2019. május 24. péntekEszter, Eliza
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Stefano Bottoni: „elveszik a Magyar Tudományos Akadémia lelkét”

2019. február 12. 11:24, utolsó frissítés: 11:29

Az MTA főmunkatársa szerint a kutatás szabadsága veszhet el ezekben a „végzetes napokban”, amelynek hatása lesz az erdélyi tudományosságra is.


Nemrég láttak napvilágot azok a hírek, amelyek szerint a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium jelentősen átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozását és, amennyiben ezt a testület nem fogadja el, akkor magát a teljes kutatóhálózatot is felszámolnák. A Palkovics-tervként is ismert intézkedések ellen számos intézmény és személy emelte fel azóta a hangját, Erdélyben is több tudományos műhely állt ki már eddig az Akadémia mellett. Az átalakításokról Stefano Bottoni történészt kérdeztük, aki az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa és kutatásainak jelentős része Erdély történetével foglalkozik.

Stefano Bottoni elmondta, hogy az MTA átalakítása még a 2018-as magyarországi országgyűlési választások előtt terítékre került, amikor agresszív sajtókampány indult a túlzottan liberálisnak tartott MTA ellen. A rendszerváltás utáni időszakban példátlan módon a kormánypárti Figyelő című hetilapban "megvetendő" kutatókat és kutatási területeket listázták. A választásokat követően a Közép-európai Egyetem (CEU) után az Akadémia lett az Orbán-kormány által indított “kultúrharc” következő célpontja.

A történész elmondása szerint 2018 júliusában a magyar költségvetés által az Akadémia kutatóintézeteinek alapellátását biztosítani hivatott 28 milliárd forintot (kb. 87 millió eurót) egy drasztikus lépéssel a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium közvetlen felügyelete alá rendelték át.

Palkovics miniszter nagymértékű átalakításokat szeretni eszközölni az Akadémián, amelynek alapját hivatalosan az adja, hogy alapkutatások helyett az innovációt szeretné fejleszteni, de más vélemények szerint sokkal inkább hatalmi játszmákról, illetve az Akadémiának szánt pénzek megszerzéséről van szó. Miután az Akadémia véleményét nem kérték ki ebben a kérdésben és annak feje fölött hozták meg a döntést, “hidegháború” alakult ki a minisztérium és az MTA között, amely odáig fajult, hogy január 1-jével a Palkovics vezette minisztérium nem folyósítja az Akadémiát törvény szerint megillető forrásokat.


Bottoni kifejtette, hogy az MTA közel 5000 ezer dolgozójának - amelyek közül 3000 kutatóként dolgozik országszerte -, még kiutalják a fizetéseket, de a dologi költségekre, vagyis a béreken kívül semmi másra (tehát még a rezsire sem) utal pénzt a minisztérium. A kutató szerint mindez azzal jár, hogy a tudományos élet sok intézetben kezd megbénulni, pl. a gépeket nem tudják üzemeltetni és a laborkísérletek is részlegesen leálltak. Bottoni hozzátette, hogy az Akadémia jogászai szerint mindez törvényellenes.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete. Forrás: nullahategy.huA Magyar Tudományos Akadémia épülete. Forrás: nullahategy.hu


A történész azt is ismertette, hogy ún. tématerületi kiválósági programoknak kellene az intézeteknek megfelelniük, rendkívül szűkös határidővel, amely annyit jelent, hogy a kutatóintézeteknek és -központoknak 4 ezer leütésben (tehát alig 2 oldalban) kell megfogalmazniuk azt, hogy eleve meghatározott témák szerint mit szeretnének kutatni az elkövetkezőkben. Bottoni példát is hozott ezekre a témákra: a humán- és társadalomtudománynak például a "kultúra és család" párosítással kellene kezdenie valamit, de ezt érthetetlennek és komolyan vehetetlennek tartják. Főleg abban a kontextusban, hogy ezek alapján a dokumentumok alapján döntenének több száz millió vagy akár 1-2 milliárd forint sorsáról.

A kutató rámutatott, hogyha az Akadémia közgyűlése májusban úgy dönt, hogy nem pályáznak, akkor a sajtóhírek szerint egyszerűen szétszedik a kutatóintézeteket és a Magyar Tudományos Akadémiából “egy nyugdíjas, tudósklub, 400 akadémikussal” marad. Ahogyan Bottoni fogalmazott “elveszik a Magyar Tudományos Akadémiától a lelkét”. A kutatóintézetek szétdarabolásának konkrét vonzatai pedig több száz vagy akár 1-2 ezer munkahely megszűnésével is járhatnak, ezzel pedig “több ezer család jövője is kockán forog”. Az átalakítások különösen kitettek a humán- vagy társadalomtudományi részlegek, amelyek“bizonyos ideológiai és hatalmi megfontolások miatt célkeresztbe kerültek”, ezért egy részükre a nagyon erős megcsorbítás vagy akár a megszüntetés várhat.

Arra a kérdésünkre, hogy véleménye szerint mi forog kockán most, a történész kifejtette, hogy egyrészt az 1994-es akadémiai törvénnyel biztosított akadémiai függetlenség megszűnése következhet, másrészt a tágabb értelemben vett kutatás szabadsága veszhet el ezekben a “végzetes napokban”. Bottoni véleménye szerint az Akadémia átalakítása óriási veszteségeket okozhat és évtizedekre vetheti vissza a magyar tudomány állapotát, amely az erdélyi, magyar nyelven végzett tudományos életre is negatív hatást fog gyakorolni.

Stefano Bottoni köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik nyilatkozataikkal vagy bármilyen más módon támogatták az Akadémiát, úgy Magyarországon, mint Erdélyben. A kutató kifejtette, hogy az erdélyi kutatók ezer szállal kötődnek az Akadémiához, sőt az MTA segített a rendszerváltozás után az erdélyi tudományosság újjászületésekor, ezért “most különösen jóleső érzés” valamit visszakapni ebből a sok támogatásból. Bottoni ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy senki ne hagyja “megbabonázni magát az ígéretek által”, mert az esetleg létrejövő új intézetekhez vagy a több finanszírozáshoz szükséges pénzt “a Magyar Tudományos Akadémiától rabolják el”.

A történész azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy úgy tűnhet, hogy nincs semmilyen ellenállási lehetősége, az elmúlt hetekben kezdték el helyzetükről értesíteni a nemzetközi sajtót és a külföldi akadémiákat, egyetemeket, de ami a legfontosabb, hogy keddre - mielőtt az MTA Elnöksége arról döntene, hogy elfogadja-e a Palkovics-terv első pillérét képező alpályázatokat – tiltakozásukat fejezik ki, és élőláncot vonnak az Akadémia Széchenyi-téri épülete köré.

Az eseményhez Kolozsváron is lehet csatlakozni, ugyanis kedden 14 órai kezdettel fél órás flashmobot tartanak Magyarország kolozsvári főkonzulátusa előtt. A szervezők mindenkit arra kérnek, hogy hozzanak magukkal egy könyvet, amely megjeleníti számukra a magyar tudományt.

A borítókép forrása: Új Egyenlőség

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS