2018. november 20. keddJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Minden eddiginél több női jelölt szállt versenybe az amerikai időközi választásokon

Timár Norbert 2018. november 06. 19:31, utolsó frissítés: 2018. november 08. 11:17

Képes lesz-e a Republikánus Párt megőrizni eddigi hatalmát és ezzel támogatást biztosítani Donald Trumpnak a következő elnökválasztásokig?


A mai választásokat időközi választásoknak szokás nevezni, mert a négyéves amerikai elnöki ciklus félidejében kerül sor rájuk. Az amerikai törvényhozás, azaz a Kongresszus kétkamarás: a képviselőházból és a szenátusból áll. A képviselők és a szenátorok együttesen dolgozzák ki és fogadják el a törvényeket, a szenátusnak azonban hatalma van arra is, hogy meghallgatás után elfogadja az elnök által jelölt kormányzati tisztségviselőket és bírákat.

Jelenleg mindkét házat a Republikánus Párt uralja, amely Donald Trump elnököt támogatja. A Demokrata Párt azonban abban bízik, hogy többséget szerezhet a képviselőházban. Ha ez megtörténik, akkor lehetőségük nyílik arra, hogy megakadályozza vagy elhalassza az elnök terveit azáltal, hogy elutasítják azok életbe léptetését.

A képviselőház mind a 435 helyét megújítják, ahhoz azonban, hogy a demokraták többséget szerezzenek, legalább 23 helyet el kell elhódítaniuk a republikánusoktól. A Demokrata Párt számára ez nem is tűnhet nehéz lépésnek, hiszen 39, többnyire Trump-ellenes republikánus képviselő hagyja el a házat – ami rekordszámnak mondható – néhányan olyan ingadozó államban, mint Florida vagy Pennsylvania.

A republikánusok uralta szenátusban 35 helyért versengenek a 100-ból. Itt a képviselőházzal ellentétben nehezebben szerezhetnek többséget a demokraták, hiszen a republikánusok helyei sokkal jobban be vannak biztosítva, egyszerűen a szenátus inherens szerkezete miatt. A felsőházba ugyanis minden egyes tagállam két-két képviselőt küld, függetlenül lakosai számától, ráadásul hatéves mandátummal. Így lehet, hogy a több mint félmilliós lakosságú Wyoming állam és a 40 milliós Kalifornia is ugyanúgy két szenátorral képviselteti magát.


A közvélemény-kutatások szerint a Demokrata Párt két számjegyű különbséggel vezet. A CNN által megrendelt közvéleménykutatás szerint a párt 55%-os előnye a republikánusok 42%-ához képest tükrözi az október elején mérteket. Néhány szakértő azt állítja, hogy ez az év úgynevezett hullámválasztása (wave election) lehet, ahol a demokraták szereznek többséget. A nehezen meghatározó fogalom kb. azt jelenti, hogy éles, szokatlanul nagy váltás következhet be az nemzeti hatalmi egyensúlyban, több kormányzati szinten.

A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az elnök vesztésre áll. Az amerikai polgárháború (1861-1865) óta minden időközi választáson az a párt, amely az elnököt adta, átlag 32 helyet veszített a képviselőházban és két helyet a szenátusban. Meghatározó lehet Trump közvélemény-kutatásokon elért alacsony értékelése is (40% körül ingadozó értékelésével ő számít a jelenkori amerikai elnökök közül a legnépszerűtlenebbnek). Ez hatással lehet a republikánusok támogatottságára és mobilizálhatja a demokratákat.

Az idei év a nők éve az időközi választásokon, hiszen minden eddiginél több női jelölt szállt versenybe. A „rózsaszín hullám” Michigan államban kizárólag női versenyzőket hozott a kormányzói székért. Sőt, a demokrata Rashida Tlaib, aki ellenfél nélkül száll versenybe képviselőházi helyért, az első muszlim nő lehet, akit valaha megválasztottak a kongresszusba. A kérdésre, hogy miért van ennyi női jelölt, több válasz is adható. Néhányan Hillary Clinton 2016-os vereségért szeretnék kompenzálni, de a közös tényező mindnyájuk esetében az elnök politikai irányelveivel szemben érzett düh. Dylan Scott, a Vox publicistája a választásokat egyenesen az identitáspolitikák harcának nevezi, ahol a történelmileg sokszínű jelöltek állnak szemben a félelemre alapozott fehér identitáspolitikákkal.



A republikánusok támogatottsága azonban kitarthat, mert az Egyesült Államok gazdasága jól teljesít és néhányan erőt meríthetnek Brett Kavanaugh alkotmánybíróvá való kinevezéséből. Ha ők maradnak többségben, akkor az Obamacare visszavonása újból terítékre kerülhet. Abban az esetben, ha a republikánusok tartják meg a szenátust, de a demokraták szereznek többséget a képviselőházban, az növelheti a kormányzati leállás kockázatát. Ez akkor szokott előfordulni, ha a kongresszus képtelen megegyezni a kormányzati költségvetésen vagy az országos kormányzati ügyeken.

A demokrata többség Trumpra nézve nem jelent túl sok jót, ugyanis az elnököt egymás után érik a botrányok. A demokraták ugyan mindeddig kerülték, hogy nyíltan beszéljenek az elnök eltávolításáról vagy lemondásra való kényszerítéséről, de ez mégis ott lóg a levegőben. Ha ez mégis megtörténne, a képviselőház többségének meg kellene szavaznia az elnök elleni vádemelést (impeachment) és csak ezután ítélhetné el a szenátus kétharmados többséggel „árulásért, megvesztegetés vagy más jelentős bűncselekmények és vétségek” miatt. Abban az esetben, ha a szenátus bűnösnek találná Trumpot, akkor Mike Pence alelnök kerülne a helyére. Ez azonban egyáltalán nem tűnik valószerűnek, hiszen soha, egyetlen elnököt sem távolítottak még el vádemeléssel.

A következő nagy dobás a 2020-as elnökválasztás lesz, amire meghatározó lehet a törvényhozási választásokkal párhuzamosan zajló kormányzóválasztások is. Az elnökválasztási kampányok során ugyanis nagy szerepet játszanak a pártok jelöltjeinek támogatásában a kormányzók, akik adományokat gyűjthetnek vagy segíthetnek az önkéntesek mobilizálásában. Az 50-ből 36 kormányzói székért folyik a verseny, de jó eredményekkel kecsegtet Trump újraválasztására nézve, hogy a versenyzők közül 26-an republikánusok. Tehát sok új kormányzó kihatással lehet az elnökválasztási kampányra az elkövetkező két évben.

Donald Trump folytatva az elmúlt hetekben megalapozott hozzáállását, kampánygyűléseket, a Twitter fiókját és interjúkat használt arra, hogy figyelmeztessen a „baloldali csőcselékek” által támasztott feltételezett veszélyekre és a déli határhoz közeledő bevándorló karaván „inváziójára”. Carlos Maza, a Vox producere felhívja a figyelmet arra, hogy a bevándorló karavánnal való ijesztgetés részét képezi az időközi választások kampányainak, ugyanis minden választásnak megvan a maga krízise. Ilyen volt a legutóbbi elnökválasztásokkor az Ebola vírus, az ezelőtti időközi választásokon pedig egy hurrikán borzolta a kedélyeket. Ezt a média által megalkotott gyakorlatot októberi meglepetésnek nevezik. Hozzátartozik a történetekhez, hogy Trump a bevándorló karavánnal rémisztgető kampányhirdetését mind a Fox News, az NBC tévécsatornák, mind a Facebook visszavonta a széleskörű elégedetlenség miatt.

Annak ellenére, hogy amerikai demokráciát sokan, sok helyütt etalonnak tartják, felmerült, hogy az időközi választások nem túl demokratikusak. Anthony Zurcker, a BBC riportere a következők miatt gondolja ezt:

- Rendkívül alacsony a választási részvétel. A 2014-es időközi választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok közül csak 35,9%-a szavazott (ez 1942 óta a legalacsonyabb részvételi szám), de sosem kúszott 50% fölé a választási kedv.

- Megnehezített szavazások. Sok államban a törvényhozók megnehezítették a szavazásra való regisztrációt és magát a szavazást is, így próbálva meg elejét venni a választási csalásoknak. A szigorítások nagyrészt a választók személyazonosságának igazolására vonatkoznak. Azonban főleg a szegényeknek, időseknek és a kisebbségi közösségnek nehezebb kormányzati személyazonosságihoz hozzájutni, így kimaradhatnak a választásokból. Hasonlóan diszkriminatív intézkedésnek bizonyult a szavazati listák megkurtítása – különösen kilenc, nagyrészt déli államban –, ami a Brenner Center balra-hajló think thank szerint 16 millió eltávolított szavazót jelent. Ráadásul Florida államban azok, akiket bűncselekmény miatt elítéltek, elvesztik szavazati jogukat. Ez majdnem 1,5 millió szavazatot jelent.

- Választókerület-manipuláció. Az Egyesült Államok 37 államában a szavazókörzetek határait politikusok szabják meg, ami oda vezet, hogy az épp hatalmon lévő párt maximalizálja politikai előnyeit. A manipuláció olyan technikákat foglal magába, mint az ellenzéki szavazók felosztása több választókörzet között vagy éppenséggel egyetlen választókerületbe tömörítése. Az egyenlőtlenségeket ugyanakkor nehéz leküzdeni a próbálkozás ellenére is, hiszen például a republikánusoknak „beépített” előnyük van a képviselőházban, tisztán demográfiai okok miatt. Az ő szavazóik szétterjedten élnek az egész országban, míg a demokrata szavazók a nagyobb, városi területeken szoktak tömörülni.

- Képviselet nélküliek jelenléte. Az Egyesült Államok fennhatósága alá eső Puerto Riconak, Guamnak és Columbia-kerületnek nincs képviselete.

Változás észlelhető a fiatalok választási kedvében. A NexGen America közvéleménykutatása hat kulcsállamban 14%-os emelkedést mért a fiatalok választókedvében. Többségük Trump ellenes attitűddel rendelkezik. Érdekes elmozdulás tapasztalható a Demokrata Párt berkein belül is. A párt balra látszik elmozdulni, de az Atlantic cikke szerint a legszámottevőbb változás nem a jelöltek, hanem a szavazók esetében tapasztalható.

Az MTI tájékoztatása szerint a küzdelem a képviselői és szenátori bársonyszékekért néhány tagállamban különösen heves és durva vitákkal terhelt volt. Wisconsin, Michigan, Arizona, Florida kivált nagy "csatatérnek" bizonyult. Bill Nelson, floridai demokrata párti szenátor - aki a hétfői felmérések szerint vesztésre áll - egyenesen úgy fogalmazott egy kampányrendezvényen, hogy "az amerikai politikai klíma jelenleg olyan, mint a ruandai volt az 1994-es népirtás előtt, amikor a hutuk tervszerűen legyilkolták a tutszikat." Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke szintén kampányrendezvényen azt hangoztatta, hogy a republikánus szavazótábor "a társadalom aljanépe". De az intenzíven kampányoló Donald Trump elnök sem takarékoskodott a sértegetésekkel: többek között déli Georgia állam demokrata párti kormányzójelöltjét, Stacey Abramsot nyilvánította "ostobának" és "alkalmatlannak" a feladatra.

A félidős választásokon nem csupán a kétkamarás washingtoni törvényhozást, hanem a tagállamok törvényhozását is megújítják. Igaz, Minnesotában Kansasben, Új-Mexikóban, Dél-Karolinában és Amerikai Szamoán csak a törvényhozás alsóházát, a képviselőházat választják újra, Louisianában Mississippiben, Virginiában és New Jerseyben pedig nem tartanak helyi parlamenti választásokat. Egyes nagyvárosokban polgármesterválasztás is lesz. Új városvezetőt választ a New Jerseyben lévő Newark, Washington DC, a Tennessee-ben lévő Nashville, az arizonai Phoenix, és a kaliforniai San Francisco is. Ezen kívül 37 tagállamban 155 kezdeményezésről lehet majd szavazni – közli az MTI.

A Donald Trump újraválasztására nagy hatással lévő félidős választások tétjét sokan abban látják, hogy ellenőrizhetővé válik-e a republikánusok ereje, miután jelenleg az összes hatalmi ágban ők gyakorolnak többséget. Mások úgy gondolják, hogy a választások inkább arról fog szólni, hogy a választók kimutatják majd mit gondolnak az elnökükről. Akárhogy legyen is, eldőlni látszik, hogy Trumpnak nem lesz könnyű dolga a következő két évben.

Felhasznált források: BBC, MTI, CNN, The American Enterprise Institute, The Atlantic, The Guardian, Vox, Wired

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS