2019. június 25. keddVilmos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan alakult ezidáig az európai polgári kezdeményezések sorsa?

Korodi Zsuzsa 2019. május 20. 13:52, utolsó frissítés: 13:52

Hét év alatt 83 polgári kezdeményezést indítottak, ebből 4 jutott el odáig, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a felvetett problémákkal. Összeállításunkban mérleget vonunk.


Voltak kezdeményezők, akik beletörődtek a kudarcba és feladták, voltak, akik pereskedtek és voltak olyanok is, akik rájöttek, hogy a kezdeményezés mögött rejlő páneurópai támogatás hasznosítható, és civil szervezetté alakulva folytatták tovább.

A Right2Water volt az első olyan európai polgári kezdeményezés, amely megfelelt az előírt követelményeknek, vagyis sikerült összegyűjteni egy év alatt legalább hét uniós tagállamból az egymillió aláírást. Pontosabban 1,6 millió EU-polgár támogatta, így mindössze egy évvel az európai polgári kezdeményezés bevezetése után, 2013-ban, már le is tették azt az Európai Bizottság asztalára.

A „Minden embernek joga van a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez! A víz közjó, nem árucikk!” európai polgári kezdeményezés célja egy olyan uniós szabályozás létrehozása volt, amely lehetővé teszi, hogy a víz és szennyvízelvezetés mindenki számára elérhető közszolgáltatás legyen. Ugyanakkor azt is kérték, hogy ne legyen a vízkészlet és annak kezelése belső piaci szabályozásnak alávetve.

A kezdeményezés több témakörön átívelő, számos uniós és tagállami szintű szakpolitikát érintő problémákat vetett fel. Az EB válasza talán emiatt is langyosan megnyugtató célzattal, arról biztosította a kezdeményezőket, hogy az Európai Unió évtizedek óta elismeri a biztonságos ivóvíz-ellátáshoz és a megfelelő higiénés körülményekhez való jogot mint “a teljes értékű élethez, és az összes emberi jog teljes körű gyakorlásához nélkülözhetetlen emberi jogot”, ahogy az ENSZ is. Ennek érdekében vízminőségi előírásokat vezetett be, valamint pénzügyi támogatást nyújtott a tagállamoknak az ivóvíz- és csatornaszolgáltatásokat biztosító infrastruktúrák fejlesztésére és korszerűsítésére - olvasható a bizottsági válaszban.


Mit mutat a gyakorlat?

Az állam- és kormányfők egyhangúan fogadták el a 2017-es göteborgi csúcstalálkozón a szociális jogok európai pillérét, melynek egyik alapelve, hogy mindenkinek joga van jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, ideértve az ivóvizet is. Az Európai Bizottság rá egy évre felülvizsgálta az ivóvízről szóló irányelvet, pár módosítást meg is fogalmazott a műanyaghulladékok visszaszorításával összekapcsolva: nyilvános helyeken fel kell állítani ivóvizet biztosító berendezéseket, tájékoztatni kell a lakosságot a víz minőségéről, kevesebb palackozott vizet kell fogyasztani, ezzel is óvjuk környezetünket, és pénztárcánkat, hisz a palackozott víz fogyasztásának csökkenése évente több mint 600 millió euró kiadást spórolna meg az európai háztartásoknak, étteremben is legyen elérhető a csapvíz stb.

Az Európai Tanács (környezetvédelmi miniszterek) idén március elején elfogadta az ivóvíz-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatra vonatkozó álláspontját, ahogy az Európai Parlament is rábólintott.

És noha, az uniós szervek mindezt úgy tüntetik fel, hogy a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés közvetlen eredményének tekinthető, hat évvel annak elindítása után sem történt semmi.

Most megint a Tanács asztalán van a direktíva. Az intézményközi tárgyalásokra várhatóan a finn elnökség alatt kerül majd sor, Finnország július elsejétől veszi át az EU soros elnökséget Romániától.

A szervezők csalódottak, szerintük az uniós döntéshozó szervek mismásolnak, és azt remélik, hogy a május 26-ai választások után megalakuló EP hatékonyabb lesz. Azt kérik, legyen prioritás a Parlament és a Bizottság számára is az ivóvízhez való emberi jog biztosítása.


Úgy tűnik, Brüsszel malmai valóban lassan őrölnek,

de van úgy, hogy el sem indulnak. Ez az európai polgári kezdeményezés az egyetlen, amely legalább rész sikerekről számolhat be.

A második európai polgári kezdeményezés idáig el se jutott. Ez a One of us vagyis “Egy közülünk”, mely leegyszerűsítve azt tiltaná meg, hogy az Európai Unió olyan tudományos kísérleteket támogasson, amelyekben feltételezhetően emberi embriókat pusztítanak el. Mindez különösen a kutatás, a fejlesztési támogatás és a közegészségügy területeit érinti, az őssejtek beszerzésére is vonatkozna. A szervezők azt is kérték, hogy az Unió közvetlenül vagy közvetve ne finanszírozzon abortuszokat, sem olyan szervezeteket, amelyek ösztönzik vagy elősegítik az abortuszokat.

Ezt 1,7 millióan támogatták, 2014-ben került a Bizottság elé. A válasz, röviden kiragadva a lényeget: “a Bizottság megítélése szerint a szervezők fontos kérései közül már több folyamatban van, köztük az is, hogy az EU ne finanszírozza emberi embriók megsemmisítését.” A Bizottság szerint nem teljesíthető a szervezők azon kérése, hogy az EU egyáltalán ne finanszírozza az emberi embrionális őssejt vonalak létrehozását követő kutatási szakaszokat.

“A történetnek mindenképp az az árnyoldala, hogy a sikeres aláírásgyűjtés ellenére sem született jogalkotási javaslat, a szervezők meg is támadták a Bizottság azon határozatát, hogy nem nyújt be jogalkotási aktusra irányuló javaslatot. A pert is elvesztették első fokon, úgyhogy ennek van egy ilyen negatív töltete, ami a gyakorlati megvalósulást illeti” - véli Tárnok Balázs jogász, akinek doktori kutatási területe az európai uniós kisebbségvédelem, azon belül az európai polgári kezdeményezés és az őshonos nemzeti kisebbségek lehetőségei.

A kezdeményezők azóta létrehozták az Egy közülünk szövetséget is, abortusz-ellenes illetve családpárti mozgalomként tevékenykednek. A Szövetség 24 EU-s tagállamban van jelen.

A Stop Vivisection (az élveboncolás betiltásáért) a harmadik európai polgári kezdeményezés, amely összegyűjtötte az 1 millió aláírást, 2015-ben be is nyújtották az Európai Bizottsághoz. Ennek elindítói pedig azt akarták elérni, hogy a Bizottság kezdeményezzen olyan jogszabályt, amely nem engedélyezi a kísérletezést élő állatokkal.

A bizottsági válasz ezúttal is ugyanazt a cinikus felhangot üti meg, kicsit olyan mintha megdicsérné ugyan az EU-polgárokat az igyekezetükért, de vállon veregetés után leülteti őket azzal, hogy mi a jó úton járunk, ti amúgy se láthattok át mindent, így nem csoda ha nem tudjátok, hogy ezen a téren is minden a legnagyobb rendben. Kevésbé sarkítok, mint szeretném, a bizottsági közleményből kiderül:

“A Bizottság örömmel látja, hogy sikerült ilyen sok embert mozgósítani az állatjólét érdekében” (dicséret, vállon veregetés)

“ Az állatok teljes körű helyettesítésének végleges célja felé vezető úton a 2010/63/EU irányelv (melyet a polgári kezdeményezés visszavonna) elengedhetetlen eszköz, mely alkalmazza a „három R” elvét – azaz az állatok felhasználásának helyettesítését, visszaszorítását, illetve tökéletesítését.” (mi mindent megteszünk)

“A Bizottság nem győzi hangsúlyozni, hogy milyen fontos a tagállamoktól kezdve a kutatói közösségig valamennyi szereplő elkötelezettsége e célok elérése érdekében” (ha valami nem úgy sül el, nem csak a mi hibánk)

“ A Bizottság tehát nem szándékozik az irányelv hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatot előterjeszteni, sem új jogszabályi keret elfogadását javasolni. A Bizottság továbbra is támogatja az alternatív módszerek kidolgozását és alkalmazását” (itt minden rendben van, nem kell változtatni, de azért nyitottak vagyunk, hogy ne mondják ránk az ellenkezőjét)

Vagyis az állatkísérletek teljes betiltásának még nem jött el az ideje, mivel az uniós szabályozásnak amúgy is az alapvető célja az állatkísérletek fokozatos beszüntetése, ráadásul szükség is van rájuk, hisz a teljes betiltás az orvosbiológiai kutatások leállásával és más, EU-n kívüli országokba való áthelyezésével járna - érvel a Bizottság. A Stop Vivisection szervezői az Európai Ombudsmanhoz fordultak az európai Bizottság intézményi inkompetenciája miatt.


A negyedik sikeresnek mondott európai polgári kezdeményezés is csak részben sikeres,

és főként csak azért, mert sikerült összeszedni azt a kolosszális 1 millió aláírást egy év alatt. A Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől! elnevezésű kezdeményezés ötletgazdái arra kérték az Európai Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a glifozátot, ezenkívül vizsgálja felül a növényvédő szerek jóváhagyására vonatkozó Eu-s eljárást, és határozzon meg az egész Unióra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési cél értékeket a növényvédő szerek használatának tekintetében.

Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy sem tudományos, sem jogi alapja nincs a glifozát betiltásának (nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a glifozát rákkeltő lehet), ezért nem nyújt be erre vonatkozó jogalkotási javaslatot.

Sőt 2022-ig meghosszabbították a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét, persze ez a tagállamok döntése volt, nem kenhető csak a Bizottságra (Románia persze mellette voksolt). Ami viszont az EB hozzáállását illeti: tíz éves hosszabbítást kért, de az Európai Parlament leszavazta.

Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ben a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a világ egyik legnépszerűbb gyomirtóját. A glifozát soron következő uniós felülvizsgálata idén decemberben kezdődik, négy tagállam, Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország közösen felel majd a következő értékelésért. A döntést csak 3 év múlva kell meghozni, akkor jár le a mostani engedély.

Az ötödik európai polgári kezdeményezés, amelynek sikerült összeszednie a több mint 1 millió aláírást, a Minority SafePack - Egymillió aláírás az európai sokszínűségért, amelyről más sokat hallottunk és kiemelten követünk. Ebben az esetben, noha már egy éve összegyűlt az egymillió aláírás (1 millió 128 ezer), egyelőre nem továbbították még az Európai Bizottsághoz, így nem dőlt még el a sorsa, és kérdés marad, hogy az EB nem próbálja-e majd azzal leseperni az asztalról, hogy a kisebbségvédelmi kérdések nem tartoznak a jogalkotási hatáskörébe. Ahogy arra már egyébként hivatkozott 5 évvel ezelőtt is, ezért kellett négy évig pereskedni, míg végre zöld utat kaphatott a MSPI.

Hét év alatt tehát 5 kezdeményezés került közel ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze.

Összesen 23 európai polgári kezdeményezést már első körben elkaszált az EB. Például a Stop Brexitet - ezt nem is kell talán magyarázni -, vagy a napokban azt, amely a megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekkel folytatott kereskedelem beszüntetését célozta meg. Ezt egyébként azzal indokolta a Bizottság, hogy jogilag elfogadhatatlan, mivel nyilvánvalóan kívül esik az uniós szerződésekben foglalt hatáskörén. Ahogy például az is, hogy tegye büntethetővé a prostitúciót uniós szinten, ezt az Együtt egy legalizált prostitúció nélküli Európáért polgári kezdeményezés elindítói kérték.

39 kezdeményezést vontak vissza, vagy a kellő támogatás hiányában “ejtettek”, vagy azért, mert nem jött össze az 1 millió aláírás, vagy, mert nem jött össze legalább hét tagállamból a meghatározott minimum aláírásszám.


Reformra szorult a rendszer

Úgy tűnik legalábbis, ha a számokat nézzük, akkor felmerül a kérdés, hogy mennyiben szolgálhat az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia eszközeként, be tudja-e tölteni ezt a feladatát? Tárnok Balázs jogász úgy látja, elvi szinten megvolt annak az esélye, és mind a mai napig megvan, hogy az európai polgári kezdeményezés teljesítse a deklarált célját, és hogy közelebb hozza az Unió polgárait magához az Unióhoz.

“A probléma abban áll, hogy a 2012-es alkalmazása óta az európai polgári kezdeményezés a gyakorlatban nem érte el azt az eredményt, amelyet vártak tőle. Ez abból fakadt, hogy az első egynéhány évben az Európai Bizottság nagyon szigorúan állt hozzá a kezdeményezések bejegyzéséhez, mivel azok egyharmadát elutasította. Majd 2016 környékén, a Minority SafePack ítélet magasságában bekövetkezett egy gyakorlati változás, és az EB elkezdte alkalmazni a részleges bejegyzés gyakorlatát, és így megpróbálta elérni azt, hogy ne kaszálja el ezeket már a korai fázisban.

Ami viszont továbbra is tény, hogy nem igazán tudunk beszámolni az elmúlt hét évben olyan polgári kezdeményezésről, amely végigvitte a teljes életútját és a kezdeményezés megindításának közvetlen következményeként egy jogalkotási aktusra irányuló javaslattal ért véget. Abszolút legitim volt az az elképzelés, amelyet az európai polgári kezdeményezéshez célként tűztek, hiszen az Európai Unióban kizárólag az Európai Bizottság indíthat jogalkotási eljárást, az EP-nek nincs ilyen jogköre, mint például, ami a nemzeti parlamentek többségében van, és pontosan ennek a monopolhelyzetnek a megtörésére hozták létre az európai polgári kezdeményezést. Hiszen egy sikeres polgári kezdeményezés arra kényszeríti a Bizottságot, hogy tűzze napirendjére a kérdést, foglalkozzon vele, de eddigiekben ez nem ért el átütő sikert.”

Az európai polgári kezdeményezés 2012-es elindításakor igen nagy reményeket fűztek hozzá a civil szervezetek, de a kezdeti lelkesedés csökkent a folyamatos kudarcok miatt. Tárnok Balázs szerint “sokan kezdtek el akkor stratégiai szinten gondolkodni ennek alkalmazásáról, majd amikor jöttek a kudarcok - és itt az első három-négy évnek a rendkívül szigorú gyakorlatára gondolok -, akkor többen úgy voltak vele, hogy igazából ez a jogintézmény nem igazán működik, nem igazán alkalmas arra, hogy elérje a polgároknak azt a célját, hogy befolyásolni tudják az Európai Unió jogalkotását, így kevesebb polgári kezdeményezést is nyújtottak be az ezt követő években.”

Ez pedig arra késztette, kényszerítette az Európai Bizottságot, hogy megreformálja az európai polgári kezdeményezést. Ez a hónap elején be is fejeződött, az Európai Parlament is jóváhagyta, a Tanács hivatalosan is elfogadta az új rendeletet, amely alapján jövő évtől könnyebb lesz kezdeményezéseket indítani és támogatásokat gyűjteni.

“Az Európai Unió, a jogalkotó érzékelte, hogy gond van ezzel a jogintézménnyel és egy széleskörű reformot kezdett el, bevonta az uniós polgárokat is arról, hogy hogyan kellene módosítani, hogy ez jobban működjön. Például az új rendelet lehetővé teszi már a részleges bejegyzést is, vagyis attól, hogy egy polgári kezdeményezésnek egyes részei nem esnek Európai Uniós hatáskörbe, de más részei igen, akkor be lehet azt részlegesen jegyezni. Ugyanakkor fontos változás a felkészülési időszak bevezetése. Vagyis, ne kezdjen el azonnal ketyegni az óra, amint a Bizottság bejegyzi a kezdeményezést. Legyen a szervezőknek felkészülési idejük, amíg elkészítik a papír alapú gyűjtőíveket, amíg elkészítik az online aláírás rendszert stb. Megfigyelhető volt ugyanis, hogy bejegyzés után másfél-két hónap elment az egy évből arra, hogy előkészítsék az aláírásgyűjtés technikai feltételeit. Az új rendelet értelmében legfennebb hat hónap áll a szervezők rendelkezésére, hogy felkészüljenek, de ők döntik el, hogy mikor kezdődik az aláírásgyűjtés, mikor kezdődik az egy év “ - tudtuk még meg Tárnok Balázstól.

Jelenleg 15 európai polgári kezdeményezés van folyamatban, köztük a Székely Nemzeti Tanács által elindított Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért, mely esetében 6 év pereskedés után kezdődhetett el az aláírásgyűjtés. Továbbá igen szerteágazó ügyekben szólítják fel a Bizottságot jogalkotásra: a ketrecmentes állattenyésztésért (End the Cage Age), az éhezés felszámolásáért (Nem engedhetjük, hogy az európai lakosság 8%-a éhezzen!) vagy épp az elektronikus cigaretta ésszerűbb szabályozásáért is indítottak polgári kezdeményezést.

Érdekesség, hogy idén már 9 európai polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba a Bizottság. A Mentsük meg a méheket nevű európai polgári kezdeményezést, mely a biológiai sokféleség védelmét és a rovarok élőhelyeinek javítását célozta meg, május 27-én iktatja.

Jövő évtől tehát mindenképp egyszerűbb lesz európai polgári kezdeményezést indítani és könnyebb lesz az aláírásokat is összeszedni, kérdés marad, hogy az új Bizottság milyen hozzáállással kezeli majd az EU-polgárok kezdeményezéseit.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS