2019. június 20. csütörtökRafael
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Huawei jelenleg a világ legellentmondásosabb cége. Összefoglaltuk, miért

Timár Norbert összeállította: Timár Norbert 2019. március 07. 17:12, utolsó frissítés: 2019. március 08. 15:54

Már Romániában is be akarják tiltani a cég távközlési eszközeit, miközben a háttérben egy globális küzdelem van kibontakozóban, amely a "digitális vasfüggöny" leereszkedéséhez vezethet.


A PNL nyilvános vizsgálatot kezdeményezne annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora hatása van az ország létfontosságú infrastruktúrájára a Huawei nevű kínai telekommunikációs cégnek, amelyet a legtöbben okostelefon márkanévként ismernek. Úgy tűnik, a párt blokkolná a kínai vállalat részvételét az 5G mobilhálózat infrastruktúrájának fejlesztésében, mert a Huawei-jel kapcsolatban biztonsági problémák merültek fel - adta hírül a G4Media.ro a Reutersre hivatkozva.



“Szükség van arra, hogy védjük a stratégiai érdekeltségeinket és sok a gyanús eset” - nyilatkozta Pavel Popescu, a PNL képviselője, aki tagja a képviselőház informatikai bizottságának is. “Rendkívül sürgős, hogy minden közbeszerzést, szerződést blokkoljunk a kínai céggel” - tette hozzá.

Pavel Popescu (PNL) a képviselőházbanPavel Popescu (PNL) a képviselőházban


A PNL képviselője hangsúlyozta, hogy 2013-ban a Huawei és az akkori távközlési miniszter megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett a kínai cégnek arra, hogy részt vegyen az ország információs és kommunikációs rendszerének kiépítésében, a forgalom monitorozásában és e-kormányzati projektekben.

Az EU Tanácsa pedig - amelynek Románia a jelenlegi elnöke - a szervezet sajtóközleménye szerint olyan megállapodásra jutott, amely áprilistól kezdve javítja az Európai Unióban a harmadik országokból (pl. Kínából vagy az Egyesült Államokból) származó közvetlen befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő ellenőrzéseit. Magyarán, a tagállamok megakadályozhatják a hozzájuk érkező közvetlen külföldi befektetéseket.

Mi az a Huawei?

A Huaweit, amelynek a nevét “nagyszerű eredmény”-ként vagy “Kína képes”-ként lehetne lefordítani, 1987-ben alapította egy Zsen Cseng-fej nevű vállalkozó, miután hosszú éveket húzott le a kínai hadseregnél. Történt mindez abban az időben, amikor Kína áttérésben volt a tervgazdaságról a piacgazdaságra. A cég első nagy eredményének az számít, amikor a kilencvenes évek elején elnyert egy szerződést a Kínai Népi Felszabadító Hadseregtől távközlési berendezések beszállítására, igaz, jövedelmének nagy részét a vállalat akkoriban még mindig a vidéki piacokról szerezte.

Zsen Cseng-fej, a Huawei alapítója. Fotó: The TelegraphZsen Cseng-fej, a Huawei alapítója. Fotó: The Telegraph


Annak ellenére, hogy Kína gazdasága átlagosan 10%-kal nőtt évente, az igazi áttörést a cég életébe az hozta, amikor 2000-ben a tengerentúlra is kezdett terjeszkedni. 2005-ben nemzetközi piacokon kötött szerződéseinek összege először haladta meg a hazai üzletekét - írja a BBC összefoglaló cikkében. Jelenleg a cég a világ második legnagyobb okostelefon-gyártójává vált a Samsung után, megelőzve ezzel még az Apple-t is. A Huawei jelenleg magántulajdonban és alkalmazottai tulajdonában van.

Mi a gond a kínai céggel?

Először is le kell szögeznünk azt, hogy a BBC szerint nincs semmiféle bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Huawei távközlési hálózati berendezéseit valaha felhasználta volna a kínai kormányzat vagy bárki más arra, hogy adatokat szerezzen az ügyfeleitől. Ennek ellenére az Egyesült Államok azzal vádolja a céget, hogy azt a kínai kormányzat eszközként használja céljai elérésére.

A Huawei és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolat először a cég robbanásszerű fejlődése kapcsán merült fel: sokan úgy gondolták, hogy ekkora mértékű fejlődés politikai támogatottság nélkül nem jöhetett volna létre. Ezt Zsen Cseng-fej, a cég alapítója tagadta a BBC riporterének, mondván, rengeteg, teljes mértékben állami tulajdonú cég elbukott az évek során, ezért a támogatás nem jelent feltétlenül sikereket. Véleménye szerint az eredmények sokkal inkább a kemény munkának köszönhetőek.

Az igazi botrányok tavaly kezdtek záporozni a cég felé, amikor Meng Van-csout, a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító legidősebb lányát, a kanadai hatóságok december 1-jén átszállás közben letartóztatták a vancouveri reptéren. A letartóztatás az Egyesült Államok kérésére történt, mivel azzal vádolták Menget, hogy megszegte az Irán ellen foganatosított amerikai szankciókat.

Meng Van-cso, a Huawei pénzügyi igazgatója elhagyja a vancouveri bíróság épületét, miután óvadék fejében szabadon engedték 2018. december 1-jén. Fotó: AGENCE FRANCE-PRESSEMeng Van-cso, a Huawei pénzügyi igazgatója elhagyja a vancouveri bíróság épületét, miután óvadék fejében szabadon engedték 2018. december 1-jén. Fotó: AGENCE FRANCE-PRESSE


Két hónappal ezután az USA igazságügyi minisztériuma két vádiratot nyújtott be a Huawei és Meng ellen. Az első vádirat szerint Meng és a Huawei félrevezette az amerikai bankokat és a kormányt az iráni üzleteikkel kapcsolatban. A második büntetőjogi vádirat szerint a Huawei akadályozta az igazságszolgáltatást, és kereskedelmi titkokat lopott el. Mind a Huawei, mind Meng tagadták a vádakat.

Ugyanakkor nem ez az első alkalom, hogy a Huaweit üzleti titkok ellopásával vádolták meg. Az évek során olyan cégek, mint a Cisco, a Nortel és a Motorola is mutogattak a kínai cég felé ilyen ügyekben.

A Huawei székháza a kínai SencsenbenA Huawei székháza a kínai Sencsenben


A világ legnagyobb távközlési infrastruktúra-szolgáltatójaként a Huawei az egyik olyan vállalat, amely a leginkább képes lenne az új 5G-hálózatok kiépítésére, ám az Egyesült Államok figyelmeztette hírszerzési partnereit, hogy a Huaweinek biztosított szerződések gyakorlatilag egyet jelentenek a kínai kémkedés engedélyezésével. Az Egyesült Királyság, Németország és Kanada ennek hatására felülvizsgálja, hogy a Huawei termékei biztonsági fenyegetést jelentenek-e. Ausztrália azonban ennél is tovább ment: múlt évben betiltotta azon berendezések beszállítóit, akik valószínűsíthetően külföldi kormány által végzett törvénytelen befolyásolás alanyai lehetnek.

Az MTI szerint a kínai cég csütörtökön jelentette be, hogy pert indított az Egyesült Államok szövetségi kormánya ellen, mert szerintük Washington alkotmányellenesen korlátozza cégük üzleti tevékenységét. A cég jogi keresetében az ellen emelt kifogást, hogy az amerikai kormányzat törvényes eszközzel tiltotta meg a kormányzati szerveknek, hogy olyan cégekkel szerződjenek, melyek a Huawei által gyártott berendezéseket használnak. A cég soros vezérigazgatója, Kuo Ping szerint Washington feltörte szervereiket, és jogellenesen hozzáfért a cég elektronikus levelezéséhez.

Kuo Ping, a Huawei soros vezérigazgatójaKuo Ping, a Huawei soros vezérigazgatója


Zsen tagadja, hogy a Huawei erőforrásait valaha is felhasználták volna arra, hogy a kínai kormánynak kémkedjenek. “A kínai kormány tisztán leszögezte, hogy nem fogja arra kérni a cégeket, hogy hátsó ajtókat telepítsenek” - mondta a BBC riporterének. Zsen állítja, ezt a Huawei sem tenné meg, mert nem kockáztathatja a jó hírnevét. Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy az Öt szem-egyezmény alapján az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Új-Zéland és Ausztrália viszont arra kérte a cégeket, hogy ilyen hátsó ajtókat (backdoors) építsenek be a termékeikbe.

Azt is tudni kell, hogy minden kínai cég törvényileg kötelezve van arra, hogy a vállalaton belül kommunista pártbizottságot hozzon létre. Zsen ugyanakkor azzal érvel, hogy a Huawei kommunista pártbizottságának nincs akkora szerepe, mint amekkorára a Nyugat gondol.

A Huawei saját vasúttal rendelkező kampusza, amely olyan európai városokat idéz meg, mint Bologna, Verona, Český Krumlov, Heidelberg, Burgundia, Fribourg, Párizs, Oxford, Brugge és GranadaA Huawei saját vasúttal rendelkező kampusza, amely olyan európai városokat idéz meg, mint Bologna, Verona, Český Krumlov, Heidelberg, Burgundia, Fribourg, Párizs, Oxford, Brugge és Granada


A BBC szerint a kínai egypártrendszer kritikusai azt mondják, hogy a pártbizottságok révén a cégek lehetővé teszik, hogy az állam ellenőrzést gyakoroljon a kínai vállalatok felett. Mindezt úgy, hogy Hszi Csing-ping vezetése alatt az ellenőrzés mértéke az évek során fokozódni látszik. Kínában a legtöbb vezérigazgató ugyan párttag, de ez többnyire nem jelent többet kapcsolatteremtő lehetőségnél.

Zsen Cseng-fej és Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, a KKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának elnöke, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának elnöke. Fotó: ReutersZsen Cseng-fej és Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, a KKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának elnöke, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának elnöke. Fotó: Reuters


Arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy a Huawei a kínai kormány rendelkezései alapján működne, vagy hogy Pekingnek szándékában állna beleszólni a cég üzleti terveibe vagy stratégiájába, különösen a kémkedés terén. De az, ahogyan a Kínai Kommunista Párt megvédte a Huaweit, gyanakvásra adhatott okot egyesek számára. A cégvezér lányának letartóztatását a kínai kormányzat emberjogi kérdésnek minősítette, és Kínában letartóztattak két kanadai állampolgárt államtitkok ellopásának vádjával.

Ugyanakkor Samm Sacks, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű think thank szakértője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy úgy tűnik “egyfajta háború zajlik a kormány és a vállalatok között az adatokért”.

A BBC-nek nyilatkozó technológiai szakértők és az iparági források szerint a Huawei egy évvel a versenytársai előtt áll technológiai szakértelemben, és abban, hogy mit tud nyújtani az ügyfelei számára. A szakértők úgy vélik, hogy a vállalat körülbelül 10%-kal olcsóbb árakat tud ajánlani, mint versenytársai, bár a kritikusok azt állítják, hogy ezt az állami támogatásnak köszönhetően tudja meglépni. Zsen azonban tagadja ezeket a vádakat, mondván a Huawei nem kap állami támogatást. A cég atyja azt állítja, hogy az amerikai ellenállás igazi oka a Huawei magasabb szintű technológiája.

A Huawei egy antennán kísérletezik. Fotó: BBCA Huawei egy antennán kísérletezik. Fotó: BBC


Sok elemző azt mondja, hogy a Huawei kizárása az amerikai hálózatokból az Egyesült Államok számára valójában azt jelentené, hogy az 5G-t illető képességeinek tekintetében hátramarad. Ennek viszont sokkal súlyosabb következményei lehetnek, mint azt előre gondolnánk. Ha Amerika kimarad a Huawei hálózatából, az tulajdonképpen egy két internettel rendelkező világ létrejöttéhez vezetne - vagy ahogyan az elemzők mondják, leereszkedne a “digitális vasfüggöny” - felosztva a világot azokra, akik üzletelnek az olyan kínai cégekkel, mint a Huawei, és azokra, akik nem.

A cég körüli polémia a két világrend közötti nagyobb konfliktusra világít rá. Egyes becslések szerint Kína gazdasága 2030-ra lehagyja az Egyesült Államokét, mindezt az egypártrendszer és a kommunista párt szupremáciájának fenntartásával. Ez azért is érdekes, mert sokáig hangoztatott tézis volt, hogy a gazdasági fejlődés egyúttal a demokratikusabb berendezkedésű társadalmak eljövetelét is jelenti. Hogy ez nem következett be Kína esetében, az azzal jár, hogy két, gazdaságilag sikeres, ám más tekintetben sokban különböző “világrend” néz egymással farkasszemet.

Fotó: Miquel Llop/NurPhoto via GettyFotó: Miquel Llop/NurPhoto via Getty


Ugyanakkor Kína sikerei aggodalmat szülnek azokban, akik úgy gondolják, hogy a fejlődés csak akkor lehetséges, ha jelentős kormányzati kontroll érvényesül az ország vállalatai felett. Az aggodalom hátterében pedig az áll, hogy a kommunista párt a felügyeletet felhasználhatja olyan célok elérésére, amelyek jelenleg nem tisztázottak.

Nyitókép: Újságírók követik a Huawei új okostelefonjának, a Mate S-nek, a bemutatóját, az IFA Electronics show előtt Berlinben, 2015. szeptember 2-án. Fotó: REUTERS/Hannibal Hanschke

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS