszter” jelölésének, Siegfried Mureșan, a PSD EP-képviselője azt mondta, tárgyalni fog, és ki fogja deríteni, hogy milyen ötletei vannak Romániával kapcsolatban. Ugyanígy homály fedi a két képviselővel szintén a szocialisták között ülő Pro Romania álláspontját is.

Határozatlan az USR-PLUS Szövetség is, Dacian Cioloș többször is elmondta, hogy aggasztják azok a felelőtlenül elköltött pénzek, amelyek felett von der Leyen német védelmi miniszterként rendelkezett. Ugyanakkor a román progresszívek erősebb elkötelezést várnak a jogállamiságot megsértő kormányokkal szembeni fellépésben, környezetvédelemben és az agrárvédelemben is.

Mivel a szavazás titkos lesz, ezért valószínűleg nem fogjuk megtudni, pontosan ki hogyan szavazott. Mindenesetre ha von der Leyennek nem sikerülne megszavaztatnia magát, úgy elölről kezdődne az egész procedúra, és az Európai Tanácsnak egy új csomagot kellene javasolnia.

Címoldali kép: wikipedia.de

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS