2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az EU-s intézmények is tartanak attól, hogy be fognak avatkozni az EP-választásokba

Ambrus István Ambrus István 2019. április 03. 13:50, utolsó frissítés: 14:12

Az sem segít lenyugtatni a kedélyeket, hogy az EU-ban 116 millió hamis Facebook-profil működik.


Az európai parlamenti választások miatt egyre nagyobb aggodalmat okoz az online platformokon létrehozott hamis profilok magas száma. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos március 20-i állásfoglalásában nyomatékosítja, hogy az online platformoknak a választásokig egyértelművé kell tenniük a konkrét szándékaikat és intézkedéseiket a hamis profilok, adatlapok és az ezeken keresztül terjedő információk áramlásának megfékezése ellen. Arra is felkérik az ezeket a platformokat működtető cégeket, hogy lehetőséget kell biztosítaniuk a felhasználóknak, hogy biztos forrásból ellenőrizhessék a szolgáltatások online felületein megjelenő információk valódiságát.

A nagy közösségi oldalak elvileg már 2018-ban megteremtették annak a lehetőségét, hogy szoftverek segítségével a Facebook, a Google és a Twitter is kizárja a valótlannak tartott tartalmakat. Ezeknek a szoftvereknek a hatékonyságát a EB tagjai ugyanakkor megkérdőjelezik. Az EU erre szakosodott végrehajtó és ellenőrző bizottságának tagjai által az elmúlt napokban közzétett álláspont szerint viszont érzékelhető a szolgáltatók erőfeszítése a politikai, választási hirdetések átláthatósága, és a választások sértetlenségét illetően.

Andrus Ansip, Vera Jourova, Julian King and Mariya Gabriel új intézkedéseket jelentenek be 2018 végén az választások lehetésges befolyásolásának elkerülése érdekében. (Fotó: EUObserver)Andrus Ansip, Vera Jourova, Julian King and Mariya Gabriel új intézkedéseket jelentenek be 2018 végén az választások lehetésges befolyásolásának elkerülése érdekében. (Fotó: EUObserver)


A félretájékoztatás miatt általános az aggódás

Az Eurobarométer felmérései alapján kiderül, hogy a lakosok jelentős része aggódik amiatt, hogy egy külső ország beavatkozik a parlamenti választások kimenetelébe. A múlt évben közzétett felmérés szerint a lakosok 61%-a aggódik a manipulatív kibertámadások miatt, 59%-uk amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy külföldi beavatkozás révén megváltoztathatják az európai parlamenti választások kimenetelét. Mindemellett a részletes felmérés szerint a lakosság több mint 70%-a azt szeretné, ha egyértelműen elérhetővé válna az online hirdetések és tartalmak mögött álló érdekcsoportok, illetve személyek identitása.

Az álhírek körüli hisztéria és aggodalom Donald Trump megválasztása után lett egyre erőteljesebb az Európai Unióban, és terjedt el egyre aktuálisabbnak vélt problémaként. 2017-ben az év szava lett a fake news (álhír). Az álhírekre vonatkozó aggodalmak nem csak Európára vagy az Egyesült Államokra jellemzőek, hanem globális szinten is problémát jelentenek, beleértve Kínát és Oroszországot is. A jelenséget kutató szakemberek mellett a jogi keret megalkotói is arra törekednek, hogy minél ellenőrizhetőbbé és kontrollálhatóbbá tegyék ezt a jelenséget a különböző országok szintjén.

(Fotó: Time)(Fotó: Time)


Ezt az alapelvet Emanuel Macron is hangoztatta. A francia elnök részleges megoldásként azt vette alapul, hogy láthatóvá kell tenni azokat az érdekcsoportokat, illetve személyeket, akik politikai tartalmú híreket terjesztenek a világhálón, elsősorban a közösségi oldalakon. A németeknek erre többek közt az úgynevezett 2017-es “Facebook törvény” volt a válasz, amely a rasszista és xenofób tartalmakat szűrte ki. Ez lehetővé tette, hogy amennyiben a platformok nem távolítják el a jelzett tartalmakat 24 órán belül, 5 illetve 50 millió eurós kártérítést kell fizetniük. Annak ellenére is, hogy ez nagy előrelépést jelentett az online felületek törvényes ellenőrzésének történetében, a németországi választások során még mindig 30 ezer hamis információt tartalmazó Facebook-profil, illetve újságcikk terjedt a világhálón.

Nagy-Britanniában óvatosabban közelítették meg a kérdést az elmúlt években, ugyanis az angol jogi szakértők előtérbe helyezték a szabad véleménynyilvánítást, illetve azokat a szakmai érveket, amelyek a cenzúrához hasonlítják a törvények által jóváhagyott tartalmak szűrését.

A nemzetközi, határokon átívelő bűnüldöző szervek még 2017 folyamán egy közös beszélgetést kezdeményeztek a Facebook, a Google, a Microsoft és az Uber képviselőivel, amelynek lényege az volt, hogy ezek a platformok milyen erőfeszítéseket tesznek a hamis hírek kiszűrése ellen. A téma kapcsán felmerülő kérdések, amelyek arra irányulnak, hogy ki, illetve mi alapján lehet eldönteni, és kiszűrni a híráramból, hogy mi az álhír, évek óta megválaszolatlanok. A szabad véleménynyilvánítás joga miatt ebbe közvetlenül nem avatkozhat be például a kormány, vagy az egyéb állami intézmények.

A kérdés megválaszolása már csak azért is fontos, mert egyre többen csak az internetet használják információs forrásnak, az oldalak tevékenységére viszont nagyon kevés jogi szabályozás van. A hamis hírek terjesztése ellen felszólaló csoportok is kettős helyzetben vannak, egyrészt megoldást sürgetnek a valótlan információk kiszűrése miatt, mindemellett jelentős részük elutasítja a kormányzati szervek közvetlen beavatkozását.

“A hamis profiloknak nincsenek jogaik, így nem vonatkozik rájuk a GDPR”

Ezt Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos nyilatkozta a probléma kapcsán, majd hozzátette, hogy tudomása szerint jelenleg 116 millió hamis profil működik a Facebookon. A szakértő azt hangoztatta, sürgetik a platformok működtetőit, hogy engedjenek nagyobb teret a tényellenőrző személyzetnek. Mariya Gabriel, digitális biztos szerint az erre vonatkozó, úgynevezett “magatartási kódexet ki kéne terjeszteni, valamint az erről szóló operációs tervet is tagállamonként kellene gyakorlatba ültetni.”

Mark Zuckerberg (Fotó: Inc.com)Mark Zuckerberg (Fotó: Inc.com)


A Facebook nem tudja garantálni, hogy nem avatkoznak bele a választásokba

A Facebook alapítója és vezetője, Mark Zuckerberg szerdán azt nyilatkozta, hogy ugyan a közösségi oldal ma már sokkal jobban ki tudja szűrni a beavatkozási kísérleteket egy választásba, mint 2016-ban, de továbbra sem tudja garantálni, hogy a május végi EP-választásokat nem fogják manipulálni. Zuckerberg az ír közszolgálati tévének adott nyilatkozatában elmondta, 2016 óta, amikor feltételezett orosz ügynökök felhasználták a Facebookot és más közösségi oldalakat arra, hogy befolyásolják az amerikai elnökválasztás eredményét, már több fontos választás volt, ami viszonylag tisztán folyt le, és bebizonyította, hogy működik az a védelem, amit a cég kiépített – mondta Zuckerberg.

Forrás: Euractiv, Euronews

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS