2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem csak maguknak ártunk, ha egyből antibiotikumot szedünk a náthára

Ambrus István összeállította:Ambrus István 2019. március 11. 13:28, utolsó frissítés: 14:18

Az antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok már az északi-sarkkörön is megjelentek.


Erre a jelenségre már évtizedekkel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet, a világszervezet mindemellett évente elkészíti az erre vonatkozó jelentését.

A környezetvédelemmel és egészségüggyel foglalkozó folyóiratok egyre gyakrabban cikkeznek arról, hogy a túlzott antibiotikumhasználat miatt a rezisztens kórokozók egyre nagyobb mértékben fordulnak elő nemcsak az állatok szervezetében, hanem a folyó- és állóvizekben, valamint a nagyobb városok levegőjében is. Legutóbb a Journal de l’environnement jelentetett meg egy tanulmányt arról, hogy az északi-sarkkörön is megjelent ez a fajta rezisztens baktérium, amelyet évekkel korábban India szennyezettebb folyóvizeiben is kimutattak.

A túlzott és felelőtlen antibiotikumhasználat miatt a huszadik század orvostudományi és gyógyszerészeti vívmányai kerülnek veszélybe, amelyek az elmúlt 100 évben jelentősen csökkentették világszinten az elhalálozások arányát.

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR - antimicrobal resistance) nemcsak a baktériumok esetében alakul ki, hanem minden olyan mikroorganizmus esetében, amelyek alkalmazkodnak az ellenük kifejlesztett gyógyszerekhez. Ennek következtében a orvostudomány által kifejlesztett gyógymódok hatástalanabbá válnak, emellett pedig a kórokozók gyorsabban terjednek az emberi és az állati szervezeten keresztül.


A Journal de l’environnement tanulmánya szerint ez a jelenség ott fordul elő a leginkább, ahol gyakrabban használnak antibiotikumokat, elsősorban sűrűn lakott környezetben, valamint az állattartással terhelt mezőgazdasági területeken. Ezzel ellentétben az urbánus környezettől távoli területeken ez a jelenség kevésbé érezteti hatását. Ezeket a rezisztens kórokozókat az állatok, elsősorban a madarak terjesztik.

Az antimikrobiális rezisztencia terjedésének globális térképeAz antimikrobiális rezisztencia terjedésének globális térképe


Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ múlt évben publikált adatai szerint az antibiotikumnak ellenálló baktériumfajták 33 ezer halálesetet okoztak 2015-ben.

A 2015. január és decembere közti időszakban végzett kutatás szerint az ilyen fertőzések 63,5%-a és a halálesetek 72,4%-a az egészségügyi ellátáshoz köthető, amelyből arra következtetnek a szakemberek, hogy az antibiotikum-rezisztencia elsősorban a kórházakban és az egyéb betegellátási intézményekben terjed a leggyorsabban.

A tanulmány rámutat, hogy az ilyen fertőzések 70%-át négy baktériumtörzs okozza: az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, a Pseudomonas aeruginosa és a Klebsiella pneumoniae.

Az antibiotikum-rezisztencia az emberi szervezet tekintetében az összes korosztályra veszélyt jelent, de kiemelten érintettek az egyéves vagy annál fiatalabb újszülöttek és a 65 év fölötti idősek. A rendelkezésre álló adatok szerint Európában ilyen tekintetben a leginkább érintett országok Görögország és Olaszország.

Az AMR veszélyeire az elmúlt évtizedben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nemzetközi fórumokon is, és egyre gyakrabban hangoztatják, hogy az antibiotikumok nem szakszerű használata az egészségügyi rendszerre nézve anyagilag is rendkívül megterhelő. A Világbank szerint a következő évtizedekben az egészségügyben az erre vonatkozó kiadások elérik a globális össztermék 1.1-3.8%-át.

Az erre vonatkozó kutatásokra is egyre többet kell költeni, ugyanis a '80-as évektől kezdve kevés átütő sikert értek el a gyógyszergyártók abban, hogy a rezisztens baktériumfajtákat legyőző antibiotikumokat fejlesszenek ki.

A WHO 2017-ben fogadott el erre vonatkozó tervet, amelynek gyakorlatba ültetését 67 ország vállalta. A rendelkezések elsősorban a mezőgazdaságra vonatkoznak, és előirányozzák ebben az ágazatban az antibiotikumok túlzott használatának elkerülését. Az állattenyésztés és a hústermelés miatt ugyanis az állatok megbetegedésének megelőzésére használt antibiotikumok aránya a jelenlegihez képest várhatóan 67%-kal növekszik a következő 10 évben. Emiatt az ellenálló baktériumok a hústermékekben, valamint a talajba és az ivóvízbe szivárogva egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét.

Az állattenyésztők azért használják nagy előszeretettel az antibiotikumokat, mert ezek megfelelő adagolásával a tudják a legegyszerűbben és a leghatékonyabban kezelni az állatok megbetegedését.

Az antibiotikum-rezisztens génekkel kapcsolatosan múlt évben a Pekingi Egyetem végzett egy kutatást, amely során a városok levegőjében mérték az antibiotikumnak ellenálló gének elterjedtségét. Összesen 13 ország levegőjéből vettek mintákat, amelyekből kimutatták, hogy az ilyen környezetben 30 olyan géntípus van, amelyek 7 féle antibiotikummal szemben is ellenállóak. A rezisztens gének a pekingi levegőben fordultak elő a legnagyobb arányban, ahol ezeknek 18 féle altípusát mutatták ki.

A jelenség visszaszorítása érdekében a hatóságoknak gyakrabban kell ellenőrizniük a gyógyszergyárakat, az állattenyésztés során felhasznált antibiotikum mennyiségét, valamint ezek mértékét a szennyvízben. Az erre vonatkozó tanulmányokban arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy ezek a gének képesek hozzátapadni a levegő részecskéihez, így könnyen átterjedhetnek más térségekbe is, ahol alacsonyabb az antibiotikumok használata, így nagy a valószínűsége annak, hogy hosszú távon új, az antibiotikumnak ellenálló baktériumok fejlődjenek ki.

A problémát az is súlyosbítja, hogy egyre többen szednek indokolatlanul antibiotikumot, amely kapcsán sok tévhit is él az emberek körében. Az egyik legelterjedtebb, hogy a megfázás és nátha ellen hatékonyak az antibiotikum-készítmények, holott ez nem igaz. A hvg.hu azt írja, 2000 óta 65%-al emelkedett az antibiotikumok használatának aránya, amely Törökországban a legnagyobb, majd Spanyolország és Franciaország következik a rangsorban.

Az Európai Unió szakértői csoportja 2017-ben tett ez ügyben látogatást Romániában. Ennek során megállapították, hogy az emberre is átterjedő rezisztens baktériumok egyre nagyobb mértékben kimutathatók az országban, amiért elsősorban a román egészségügy helyzete a felelős. A szakértők továbbá úgy vélik, hogy a helyzet javítása érdekében a lakosság nagyobb mértékű tájékoztatására van szükség.

Címoldali fotó: Jarun Ontakrai via shutterstock

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS