2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kis ország, nagy kérdéssel: ki lehet iktatni a politikából a korrupt oligarchiát Moldovában?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2019. június 13. 09:54, utolsó frissítés: 2019. június 14. 10:49

A Moldovában most zajló „kis forradalom” azért is figyelmet érdemel, mert térségünkben több állam is hasonló problémákkal küzd. De miért fogott most össze Moszkva és a Nyugat?


Ezekben a napokban sokan várakozóan figyelik a Moldovai Köztársaságban zajló kormányválságot. A politikai válság gyökere viszont nem kizárólag politikai: mély társadalmi krízis lappang mögötte. A helyzet lassan elviselhetetlenné vált a szegénység, a korrupció, az állami intézmények tehetetlensége, a nagy mértékű kivándorlás miatt, ami annak következménye, hogy az egész ország egy oligarcha zsebében van. Eközben a kis államnak egyidőben két kormánya és két miniszterelnöke van, akik kölcsönösen nem ismerik el egymás törvényességét – írja a Le Monde. Teljesen ellentétes politikai erők fogtak össze, támogatóként pedig közös álláspontot képvisel az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és a putyini Oroszország.

Ileana Racheru, politológus a revista22.ro portálon közölt interjújából kirajzolódik egy nagyobb összefüggés. E szerint azért érdemel kitüntetett figyelmet az, ami most Moldovában történik, mert az a kérdés, hogy egy mindent átszövő korrupciós politikai-maffia hálózatot kezében tartó oligarchát, Vlagyimir Plahotniuc-ot, sikerül-e félreállítani, felelősségre vonni? Ha igen, akkor újra lehet szervezni a tönkretett politikai-gazdasági-társadalmi életet?

Ileana Racheru, aki a poszt-szovjet államok politikai szakértője, az említett interjúban jelzi, hogy már több próbálkozás is történt Moldovában, ilyen volt a 2009-es „twitteres forradalom”, amelynek a végkifejleteként Vlagyimir Voronyin lemondott és az általa vezetett kommunista párt visszaszorult.

Oligarcharezsim: a „Plahotniuc-éra”


A szakértő elmondása szerint a mostani forradalom kevésbé jellemző a poszt-szovjet térségre, mivel a hatalomátvétel a parlament megegyezésével és egyezkedésével történt meg, nem tömeges tüntetések nyomására. Az események szerinte „a Plahotniuc éra végét” jelezhetik, egy maffia-oligarchikus rezsim végét, amely szinte teljesen átvette az állami intézmények feletti kontrollt.

Hogy ezt a rezsimet jobban meg lehessen érteni, Racheru felhívja a figyelmet a posztszovjet államokra jellemző a mérgező összefonódás a maffia és a politikum között. A Moldovai Köztársaságban Plahotniuc a maffia egyik képviselője, ki az orosz maffia 23 milliárd dollárját mosta tisztára, a kisinyóvi (Chișinău) igazságszolgáltatás és bankrendszer segítségével, aminek következtében három moldovai bank értéktelenedett el. Ő birtokolja a „Kompromat”ot, amely egy kompromittáló anyagokból álló gyűjtemény, politikusokról és szolgálati személyekről készített fotókkal és videókkal. A Kompromat segítségével zsarolással és megvesztegetéssel a kontrollja alatt tartja az alkotmánybíróságot, a főügyészt, az Állami Antikorrupciós Központot, illetve a parlament technikai apparátusát is - részletezte a szakértő.

Vlagyimir Plahotniuc (Fotó: digi24)Vlagyimir Plahotniuc (Fotó: digi24)


Ugyanakkor a korrupció és az állami közszolgálati intézmények korszerűtlensége, elmaradottsága hozzájárult, hogy Plahotniuc kiépíthette rendszerét, amiről az Open Democracy lap már 2016-ban beszámolt.

Ha összehasonlítjuk Romániával az ottani helyzetet, az nagyjából az 1990-es éveknek felel meg, sőt még Adrian Năstase sivár periódusán is túltesz” - jegyzi meg az interjúban Racheru.

Másrészt Moldovában egy speciális helyzettel is számolni kell, hívja fel a figyelmet a politológus, hiszen egy kis országról van szó, ahol mindenki ismer mindenkit, ahol könnyű találni egy rokont, barátot, ha valamilyen funkciót be kell tölteni, könnyedén meg lehet zsarolni vagy vesztegetni bárkit. Az államban tényleg létezik a komaság és a „kiterjesztett keresztapaság” intézménye, egy gyereknek több keresztapja is lehet…. Egy érdekes helyzet, hogy Adrian Candunak, a parlament szóvivőjének Plahotniuc volt a násznagya, Raisa Apolischii, az Alkotmánybíróság egyik bírája pedig a magas során Plahotniuc násznagya volt. Ugyanakkor egy kis államban könnyebb átvenni a hatalmat a helyi intézményeknél, így az Plahotniuc által vezetett PDM párt helyi szinten többségi lett, holott nem nyerte meg a választásokat.

De fontos a posztszovjet, vagy ex-kommunista mentalitása az embereknek: „Félelem, gyanú és bizalmatlanság jellemzi a társadalmat” - mondta a politológus. Mindez magyarázza, hogy Plahotniuc ellen nagyon kevés ellenállás mutatkozott a sajtó és a civil társadalom részéről, de erről tanúskodik egy tavaly végzett felmérés is.

Szövetség a közös ellenség ellen

Ez ellen lépett szövetségre most a PSRM (Szocialista Párt) és az ACUM (MOST csoport). A PSRM egy oroszbarát politikai párt, ő adja az államelnököt, Igor Dodont. Az ACUM egy több ellenzéki pártot magába foglaló, pro-európai, liberális politikai tömb, a mostani miniszterelnök, korábbi oktatásügyi miniszer, Maia Sandu innen került kinevezésre.

Az ACUM néhány éve győzködi a Pruton túli nyugati szereplőket, hogy segítsenek Moldovának megszabadulni Plahoniuc-tól. 2015-ben megpróbáltak egy kisebb forradalmat, de végül Plahotniuc győzött, és sikerült az éj leple alatt Pavel Filipet kineveznie a kormány élére, aki az oligarcha egyik lojális embere. 2016-ban is elvesztették a választásokat, mert Plahotniuc megszervezésével szavazni vitték a transznisztriaiakat, hogy az oroszpárti Igor Dodonra szavazzanak.

A szakértő szerint Plahotniuc azért juttatta elnöki székbe Dodont, mert része a rendszerének, zsarolható, és kész a megegyezésekre a Moldova jövőjét érintő problémás dolgokban (mint például az állam föderalizációja, amely most is parázs viták tárgya). 2017-ben Plahotniuc árnyékában a parlament - egy konjunkturális kisebbséggel - megszavazta a választási rendszert, azaz egyfordulóssá tették, ami nagyon nagy hátrányba nyomta az Acum tömböt.

„De Plahotniuc mára már az oroszpártiak számára is kényelmetlenné vált, egyértelmű, hogy kontroll alatt tartotta a vezetőjüket, Igor Dodon államelnököt” - magyarázza a fordulatot Ileana Racheru. „Ráadásul a 2019-es februári választások alkalmából az oroszpárti szocialisták csak 35 mandátumot szereztek, további 10 mandátum – amelyeket a felmérések szerint őket illették volna – Plahotniuchoz közel álló személyekhez kerültek”- tette hozzá.

Maia Sandu (Fotó: cotidianul.ro)Maia Sandu (Fotó: cotidianul.ro)


A szövetség problémája

A bukaresti politológus szerint ez a koalíció „szörnyű egy szövetség”. Hogy megértsük, hogy mégis miért vállalta az pro-európai ACUM a társulást a putyinista politikai erőkkel, a szakértő szerint „figyelembe kell venni a kétségbeesésüket, illetve a moldovai polgárok többségi véleményét is, mindezt a túlélés érdekében vállalták. Az emberek már nem tudják elviselni a korrupciót, a szegénységet, a nagyon masszív Nyugatra vagy Moszkvába vándorlást. Gyakorlatilag egy olyan diktátor vezette őket, akinek 90 százalékos a népszerűtlensége. Az emberek jogai nem léteztek, az igazságszolgáltatás csak egy politikai-maffiózó harctér volt.

Másrészt a két teljesen ellentétes politikai erő összefogását mégiscsak az Európai Unió, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok szakértői képviselői segítségével és jelenlétében kötötték meg, amelyről a nemzetközi sajtó mellett a Szabad Európa rádió is beszámolt.

Ileana Racheru továbbá méltányolja, hogy az ACUM nagyon nehéz vállalkozásba ment bele, hiszen nem kellene kiábrándítsa a pro-európai szavazóit, és egy pillanatig sem engedheti meg annak a látszatát, hogy elárulta az ügyüket, és az oroszok pártjára állt. Ehhez még hozzáteszi, hogy az oligarchákkal való leszámolás egy nagyon nehéz feladat, főleg egy olyan államban, ahol mindent áthat a korrupció. Ez egy olyan feladat, amelyben muszáj megegyezésre jutni egy orosz-párti többségű parlamenttel.

A román sajtóban is többen úgy értékelik a helyzetet, hogy árulás történt, hiszen megegyeztek Oroszország képviselőjével, D. Kozakkal, egy újabb föderalizációs tervben. (Például itt, de a hír virálisan elterjedt a román nyelvterületen.) A politológus felhívja a figyelmet, hogy az egész néhány filmecskével volt felfuttatva, „Kompromat” anyagokkal, tehát ebben feltételezhetően az oligarcha keze van. Álláspontja szerint, aki ismeri a moldovai politikai fejleményeket, tudja, hogy ebben nincs semmi rendkívüli, semmi újdonság. Másrészt a PSRM-nek a hivatalos honlapján megtalálható a saját föderációsterve már 2013-tól.

A helyzet eredményessége a bukaresti független szakértő szerint csak az előrehozott (szeptemberi) választásokkor derülhet ki. Pontosabban „csak akkor derül ki, hogy a kisebbik ördöggel való szövetség egy elhibázott stratégiai lépés volt vagy sem, ha sikerül Moldovának megszabadulnia Plahotniuc-tól, és elindulhat az újjáépülés útján” -tette hozzá.

Igor Dodon (Fotó: trm.md)Igor Dodon (Fotó: trm.md)


Oroszország érdeke

Ileana Racheru úgy gondolja, hogy Oroszországnak lett volna lehetősége leszámolni Plahotniuc-kal a Nyugat nélkül is. De a Kreml úgy gondolta, segít a Nyugatnak megszabadítani Moldovát az oligarchától, mert nekik demokratikus eszközökkel nem sikerült. „Azt hiszem – tette hozzá – hogy Putyin a moldovai üggyel megalapoz néhány megegyezést: első sorban a Krím félsziget anexálásáról és az ezért kirótt szankciókról lehet szó.” Továbbá szerinte Oroszország Moldovával kapcsolatban három dolgot akarhat: egy oroszpárti politikai berendezkedést, mélyreható reformok elmaradását, hogy fenntarthassa az orosz befolyás erejét. Egy „problémamegoldó” tervet Transznisztriáról, amely Moszkvának kedvezne és a Nyugatnak, illetve Romániának hátrányos lenne. Nem szeretné Moldova európaizálódását, mert akkor lenne egy példa az orosz polgárok számára, hiszen nekik is elegük van a szegénységből, a korrupcióból és oligarchákból - mondta a putyini érdekekről.

Románia?

Szakmai álláspontja szerint Románia alaposan újra kellene gondolja a Moldovával való kapcsolatát, és ezzel nincs egyedül, hiszen egyre több kritikus vélemény, álláspont fogalmazódik meg.
Ugyanis azzal is számolni kell, hogy Plahotniuc a korrupciós és klientelista hálózata teljesen átszövi a Prut mindkét oldalát - hívja fel a figyelmet a hazai problémákra. Álláspontja szerint közismert tény, hogy magas tisztségű bukaresti politikusok működtek együtt Plahotniuc-kal (egy apró példa), mint ahogy az is, hogy a román állam olyan kiadókat tart fenn Moldovában, amelyek publikációiban az oligarchát mossák tisztára.

Nyitókép: newsmaker.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS