2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Harminc éve fojtották vérbe a Tienanmen téri diáktüntetést

Ambrus István Ambrus István 2019. június 04. 17:30, utolsó frissítés: 2019. június 06. 09:57

A Mennyei béke terén tüntető diákok reformokat követeltek, a hadsereg több ezer embert gyilkolt meg.


Az 1989-es május 4-i incidens kapcsán, vasárnap megszólalt a kínai védelmi miniszter, Vej Feng-ho (Wei Fenghe). Egy Szingapúrban rendezett biztonságpolitikai fórumon azt nyilatkozta, hogy a harminc évvel ezelőtti tüntetés elfojtása, az akkori hatalom szempontjából helyes döntés volt, amely az ország stabilitásának megőrzésére irányult.

A nyilatkozat önmagában már csak azért is érdekes, mert Kína a legtöbb esetben mindent megtesz azért, hogy az 1989-es június 4-i eseményekről a legkevesebb szó essen. Az pedig még ritkábban fordul elő, hogy egy kormányzati tisztviselő ezzel kapcsolatosan nyilatkozik. Kínában nagyon hatékonyan működik a cenzúra, ami az internetes tartalmak szűrésétől kezdve az információ áramlásának minden szegmensére kiterjed.

Vej Feng-ho hangsúlyozta, hogy a 89-es események óta eltelt harminc év, az alatt nagyon sok minden változott Kínában, többek közt a Kínai Kommunista Párt bizonyos irányelvei is. A kormányzati tisztviselő úgy ítélte meg, indokoltak voltak a 30 évvel ezelőtti események, ugyanis azóta Kína még határozottabban a fejlődés útjára lépett, így mindez utólag is a 89-es Tienanmen téri tüntetés katonai beavatkozásának szükségességét igazolja.

A Tienanmen téri tüntetés “politikai zavargás volt, amelynek elfojtása miatt a központi kormányzatnak közbe kellett lépnie. Kínában sikerült megőrizni a rendet, aminek a jelentőségéről bárki meggyőződhet, aki ellátogat ide.” - nyilatkozta a védelmi miniszter.


Harminc éve a Mennyei béke terén

1989-ben a békésen demonstráló egyetemistákkal szemben felvonultatták a hadsereget és vérbe fojtották a reformokat követelő tüntetést. A kommunista rendszer elleni megmozdulás 1989 tavaszán kezdődött, majd ennek egyik csúcspontjaként Mihail Gorbacsov 89 májusában Pekinge látogatott. Ezt a tüntető diákok tízezrei úgy értelmezték, hogy a Kínában is megérett a változásra az idő, és a szabad választások és a rendszerváltás reménye mellett Gorbacsovot éltették. Közben zárt ajtók mögött a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és Csao ce-jang kínai főtitkár egyetértett abban, hogy a kommunizmus reformjainak lefolyását ennél sokkal lassabb ütemben és ellenőrzöttebben kell levezényelni.

A Tienanmen téri diáklázadásról Honkongban minden évben megemlékeznek.A Tienanmen téri diáklázadásról Honkongban minden évben megemlékeznek.


A Tienanmen téren 6 héten át tratottak a békés tüntetések, a több ezres tömeg sátrakat is állított. A diákok mindemellett demokratikus reformokat, korrupció elleni fellépést is követeltek. A harci gépkocsik június 3-án éjszaka és június negyedikén jelentek meg, ezek jelentős része vidékről vezényelt katonai egység volt, amelyek megkezdték a térről az emberek kiszorítását, erre válaszként a diákok buszokat gyújtottak fel, a katonák pedig erre válaszként tüzet nyitottak. Egyes források szerint a WikiLeaks 2011-ben kiszivárogtatott diplomáciai sürgönyökből arra lehet következtetni, hogy a Tienanmen téren nem volt vérengzés, a katonák a tüntető diákok ellen hajtóvadászatot indítottak és Peking külső részeiben lőtték le őket.

A harminc évvel ezelőtti vérengzésről, amely során a kínai karhatalom a tüntető egyetemisták ellen fordult, az emberi jogok betartását figyelemmel követő szervezetek és a szemtanúk úgy vélik, a halálos áldozatok száma több ezerre tehető, de ugyanakkor Kína erre vonatkozóan soha nem közölt pontos adatokat.

A 30 éves évfordulóval

kapcsolatosan a védelmi minisztérium szóvivője, Wu Qian múlt héten kritikával illette azokat, akik a 89-es események kapcsán “elnyomást” emlegetnek. Mindemellett az 1989-es kínai tüntetés leveréséről hivatalosan nem sem a kormány, sem a Kommunista Párt nem emlékezik meg.

A Reuters szerint a Tajvan Kormánya állásfoglalásában azt hangoztatta, hogy Kínának megbánást kell mutatnia 30 évvel a véres események után. A tajvani Anyaországi Ügyek Tanácsa úgy véli, “Kínának el kell ismernie, a június 4-i eseményeket és demokratikus reformokat kell bevezetnie.”

 A gyertyafényes virrasztáson több tízezren vesznek részt. A gyertyafényes virrasztáson több tízezren vesznek részt.


Az MTI arról számolt be, hogy Kommunista Párt különleges biztonsági intézkedésekkel készül a vérengzés 30. évfordulójára, aminek eredményeként több embert őrizetbe vettek. Az intézkedések gyanánt több nagyvárosban megerősítették a katonai és a rendőri jelenlétet, de a legszigorúbb intézkedések Pekingben vannak.

Mike Popmpeo amerikai külügyminiszter az események harmincadik évfordulója kapcsán arra szólította fel Pekinget, hogy szüntesse be a kisebbségek, köztük az ujgur muzulmánok elleni elnyomást. Hozzátette, bízik abban is, hogy Kína a gazdasági helyzetének javulása és a nemzetközi gazdasági integrációja miatt alább hagy az ilyen jellegű intézkedésekkel. Pompeo hozzátette, a kommunista vezetés módszeresen elfolytja az ujgur közösséget és az iszlám vallást, emellett pedig a muzulmán közösség több mint 1 millió tagját bezárva tartják . A külügyminiszter azt is felrótta Kínának, hogy egyre nagyobb mértékben militarizálja a Dél-Kínai-tengert.

Fotók forrása: ritkanlathatotortenelem.blog.hu

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS