A Balkán újra puskaporos hordóvá válhat egy görög szakértő szerint
összeállította: Timár Norbert 2019. március 04. 14:35, utolsó frissítés: 2019. március 05. 10:34A Balkánon mindenütt tüntetések zajlottak le és nyugtalanság tapasztalható, amely lehet, hogy újra puskaporos hordóvá változtatja a térséget - vallja Panagiotisz Szotirisz
A számos belső problémával és nyitott nemzetiségi kérdésekkel szembesülő Balkán ismét zűrzavaros - írja Panagiotisz Szotirisz az In.gr görög nyelvű portálon. A szerző cikkében sorra tárja fel a Balkán országait jelenleg sújtó főbb gondokat, amelyek miatt szerinte újra puskaporos hordóvá válhat a térség.
Szotirisz szerint húsz évvel ezelőtt, a Rambouillet-i tárgyalások összeomlása után kezdődött a jugoszláv dráma utolsó felvonása. Röviddel a tárgyalások után megkezdődtek a NATO bombázások Jugoszláviában, amelyek formálisan is véget vetettek az akkori rezsimnek, természetesen egy majdnem az egész Macedóniára kiterjedő polgárháború és Szlobodan Milosevics bukását követően.
A Balkán
A szerző véleménye szerint az akkor uralkodó narratíva az volt, hogy a posztkommunista Balkán egyértelműen a gazdasági növekedés és a nyugati integráció útjára fog lépni. Egy szimbolikus tömörítése volt ennek a narratívának Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária belépése az EU-ba, de Szotirisz szerint ambiciózus volt az a cél is, hogy az összes többi országot is integrálják majd az EU-ba, és fokozatosan a NATO-ba is, Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina kivételével.
Ennek ellenére, a publicista szerint, időközben bebizonyosodott, hogy a balkáni országok társadalmi realitásai, főként a 2008-2009-es gazdasági válság után, semmi esetre sem felelnek meg az előzetes elvárásoknak. Az olcsó munkaerő fenntartására fókuszáló országok, a nagy kivándorlási arány, a jóléti állam veszélybe kerülése és a korrupciós járvány miatt nehezen tekinthetjük európai sikertörténetnek a térségben zajló folyamatokat.
Szotirisz állítása szerint néhány “nemzeti” sebet is nyitva hagytak, olyan időkben, amikor a térséget fokozatosan egy intenzív geopolitikai versengés színterévé változtatták. A még mindig megoldatlan kapcsolati problémán túl Szerbia és Koszovó között és természetesen a korábban nyitott, elnevezés körüli kérdésig Görögország és Észak-Macedónia között, rengeteg nyitott probléma van.
Mindezek a problémák visszatérőben vannak az élvonalba a szerző szerint, hiszen a több balkáni országban megjelenő nagyszámú tiltakozás és tüntetés-sorozat egy mélyebb legitimációs krízist mutat a posztkommunista Balkánon, de hasonlóképpen több potenciális feszültséget is felvet.
Az albán kormányzat általános elégedetlenséggel néz szembe
Szotirisz véleménye szerint úgy tűnt, Albánia maga mögött hagyta az elhíresült piramisjáték kapcsán kitörő tömeges összecsapások korát. Úgy tűnt Edi Rama kontrollálja a politikai játszmát az országban és megpróbál nagyobb szerepet követelni magának a Balkánon, különösen amióta bármilyen kilátás a koszovói rezsimmel fennálló probléma feloldására megnyithatja a “Nagy Albánia” követelés történelmi beteljesülésének kérdését.
Ugyanakkor az országán belül Ramának növekvő elégedetlenséggel kell szembenéznie. Az ország továbbra is súlyos korrupciós problémákkal küzd, a szervezett bűnözés majdhogynem nyílt politikai szerepet kapott, különösen a marihuána tömeges előállítása, míg az ország továbbra is nagyban támaszkodik a bevándorlókra.
Albániai tüntetések
A szakértő véleménye szerint az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti képviselőinek lemondását követő nagy tüntetések Tiranában egy mélyebb politikai válságot tükröznek. De azt is lehet mondani, hogy a társadalmi válság jelei voltak az elmúlt hónapok nagy hallgatói megmozdulásai, egy olyan mozgalomé, amely már meghaladta Albánia posztkommunista konfrontációit, és amely erős változás iránti vágyat mutatott az albán társadalom legfiatalabb és legdinamikusabb részeiben.
Szerbia felfordulás közepette
Szotirisz meglátása szerint első látásra Alekszandar Vucsity elnöknek domináns pozíciója van a szerbiai politikai színtéren, a Progresszív Párt kényelmes többséggel vezet 160 mandátumával a 250 helyes parlamentben. Vucsity ragaszkodik ahhoz, hogy kiegyensúlyozza országa európai perspektíváját - főképp mióta az EU-s vezetők érdekelté váltak Nyugat-Balkánon - és a hagyományos orosz barátságát, amely meglátszott Vlagyimir Putyin legutóbbi lenyűgöző, hősöknek kijáró fogadtatásán is.
Ugyanakkor az újságíró az állítja, hogy Vucsity megmutatta, hogy a Koszovó-probléma megoldására irányuló, a hagyományos kereteken túlmutató kezdeményezésekben is képes megállapodni, amelyek a Hakim Thaçi koszovói elnökkel való sokat vitatott kapcsolatfelvételekben csúcsosodtak ki, és azt vállalták, hogy a problémát kölcsönös területcserével. Ez az irány rengeteg reakciót váltott ki mindkét országban, annak ellenére, hogy úgy tűnik még Trump is támogatta ezt a megoldást.
Szerbiai tüntetések
Szotirisz szerint úgy tűnik azonban, hogy a szerb társadalom más véleményen van, hiszen egy eseménysorozat az utcára szólította az embereket. Az ürügyet egy ellenzéki politikus, Borko Stefanovics novemberi megverése, illetve más politikai erőszakoskodások hiányos kivizsgálása szolgáltatta.
Azonban a háttérben az ország gazdasági problémáival szembeni teljes elégedetlenség húzódik meg a görög újságíró véleménye szerint. Egy olyan országban, ahol, mint mondják, a családok egyre inkább Skype-on keresztül kényszerülnek kapcsolatot tartani egymással a nagy arányú kivándorlás következtében. Ezenkívül a korrupció és a sajtó beavatkozása az igazságszolgáltatásban vegyül azzal az elterjedt érzéssel, hogy a kormány arra készül, hogy túlzott engedményeket tegyen a Koszovó-kérdésben.
Szotirisz meglátása szerint az eredmény mindenesetre egy lenyűgöző megmozdulás-sorozat volt, úgy Belgrádban, mint más városokban, hetenkénti tüntetésekkel elítélve Vucsityt és a politikáját, olyan tüntetésekkel, amelyeken az ellenzéki pártok széles spektruma vesz részt.
Montenegróban növekszik az elégedetlenség
A szomszédos Montenegróban, az újságíró számára úgy tűnik, hogy Milo Đukanović politikai szuverenitása nem olyan egyértelmű, mint eddig. A politikus a Jugoszláv Kommunisták Uniójából érkezett, de már három évtizede uralja a kis balkáni ország politikai színterét. Szotirisz szerint a szövetségeseinek megváltoztatásának különleges képességét bizonyítva, Đukanović most az elégedetlenségek középpontjába találta magát korrupciós ügyei miatt. Máskülönben nem kevesen utaltak arra, hogy az elnök a szervezett bűnözéssel is kapcsolatban állna.
Bosznia-Hercegovina egzisztenciális problémái
A jugoszláv polgárháború befejezésére törekvő első nagy politikai és diplomáciai erőfeszítés megteremtése, illetve a Daytoni békeszerződéssel létrejövő bosznia-hercegovinai rezsim mindig hihetetlen mértékben komplikált és működésképtelen volt - írja Panagiotisz Szotirisz. Egy két államból álló politikai entitás logikája - a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaságé -, amelyből az első egy államszövetség, míg a második egy igazi, majdnem teljesen autonóm állami entitás, véget vetett egy véres polgárháborúnak, amely mindkét fél részéről előforduló háborús bűncselekmények sokaságával járt, de Európa legkomplikáltabb politikai rendszerét teremtette meg. A végeredmény a szakértő szerint egy elhúzódó politikai válság lett, amely az országnak még arra a képességére is hatással van, hogy szembenézzen az olyan természeti katasztrófákkal, mint a közelmúltbeli árvizek.
Bosznia-Hercegovina különleges közigazgatása
De a dolgok még bonyolultabbá válhatnak Szotirisz szerint, ha az események azt a logikát követik, amely szerint szükség van egy Dayton 2-folyamatra, vagyis az egész keretegyezmény újratárgyalására, a háttérben a Koszovóhoz kapcsolódó erőfeszítésekkel.
Románia a korrupció árnyékában
Szotirisz a romániai helyzetre is kitér, meglátása szerint ezekben a napokban a román kormány egyik rémálma válik valóra, amint a hivatalából nemrég elbocsátott ügyész, Laura Codruța Kövesi európai főügyészként tér vissza a színre.
Az újságíró szerint elegendő arra emlékezni, hogy Kövesi volt a felelős a Szociáldemokrata Párt (PSD) több fontos tagja ellen induló bírósági vizsgálatért. Emellett Kövesit olyan személynek tartják, aki jól ismeri romániai korrupció természetét.
Romániai tüntetések
A szakértő arra is emlékeztet, hogy Romániát, aki jelenleg az EU soros elnöke, a jogállamiság betartásával kapcsolatos problémákkal vádolták meg és emiatt arról is beszéltek, hogy az ország ellen, ahogyan Lengyelország ellen is, elindítsák a hetes cikkely szerinti eljárást.
Az átmenet lépései és a nyílt sebek
Szotirisz szerint a fentiek mind azt mutatják, hogy a Balkán továbbra is egy átmeneti időszakban marad. Még azok a mozgások is, amelyeket üdvözöltek a különböző oldalakon, mint a Macedónia nevére vonatkozó Prespa-tavi megállapodások, jelentős politikai feszültségek után érkeztek az adott országokban. A szakértő számára egyértelmű, hogy egy olyan térségről beszélünk, ahol a társadalmi problémák és a valós fejlődési dinamizmus hiánya súlyos korrupciós problémákkal keveredik, ugyanakkor eddig megoldatlan problémákkal is. Szotirisz szerint tény az is, hogy mindez az Egyesült Államok és Oroszország közötti erősödő geopolitikai versengés hátterében zajlik, valamint más helyi erők azon erőfeszítése mögött, hogy szerephez jussanak a Balkánon (Törökország a leginkább reprezentatív példa erre), ami azt mutatja, hogy a jelenlegi latens krízisképzetből való kilépés nem lesz könnyű.
Névcsere Észak-Macedóniában
A szakértő szerint még nem látható, hogy a több országban elinduló masszív megmozdulások, az ellentmondásos természetük ellenére, képesek lesznek-e katalizálni a politikai élet szélesebb megújulásának folyamatát.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!