Ilyenek voltak Bolsonaro első napjai Brazília elnökeként
Dobrai Zsolt Levente 2019. január 05. 13:24, utolsó frissítés: 2019. január 15. 09:03Sorra váltja valóra az ígéreteit: csorbítja a kisebbségek jogait, megkönnyíti az esőerdők letarolását és fegyvert adna a lakosság kezébe.
Jair Messias Bolsonaro brazil államfőt január elsején iktatták be a még októberben tartott államfőválasztáson elnyert tisztségébe. A szélsőjobboldali elnök tisztségfoglaló ceremóniáján a világ számos vezető politikusa részt vett. Ott volt az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu, Donald Trump kormányának külügyminisztere, Mike Pompeo, de nem hiányzott Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor sem.
Tisztségfoglaló beszédében Bolsonaro mindenek előtt hálát adott Istennek, hogy túlélt egy szinte az életébe kerülő merényletet. Felszólította a törvényhozókat, hogy segítsenek neki megtisztítani Brazíliát a „korrupciótól, bűnözéstől, gazdasági felelőtlenségtől és ideológiai alávetettségtől” – ezzel egyértelműen az előző, 13 évig kormányzó Munkáspárt (PT) kormányának politikáira utalt.
Elmondta, hogy ő „megszabadítja az országot a szocializmustól, a fonák értékektől, a felduzzasztott államtól és a politikai korrektségtől”. Továbbá arról is beszélt, hogy: „Egyesíteni fogjuk a népet, megmentjük a családokat, tisztelni fogjuk a vallási felekezeteket, a mi judeo-keresztény hagyományunkat, fellépünk a genderideológia ellen, ápoljuk értékeinket” - hangzott a számos politikusnak már igencsak bevált narratíva Bolsonaro szájából is.
Beszédében Bolsonaro kitért a polgári fegyverviselésre vonatkozó szabályozás fellazítására, hangsúlyozva, hogy „minden állampolgárnak jogában áll megvédeni önmagát”. A rendőrség számára pedig „jogi támogatást” nyújtana, hogy „végezhessék dolgukat” zavartalanul, ha bűnözőkre vagy bűncselekménnyel gyanúsítottakra kell „vadászni”.
Végül pedig azzal zárta év- és mandátumkezdő gondolatait, hogy emlékeztetett, Brazíliát Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége tette tönkre, illetve utódja, Dilma Rousseff, akit 2016-ban menesztettek egy korrupciós botrány és az államháztartási számok állítólagos kozmetikázása miatt.
Mit csinált elnöksége első 48 órájában?
Az új brazil elnök sorra váltja valóra azokat az ígéreteket, amiktől a kritikusai és ellenzői legjobban tartottak. Elnökségének első 48 órájában már korlátozta az őshonos és az LGBT+ közösségek jogait, csökkentette a minimálbért és az esőerdők területgazdálkodásáéért az agrártárcát tette felelőssé.
Utóbbi intézkedés azért is fontos, mert Bolsonaro egyik fő kampányigérete az volt, hogy az Amazonas területeinek védett státusza jelentette jogi akadályokat el fogja hárítani a kereskedelmi célú tevékenységek elől. A mezőgazdasági minisztérium szerepe az esőerdők területgazdálkodásában pedig azért lehet rendkívül aggályos, mert így megnőhet az agráripar befolyása az esőerdőkkel kapcsolatos döntésekben.
Komoly kérdéseket vet fel az a döntés is, amellyel az őshonos közösségek egyik kormányzati érdekvédelmi kormányügynökségét, a FUNAI-t (Fundação Nacional do Índio), valamint az Indiánok Országos Alapítványát az igazságügyi minisztériumtól áthelyezte az újonnan létrehozott Nőkért, Családért és Emberi Jogokért felelős minisztérium hatáskörébe. A döntés hátteréről azt is érdemes tudni, hogy az új brazil elnök korábban nyilvánosan megfogadta, hogy egy maréknyi földet sem fog tovább átengedni az őslakosoknak, akiknek a helyzete már amúgyis rendkívül kiszolgáltatott az illegális fairtók, a szabálytalan legeltetők, és a nagy monokulturális terményültetvények érdekeivel szemben.
Az őslakosok és a természeti kincsek védelme helyett Bolsonaro új vízi erőművek és egy Amazóniát átszelő vasútvonal megépítését vizionálja. Az intézkedések bírálói azt mondják, hogy a Bolsonaro által meghozott döntések egyszerre jelentenek veszélyt az őshonos közösségek életvilágára és a föld tüdőjeként emlegetett amazóniai esőerdők jelenlegi kiterjedésére, ugyanis így megágyaznak a további nagy léptékű pusztításoknak.
Sonia Guajajara, az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezetének (APBI) képviselője, amely több mint 300 őshonos közösséget ölel fel, decemberben az Erópai Uniótól azt kérte, hogy vezessen be szankciókat Brazíliával szemben, egy potenciális ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében.
Mivel az új, Nőkért, Családért és Emberi Jogokért minisztérium hatásköre már nem terjed ki az LGBT+ közösségek jogainak védelmére (ugyanis az átszervezett jogkörleírás csak a következő kategóriákra terjed ki: nők, gyerekek, kamaszok, fiatalok, idősek, fogyatékkal élők, feketék, etnikai és szociális kisebbségek, indiánok), az LGBT+ közösség a homofób retorika és erőszak felerősödésétől fél.
Egy másik gazdaságot is érintő lépésben, Bolsonaro elnöki rendelettel csökkentette a minimálbért 1 006 brazil reálról (1 105 lej) 998 reálra (1 096 RON). A döntést ugyan még a kongresszus is jóvá kell hagyja 60 napon belül, de jelzés értékű, hiszen ezzel párhuzamosan több piacliberalizáló intézkedésre számítanak az elemzők és a külföldi befektetők egyaránt.
Pénteken pedig arra sürgette Bolsonaro a kongresszust, hogy fogadják el azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a rendőrök és katonák számára, hogy a szolgálati idő alatt elkövetett visszaéléseik vagy bűncselekményeik alól felmentést nyerjenek. Az intézkedés ellenzői ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a tervezet elfogadásával a hatóságok nemhogy csökkentenék az erőszakos bűncselekmények számát, hanem éppen ellenkezőleg, növelnék azokat. Ráadásul rosszul sülhet el Bolsonaro ezzel párhuzamosan kigondolt azon terve is, amellyel megkönnyítenék a lakosság számára a fegyvervásárlást. Bolsonaro elődje, Michel Temer is hasonló intézkedéseket vezetett be Rio de Janeiroban, ahol a katonaság bevetésével próbálták a bűnbandák tevékenységét visszaszorítani, viszont ezekkel a módszerekkel akkor éppen az ellenkezőjét érték el.
Hogy mire számíthatunk még? Privatizációk, szabályozási lazítások egész sorára – és ki tudja, még mire. Addig is maradunk azzal a morbid jelentettel, amelyet az elnöki felavatási ünnepségen elmondott beszédek végén láthattunk. Jair Messias Bolsonaro és Hamilton Mourão miniszterelnök magasra emelték a brazil nemzetállami lobogót és az új elnök azt mondta: „ez már csak akkor válhat vörössé, ha vérünkre lesz szükség, hogy megőrizzük zöld-sárga jellegét”.