2020. január 22. szerdaVince, Artúr
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kárpátaljai magyar sajtó halálra ítélésével egyenlő az ukrán nyelvtörvény?

T. N. 2019. május 06. 16:21, utolsó frissítés: 16:21

A Political Capital értékelése szerint nem éppen ennyire aggasztó a helyzet.


A Krónika napilap hétfői cikkében arról ír, hogy “kék-sárga szájkosarat raknának Kárpátaljára”, az újonnan elfogadott ukrán nyelvtörvény ugyanis, értelmezésük szerint, “magánbeszélgetésekre korlátozza, és a templomok falai közé szorítja a kisebbségek nyelvhasználatát”. A napilap megszólaltatja Bocskor Andreát, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselőjét, aki megerősíti ezeket az állításokat, hozzátéve, hogy a nyelvtörvény “a szabályok megsértéséért jogi felelősségre vonást, pénzbírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.”

A Krónika megszólaltatta Pallagi Mariannát is, a Kárpátalja.ma hírportál főszerkesztőjét, aki hangsúlyozta, amennyiben életbe léptetik a törvényt, “a nemzeti kisebbségek nyelvén működő rádió- és tévéadók is lehúzhatják a rolót.” Mindez Pallagi szerint azért következhet be, mert a nyelvtörvény megköveteli, hogy a médiumok a tartalmukat ugyanolyan mértékben közöljék ukránul, mint a kisebbség nyelvén.

Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője a portálnak arra világított rá, hogy “Ukrajnában egyetlen olyan jogszabály sincs, amelyet teljes mértékben betartanának vagy betartatnának, s valószínűleg ez a sors vár a nyelvtörvényre is”. De hozzátette, a törvény rövid távon halálra ítéli a nem ukrán nyelvű sajtót, így a magyar nyelvűt is. Azonban Kőszeghy azt is elmondta, hogy ez magyarországi támogatás nélkül már évek óta megtörténhetett volna. A főszerkesztő azt is kiemelte, hogy a Pallagi által említett megkötés nem vonatkozik az Európai Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén megjelent sajtótermékre - ideértve, természetesen, a magyart is.

Ezt az információt erősíti meg a magyarországi Political Capital független politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet is a törvény első olvasata utáni összefoglalójában, hozzátéve, hogy a nyelvtörvény megkötései az Ukrajnában őshonosnak tekintett kisebbségek (krími tatár, karaim, krimcsak, azovi görög) nyelvein megjelenő sajtótermékekre sem vonatkoznak. Az online sajtótermékekre ugyanaz a szabályozás alkalmazható.


A Fidesz ukrajnai származású EP-képviselőjének állításai is kiegészítésre szorulnak, hiszen a kisebbségek nyelvhasználata nem feltétlenül fog a magánélet színtereire visszaszorulni. Annak ellenére sem, hogy törvény szerint a nyilvános rendezvények nyelvének ezentúl kötelező ukránnak lennie. A Political Capital értelmezésében a jogszabály megkötése csak azokra a rendezvényekre vonatkozik, amelyekben van állami (központi adminisztráció, önkormányzati, stb.) részvétel. Így a magánszervezésű rendezvényeken - pl. esküvőkön, mulatságokon - lehet a kisebbségek nyelvét használni. Sőt, a specifikusan külföldiek számára szervezett rendezvények – tudományos konferenciák, stb. – kivételként szerepelnek a törvényben.

A még nem hatályos törvény nem az ukránon kívüli nyelvek betiltásáról szól, hanem azt rögzíti, hogy az államnyelv az ukrán. Ezzel szerették volna elejét venni azoknak a törekvéseknek, amelyekkel az ukránon kívül egyéb nyelveket - elsősorban az oroszt - próbálnának államnyelvvé tenni. A nyelvtörvény további kitételei közé tartozik, hogy a hivatalos ügyintézés nyelvét alapesetben ukrán nyelvűvé teszi. A törvény 30. pontja azonban kimondja, hogy az ügyfél kérésére el lehet ettől térni, vagyis az eddigi gyakorlathoz képest nem sok változás várható. A törvény az oktatás nyelvére is kitér, de csak megerősíti azt, ami az oktatási törvényben szerepel, vagyis hogy az oktatás nyelve az ukrán. Azonban a kisebbségi iskolákra továbbra is az oktatási törvényben lefektetett szabályok vonatkoznak.

A Political Capital ugyanakkor leszögezi, hogy a teljes megismerhetőség hiányában még nem került sor a jogszabály szövegének alapos, részletekbe menő, azt az ukrán jogrendszer más elemeivel, valamint Ukrajna nemzetközi kötelezettség-vállalásaival összevető elemzésére. Az elemző központ kiemeli, hogy nincs szó a magyar vagy más kisebbségi nyelvek betiltásáról, azzal együtt sem, hogy az orosz nyelvű sajtó helyzetét a jogszabály valóban érdemben nehezíteni fogja.

Nyitókép: karpathir.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS